hirdetés
hirdetés

COVID-19 hatás

Katasztrófahangulat vs. esélyek a kilábalásra

Megkaptuk a müncheni gazdaságkutató intézet közel tízezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló és április utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott Ifo-klímaindexét.

hirdetés

Németországban az Ifo előzetes becslése szerint a bruttó hazai termék mennyisége az első negyedévben 1,9 százalékkal maradt el múlt év első háromhavitól, míg a második negyedévre az intézet szakértői már 12,2 százalékos csökkenést valószínűsítenek. Az iparban már februárban romlottak a mutatók: a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint a termelés mennyisége akkor 1,8 százalékkal maradt el a 2019. februáritól, majd márciusban a visszaesés mértéke – az előző év harmadik havihoz képest – már elérte a 11,6, ezen belül a beruházási javak esetében a 16,5, az autóiparban pedig a 31,1 százalékot.

A nemzetközi kapcsolatok is kedvezőtlenül alakulnak, „a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok hangulata „példa nélküli szabadesésbe kezdett”, részint a határok lezárása, a kereskedelmi és utazási korlátozások, részint pedig a partnerországokban tapasztalt kereslet visszaesése következtében. „A koronaválság példátlan nyomokat hagyott maga mögött a külkereskedelemben”, mondta Holger Bingmann, a nagy- és külkereskedők szövetségének (BGA) elnöke, megjegyezve, hogy a következő hónapokban százalékban kifejezve kétszámjegyű visszaesés várható. Volker Treier, az ipari és kereskedelmi kamarai szövetség (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese az év egészére vonatkozóan legalább 15 százalékos exportvisszaesést valószínűsít.

A német gyártó-, szolgáltató-, szállítmányozó- és építőipari szektor üzleti hangulata, üzleti helyzetértékelése és elvárásai az IFO elemzése alapján
A német gyártó-, szolgáltató-, szállítmányozó- és építőipari szektor üzleti hangulata, üzleti helyzetértékelése és elvárásai az IFO elemzése alapján

A munkanélküliek száma gyors emelkedésnek indult

A német gazdaságot a második világháború óta eltelt hét és fél évtized legsúlyosabb recessziójába döntő koronavírus-járvány a foglalkoztatottságra is rányomja bélyegét. „Arra korábban még nem volt példa, hogy áprilisban emelkedjen a munkanélküliség, most pedig ez történt. A rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma korábban sosem látott mértékben emelkedett, a vállalatok munkaerő iránti kereslete szabályosan összeomlott”, mondta Detlef Scheele, a nürnbergi székhelyű Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) elnöke az áprilisi foglalkoztatási adatok nyilvánosságra hozatalakor.

Konkrét számokban kifejezve: az április végén regisztrált 2.644 ezer munkanélküli 308 ezerrel haladta meg a márciusit, s 415 ezerrel a múlt év áprilisit. A munkanélküliségi ráta egyetlen hónap alatt 0,7 százalékponttal, 5,8 százalékra emelkedett. Rövidített munkaidőben történő foglalkoztatásra 10,1 millió főt jelentettek be a vállalatok, s bár a tényleges szám ettől jóval alacsonyabb, a gyakorlatban mégis többszörösen meghaladja a 2009-es válságév 3,3 milliós létszámát.

A válság tovább tart, mint sokan feltételezik

A Ifo kutatói szerint az év második felében a vírusjárvány korlátozására bevezetett intézkedések feloldásával minden bizonnyal megindul a gazdasági teljesítmény növekedése, az év első felében elszenvedett visszaesést azonban ez nem tudja majd pótolni: a GDP az idén várhatóan 6,6 százalékkal elmarad a múlt évitől, s a koronavírus-járvány előtti szintre legkorábban 2021 végén térhet vissza.

Nincs a német gazdaságnak olyan területe, amelyben nem romlanának a kilátások. „Az ipar várakozásait masszív pesszimizmus jellemzi: azaz az ipari vállalatok aktuális üzleti helyzete drámaian romlott, a jövővel kapcsolatos várakozások pedig történelmi mélypontba süllyedtek”. A szolgáltatások területén „példa nélküli pesszimizmus” jellemzi a várakozásokat, míg „a kereskedelemben ugyancsak folytatódott a hangulatra jellemző indikátor zuhanórepülése”.

Egy, az IW kölni gazdaságkutató intézet által készített, 400 vállalatra kiterjedő felmérés május elején nyilvánosságra hozott eredményei szerint a válaszadók kereken 60 százaléka számol azzal, hogy a koronaválság tartós, 2021-ig tartó erős kihatással lesz a cég üzleti tevékenységére, míg további 36 százalék gyönge kihatást valószínűsít. „A könnyítések ellenére még sok cégnél nem gondolnak a normalitáshoz történő gyors visszatérésre”, fogalmazott Michael Grömling, az intézet szakértője, hozzátéve, hogy „a válság mélypontját még mindig nem értük el, Az élénkülés jóval tovább fog tartani, mint azt sokan feltételezik.”

A szövetségi kormány azzal számol, hogy az év második felében megkezdődik az élénkülés, de a jövő év gazdasági teljesítménye még nem lesz elegendő a 2019. évi GDP „beéréséhez”. A kormány előrejelzése szerint a foglalkoztatottak száma az idén éves összehasonlításban 370 ezer fővel csökken, ami különösen érzékenyen érinti a vendéglátóipart, a kereskedelmet és a vállalkozás közeli szolgáltatókat. Az viszont, hogy a rövidített munkaidő intézményének a kihasználása márciusban és áprilisban „soha nem látott mértéket” öltött, esélyt teremtett arra, hogy a munkanélküliségi ráta éves átlagban ne érje el a 6 százalékot.

Lazítani kellene a korlátozó intézkedéseket

Április végére/május elejére a német közéletben felerősödtek a koronavírus-járvány nyomán bevezetett és a gazdaság teljesítményt nagyban fékező korlátozó intézkedések feloldását sürgető hangok. Dieter Kempf, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnökének május 6-i nyilatkozata szerint „a társadalmi élet növekvő lazítása fontos a vállalatok és azok munkavállalói számára”.

A német ipar első számú reprezentánsa szerint a regionális különbségekben rejlő előnyök feltárása és kihasználása a föderalizmus nagy ereje. Ezért célszerű a gazdasági tevékenység térségenként differenciált újbóli felfuttatása. Jó, hogy a kormányzat kidolgozta a maga konjunktúra-élénkítő csomagját, de most már a végrehajtáson sor. Az idő sürget és a szövetségi törvényhozás közelgő nyári szünete előtt szükséges lenne egyes politikai súlyú döntések meghozatala. „A vállalatok csalódottak, mert a szövetségi kormány és a tartományok a koronaválságban kevéssé viszik előre a gyors adópolitikai intézkedéseket és a bürokrácia leépítését”, mondta a BDI elnöke.

A kölni gazdaságkutató intézet szakértői a koronavírus-járvány hatásait összefoglaló, fentiekben már idézett tanulmányukban - mintegy állást foglalva a korlátozó intézkedések feloldásának kívánatos üteméről folytatott vitákban – szintén síkra szállnak a gazdasági tevékenység mielőbbi újrakezdéséért, mert ha ez nem történik meg, az önmagában elegendő a lefelé tartó tendenciák további erősödéséhez. Már pedig „ezek negatív hatásai teljesen beláthatatlanok lennének”.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés