hirdetés
hirdetés

Német gazdasági kilátások

Iparvállalatok lejtmenetben

A Nemzetközi Valuta Alap idei, a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését a közelmúltban 3,9-ről 3,7 százalékra, az Európai Bizottság az unió tagországaira vonatkozó növekedési prognózisát az év eleji 2,3 százalékról 2,1 százalékra mérsékelte, s – többek között az olasz gazdaságról érkező riasztó hírek nyomán – ennek megvalósulása is egyre bizonytalanabbá vált.   

hirdetés

Németországban még tart a 2009-ben beindult és a magyar gazdaság fejlődésére is serkentő hatást gyakorló konjunktúra, de az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet által havi rendszerességgel megkérdezett 9000 vállalatvezető a fejlődési dinamika lassulását várja. Clemens Fuest, az intézet elnöke szerint „a világméretekben megjelenő bizonytalanságok fékezik a német gazdaságot”, melynek hatására a vállalati vélemények alapján számított Ifo-index a szeptemberi 103,7 pontról októberre 102,8 pontra mérséklődött.

Azt, hogy a hangulat romlása tartós recesszióhoz fog-e vezetni, ma még nemigen lehet megjövendölni. Emlékezetes, hogy az előrejelzések készítésével foglalkozó intézmények a 2007-es boom után még 2008 kora nyarán is a fellendülés folytatódását prognosztizálták, majd az Egyesült Államokban bekövetkezett az az ingatlanválság, amely rövid időn belül a fejlett ipari nemzeteket sújtó pénzügyi és gazdasági világválsággá szélesedett.

Az ez évre rendelkezésre álló tényadatok alátámasztják az óvatosságot. A kieli világgazdasági intézet (IfW) számítása szerint 2015 eleje óta először fordult elő, hogy egy háromhavi időszakban, konkrétan július és szeptember között, a bruttó hazai termék mennyisége 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől. A német gazdasági teljesítmény csökkenéséhez vélhetően nagymértékben hozzájárult az autóiparban az új emissziós mérési eljárás bevezetése miatt kialakult termeléscsökkenés, miután „a német autóipar nem készült fel időben az új mérési norma bevezetésére, így számos modell nem kapta meg a forgalmazási engedélyt, a gyártást ezért a harmadik negyedévben csökkenteni kellett”. (Egyébként az új emissziós mérési norma bevezetése nyomán más országokban is csökkent az ágazat termelése.) A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez emellett a folyók alacsony vízállása is hozzájárult, miután egyes ipari ágazatokban, mint például a vegyiparban, a vízi szállítás akadozása szintén visszavetette az áruforgalmat.

„Hosszan tartó lendületvesztés”

A német nagyiparban bekövetkező hangulatváltásra utal, hogy miután a tavalyi rekordév után a nagyvállalatok tőzsdeértékét kifejező DAX-index január végén 13 500 pontra emelkedett, aztán elindult lefelé, előbb lassan, majd az ősszel egyre gyorsuló ütemben. Már pedig – mint Bernd Meyer, a hamburgi székhelyű Berenberg vezető közgazdásza fogalmazott – „a részvényárfolyamok esésével a gazdaság hangulata is rosszabbá válik.”

Kontinensünk vezető nemzetgazdaságában az év elején még 2,5 százalékos növekedési dinamikát feltételeztek, amit a Handelsblatt Research Institute (HRI) októberi előrejelzésében a szövetségi kormány őszi prognózisával megegyezően 1,9 százalékra mérsékelt, s ami jóval magasabb az „öt bölcs”-nek nevezett független szakértői tanács 2018-ra 1,6, a jövő évre pedig 1,5 százalékos növekedési előrejelzésénél.  Bert Rürup, a HRI igazgatója szerint „a világgazdaságot és ezzel Európát és a német népgazdaságot is érintő konjunktúravárakozások visszaesése egyértelműen azt mutatja, hogy az exportorientált német vállalatoknak nem egy rövid hullámra, hanem a fejlődés hosszan tartó lendületvesztésével kell számolniuk.” Növekedési várakozásai jelentős visszavételére kényszerült – többek között – a Henkel, a Deutsche Post, a ThyssenKrupp, a Daimler, a Continental, legutóbb pedig a Fresenius egészségügyi szolgáltató és a Heidelberger Zement, szakítva azzal a reménnyel, hogy a korábbi évek fellendülése 2018-ban töretlenül fejlődik.  

A lendületvesztés a nagy autógyártókat sem kímáli (forrás: 123rf)
A lendületvesztés a nagy autógyártókat sem kímáli (forrás: 123rf)

Az Egyesült Királyság EU-ból történő mindmáig rendezetlen kilépése és a Donald Trump elnök által kirobbantott kereskedelmi háború hatására az ipari termékek felhasználóinak jelentős része mérsékelte vásárlási szándékait, kiváltva a nagyvállalati körbe tartozó szállítók tevékenysége jövedelmezőségének romlását. Ezt – többek között – a nagy német autógyárak is megérzik. A BMW-cégcsoport 237,8 ezres szeptemberi értékesítési darabszáma egy százalékkal elmarad az előző évitől; az elmaradás oka részint az új és bonyolult kipufogóteszt bevezetésének következménye, részint az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban keresendő. Az ez utóbbiból a cégcsoportra háruló idei többletköltséget Nicolas Peter, a konszern pénzügyekért felelős elnökségi tagja ez évre kereken 300 millió, a jövő évre pedig fél milliárd euróban számszerűsítette.  

A kamarai szövetség is mérsékelte növekedési előrejelzését

A beruházási és exportvárakozások romlásával magyarázható, hogy az ipari és kereskedelmi kamarák őszi, 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló felmérésük alapján a felmérés eredményeit összegző kamarai szövetség 2018-ra vonatkozó gazdasági növekedési várakozását az év eleji 2,7 és a kora nyári 2,2 százalékról – mint a felmérés nyilvánosságra hozatalakor Martin Wansleben, a DIHK főtitkára fogalmazott – „csalódást keltő” 1,8 százalékra mérsékelte, 2019-re pedig – a jelentős, 0,6 százalékos növekedést generáló „pénzügyi injekciók” ellenére – még szerényebb, 1,7 százalékos növekedést valószínűsít.

A gazdasági növekedés továbbra is a magánfogyasztásnak a foglalkoztatás növekedésének és a jövedelmek emelkedésének köszönhető bővüléséből, továbbá a még mindig kedvező világgazdasági konjunktúrából és az export (amúgy lendületét vesztő) növekedéséből táplálkozik. A gépi beruházások volumene a kamarai előrejelzés szerint az idén 3,3, jövőre újabb 2,9 százalékkal bővül. Feltűnő és a magyar gazdaságpolitika számára is figyelmeztető, hogy a közúti járműgyártók helyzetmegítélése jóval kedvezőtlenebb mind az év eleji, mind a kora nyári felmérésnél.

Érdemi javulás csak akkor lehetséges, ha a nemzetközi kereskedelmi viták a jelenleg vártnál gyorsabban és átfogóbban megoldódnak, a brexit során sikerül megőrizni a brit kilépés előtti együttműködést, a szövetségi kormány pedig – engedve az adócsökkentést követelő vállalkozói szervezeteknek – teret nyit a beruházások élénkülése előtt. Ezzel szemben a külföldi kereslet alakulásával kapcsolatos félelmek egyértelműen erősödtek, az év folyamán egyre élesebbé vált kereskedelmi konfliktusok fokozzák a bizonytalanságot, és fékezik a globális beruházási dinamikát. Csak az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktus 360 milliárd dollár értékű áruforgalmat érint. A nemzetközi kereskedelmi feltételek exportra gyakorolt fékező hatását jól jellemzi, hogy a német gazdaság idei exportnövekedésére vonatkozó kamarai előrejelzés az év eleji 6,5 és a kora nyári 5,0 százalékról őszre 2,8 százalékra esett vissza.    

Legfőbb kockázat a munkaerőhiány

A foglalkoztatottak száma az idén 580 ezerrel, jövőre pedig újabb 500 ezerrel emelkedik. Ami azonban csak akkor teljesül, ha a hazai potenciál kihasználása (egyebek között a menekülteknek a munkaerőpiacon való megjelenése) mellett elegendő számban érkeznek munkavállalók a szomszédos európai, valamint az EU-n kívüli ún. harmadik országokból. Az ipari és szolgáltatói tevékenység elsőszámú belföldi kockázati tényezője kétségkívül a munkaerőhiány (erre a felmérésben részt vevő vállalatok 62 százaléka panaszkodott), ami az átlagot meghaladó mértékben sújtja az építőipart, a közlekedést és a szállítást, valamint az egészségügyet és az ápolási tevékenységet.  

A munkaerőhiány számos ágazatot sújt (forrás: 123rf)
A munkaerőhiány számos ágazatot sújt (forrás: 123rf)

A belső tényezők közül a gazdaságpolitikai keretfeltételeket, ezen belül a bürokráciát (elsősorban az építési engedélyek engedélyezését és az adatvédelmi szabályozást) a válaszadók 39, míg az energiaárak magas szintjét, (az energiafordulat költségeit is beleértve) 34 százalék jelölte meg a konjunktúrát fékező, a vállalatok versenyképességét nehezítő kockázati tényezőként. A belföldi kereslet alakulásával kapcsolatos félelmek jóval visszafogottabbak a megelőző, egyébként kedvező konjunktúra által jellemzett tíz év átlagánál.

A szakképzett munkaerő harmadik országokból származó beáramlását szabályozó bevándorlási törvény kidolgozása és elfogadása, valamint a szélessávú internet- és az elektromos hálózat gyorsabb kiépítése mellett a politika elsőszámú feladata lenne a már régóta esedékes adóreform: az adók mértékének csökkentése, a leírási előírások módosítása, a kutatási és fejlesztési tevékenység adópolitikai eszközökkel történő támogatása és a szolidaritási járulék mielőbbi megszüntetése. A vállalkozói szervezetek szerint az adóterhek csökkentéséhez kiváló alapot biztosít a még mindig számottevő gazdasági növekedés, valamint az adóbevételek, s ebből adódóan az államháztartás pozíciói kedvező alakulása.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés