hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Kihívások és esélyek az összeomlás után

A koronavírus-járvány megjelenése és a földkerekség valamennyi szegletébe történt eljutása nyomán márciusban mind termelési, mind vásárlási oldalon összeomlott a világ autóipara. Az okok sokrétűek: a járvány megfékezését szolgáló egészségpolitikai korlátozásoktól (az emberek mozgásának korlátozása, kereskedelmi vállalatok bezárása) a piaci kereslet csökkenéséig terjed.   

hirdetés

A közelmúltban a Német Autóipari Szövetség (VDA) által különböző szakmai forrásokból összegyűjtött és nyilvánosságra hozott adatok szerint márciusban mind Ázsia és egyben a világ két legnépesebb országában, (nevezetesen Kínában és Indiában), mind Európában az egy évvel korábbi mintegy felére esett vissza a forgalomba hozott személygépkocsik száma. Az Egyesült Államokban (a kisteherautókkal együtt) 40, Japánban viszont mindössze 10 százalékkal maradt el a márciusban kibocsátott autók száma a 2019 harmadik havitól. Az európai országokban – ugyancsak márciusban – 853,1 ezer darab új személygépkocsit hoztak forgalomba, ami 52 százalékos visszaesést jelent. A kontinens öt nagy piaca közül a legnagyobb, 85 százalékos visszaesést Olaszországban regisztrálták, míg Franciaországban 72, Spanyolországban 69, az Egyesült Királyságban 44, Németországban pedig – az Európai Unió „új tagországaival” azonos mértékű – „csak” 38 százalékos a visszaesés.

Az év elején tapasztalt, akkor még konszolidált piaci helyzetnek köszönhető, hogy az európai értékesítési adatok első negyedévi visszaesése „mindössze” 25-27 százalék, a múlt év első negyedévéhez képest. A forgalomba hozott autók számának visszaesése ugyanakkor a 2000-es évtized kezdete óta még sosem volt olyan markáns, mint amit az idén megtapasztaltunk. A márciusi adatok erőteljes csökkenése az Egyesült Államokban 12-13, Indiában 22 százalékra rontotta, míg Japánban kis mértékben, 10 százalékra javította az első negyedévi értékesítési darabszámot. Kínában azért nincs nagy különbség a márciusi és az első három hónap drámai mértékű, 45-48 százalékos visszaesése között, mert ott már az év első két hónapjában megjelentek a koronavírus-járványnak a gazdaság bénultságát kiváltó hatásai.

Stefan Bratzel, a Bergisch Gladbach-i CAR autóipari menedzsment-központ vezetője szerint – A főbb termelő országokban a koronavírus-járvány nyomán bekövetkezett visszaesés, valamint a termelési láncokban keletkezett zavarok folytán a világ autótermelése az idén várhatóan 17 százalékkal, 15 millió darabbal marad el a múlt évihez képest. Nem lesz egyszerű „a teljes szállítói lánc újbóli felpörgetése”, emellett a „távolságtartásra vonatkozó szabályok” következtében a legyártott autók száma is alacsonyabb lesz a megszokottnál.

Németországi kilátások és kihívások

Bár a szövetségi kormány április 15-i döntése alapján újra nyitottak az autókereskedők, Németországban továbbra is az autók iránti kereslet alacsony szinten történő stabilizálódásával kell számolni. Bratzel becslése szerint áprilisban az ilyenkor szokásosnál 60-80 százalékkal kevesebb személyautót értékesítenek, ami a legrosszabb esetben mindössze 70 ezer gépkocsi eladását jelenti, így az értékesítési darabszámnak most már az év első négy hónapjára számított visszaesése eléri a 30-35 százalékot. A raktárkészleteknek az elmúlt hónapokban tapasztalt növekedése nyomán erősödni látszik az autógyáraknak a kereskedőre gyakorolt nyomása, hogy azok rövid időn belül találjanak új vásárlókat. Bratzel szerint ehhez az autókereskedelem strukturális átalakítása és az online-eladások kiszélesítése mellett elengedhetetlen lesz az engedmények körének bővítése.

Az egészen nyilvánvaló, hogy a válság kitörése nyomán potenciális vevők tízezreinek egyelőre más gondjai vannak, mint az autójuk újra cserélése. Kérdés, hogy az árbevételeik csökkenése nyomán fog-e és ha igen milyen mértékben fog csökkenni a kutatásra és fejlesztésre fordítható források nagysága; mint ahogy az is kérdéses, hogy olyan eljárások, mint a munkatársak testhőmérsékletének mérése, az egymástól való távolságtartás, az eszközök és a műhely padlózatának állandó fertőtlenítése és a pihenőidők meghosszabbítása, mennyiben érintik hátrányosan a gyártási folyamatot. Nem kevésbé nagy kihívás annak felmérése, hogy az összeszerelő üzemek beszállítói közül melyek maradtak lábon, illetve mennyiben hatásosak a szövetségi kormány által a kis- és középvállalatok megmentését szolgáló intézkedései.

Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetsége (VDA) elnöke egy április közepén újságírókkal folytatott telefonkonferencia során úgy nyilatkozott, hogy a koronajárvány hatására egyértelműen recesszióval kell számolni és „a német személyautó-piac az idén 20 százalékkal gyöngébb lesz a 2019. évinél”. Azaz „jelenleg semmi okunk sincs az optimizmusra”. A helyzet drámaiságát jól jellemzi, hogy a Volkswagen első negyedévi forgalma a múlt évi 60 milliárd euróról 55, operatív eredménye pedig 4 milliárdról 900 millió euróra esett vissza. A nyereség visszaeséséhez a kereslet csökkenésén túlmenően a tőke- és nyersanyagpiacok alakulása is nagyban hozzájárult. Az év hátralévő részére a járványnak a kereslet, a szállítói láncok és a termelésre gyakorolt hatásában jelentkező bizonytalanságok miatt reális előrejelzés egyelőre nemigen adható.

A koronavírus-járvány felgyorsíthatja az egyes autómárkák kutatási-fejlesztési együttműködése erősítését. Ezek sorába tartozik – többek között – két nagy haszonjármű-gyártó, nevezetesen a Daimler és a Volvo közötti, az üzemanyagcellás meghajtás fejlesztését szolgáló, együttműködése: a két cég az erők összefogásával pénzt és időt szeretne megtakarítani azon célkitűzés megvalósításához, hogy az új közös vállalat által kifejlesztett járművek az évtized végére szériaérettek legyenek a távolsági személy- és árufuvarozásban történő megjelenéshez.

Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetsége (VDA) elnöke
Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetsége (VDA) elnöke

„Ne csak a termelést támogassák, a keresletet is élénkítsék”

Közben a Volkswagen vezetése egy olyan állami támogatást kezdeményezett, amely a keresletnek a koronavírus következtében bekövetkezett kiesését is ellensúlyozná. „Ebben a helyzetben egy olyan prémiumot kellene alkalmazni, ami a hagyományos motorokkal ellátott korszerű járművekre is kiterjedne”, mondta Ralf Brandstätter, a cégcsoportnak a Volkswagen típusú autókért felelős márkafőnöke egy, a Handelsblattnak adott nyilatkozatában. A gazdasági-pénzügyi napilap értesülése szerint Angela Merkel szövetségi kancellár május 5-én fogadja a nagy autógyárak vezetőit. Brandstätter javaslata szerint egy új támogatási modellben a megtakarított széndioxid-kibocsátásra kellene összpontosítani, ami „a válságból való kimenetelt összekötné egy zöld transzformációval”. Majd hozzátette, hogy a Volkswagen tartani kívánja magát a megállapított klímacélokhoz, mert „a klímavédelem az emberiség olyan feladata marad, amely en a koronajárvány semmit sem változtat”.

Egy másik – többek között Stephan Weil, Alsó-Szászország miniszterelnöke által forszírozott - kezdeményezés, hogy az egy évtizeddel ezelőtti, az autócserék felgyorsítását szolgáló „roncsprémium” újraélesztésével kölcsönözzenek új lendületet az ágazatnak. Ennek a javaslatnak azonban számos kritikusa van, mert az csak rövidtávon fejtené ki a maga keresletcsökkentő hatását és a jól hangzó „klímaprémium” megnevezés ellenére nem sokat javítana a klímavédelmen. A támogatók ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a már kipróbált „roncsprémium” újbóli bevezetése praktikus, gyorsan bevezethető és bizonyítottan hatékony eszköz a kereslet élénkítéséhez, attól pedig igazán nem kell tartani, hogy a nagy autókonszerneket leterelné a szerkezetváltás már megkezdett útjáról.

Hildegard Müller, a VDA elnöke egyetért azzal, hogy „előreláthatóan” állami konjunktúraélénkítő intézkedésekre lesz szükség a kereslet  és „különösen a járművek iránti kereslet újbóli élénkítésére”. Azt, hogy „az autós ágazat szerint mennyire kellene megcsapolni az államkasszát”, az elnöknő nem számszerűsítette. Aki az Európai Unió brüsszeli bizottsága részéről egyelőre nem tapasztalt „kielégítő koordinációt a termelés újbóli felfutására.” Az országhatárokon az áruforgalom továbbra sem folyamatos és „az egyes nemzetállamok gyakran koordinálatlanul, túlzott önállósággal tevékenykednek”, mondta Hildegard Müller, felszólítva az Európai Bizottságot, hogy „az eddiginél tevékenyebben és gyorsabban törekedjen a kihívások megoldására”. Nemzetgazdasági szempontból igazolható az autóágazat támogatása, mert „sokan profitálnak abból, ha az autóiparnak jól megy”. Németország legfontosabb ipari ágazata 10 százalékkal járul hozzá a hazai gazdasági teljesítményhez. A Handelsblatt értesülése szerint a szövetségi kormány vezetőivel folytatandó megbeszélésen nem csak közvetlen támogatások, hanem olyan egyéb eszközök is napirendre kerülnek, mint a forgalmi adó mértékének csökkenése, valamint a leírási szabályok javítása. Az autóipari vállalatok szándéka szerint a közvetlen támogatást még a nyári szünet előtt elindítanák.

Kormányzati körökből származó információk szerint a berlini kormányzat nagy hangsúlyt fektetne a járvány idején megszakadt szállítói láncok újraélesztésére. Peter Altmaier szövetségi gazdasági és energetikai miniszter szerint a koronavírus-járvány által „az autóipar és számos más ágazat került szennyezett folyamba”.

Az elektromobilitás térnyeréséhez támogatást vár el az ágazat

A német autóipar vezető tisztségviselői egyetértenek abban, hogy az elektromobilitás irányába teendő, a politika által követelt fordulat végrehajtásához ugyancsak állami támogatásra lesz szükség. Az nyilvánvaló, hogy az autósok többsége még mindig nem tartja elég kiforrottnak és árfekvésűnek az elektromos meghajtású autókat, azok ma még nem elég versenyképesek a hagyományos meghajtású járművekkel szemben. A jelenlegi feltételrendszerben a vásárlók fizetik meg az árát annak, hogy Berlin és Brüsszel az ismert, a hagyományos műszaki keretek között elérhetetlen széndioxid-kibocsátási határértékek mellett döntött. Az ipar rendszeresen figyelmeztetett a döntés következményeire, ezek után sem az Európai Unió intézményeiben, sem a szövetségi kormányban nem mondhatják, hogy ne tudtak volna az új előírások összefüggéseiről és hatásairól.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés