hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Főleg az euróövezetbe fektetne be a német ipar

A német iparban ma elevenebbek a külföldi beruházási szándékok, mint az elmúlt két évtizedben bármikor – derült ki egy két és fél ezer iparvállalat körében végzett felmérésből. 

hirdetés

Volker Treier, a kamarai szövetség külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese elmondta, a felmérésben részt vevő vállalatok 49 százaléka tervez az idén külföldi beruházást, ami két százalékponttal magasabb az egy és két évvel korábbinál.

A külföldi beruházást tervező vállalatok közel egyharmada a múlt évit meghaladó, 56 százaléka azzal megegyező külföldi beruházási volumennel számol, s csak 12 százalékuk tervezi annak mérséklését.

A fontosabb ágazatokban tovább emelkedik a külföldi beruházást tervező vállalatok aránya: a közútijármű-gyártásban a múlt évi 58 százalékról 69 százalékra, az orvostechnikában 45 százalékról 58 százalékra, a gép- és berendezésgyártásban 54-ről 57 százalékra emelkedett. Ezzel szemben nincs változás az elektrotechnikában és a kohászatban. Figyelemre méltó, hogy a vállalati nagyság tekintetében az ezer főnél nagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalatok körében a külföldi beruházást tervező vállalatok aránya a múlt évi 73 százalékról 78 százalékra emelkedett. A kamarai szövetség számítása szerint a német beruházók az idén 200 ezer új munkahelyet hoznak létre a világ országaiban, s a német érdekeltségű vállalatoknál foglalkoztatottak száma az év végére el fogja érni a 7,5 milliót.

Forrás: 123.rf
Forrás: 123.rf

Treier cáfolta, hogy a német iparvállalatok külföldi beruházásai nyomán csökkenne a hazai foglalkoztatás. Éppen ellenkezőleg: a külföldi beruházások hatására belföldön az idén 20 ezer új munkahely jön létre, ami annak köszönhető, „hogy vállalataink a külföldi beruházásokon keresztül erősítik világpiaci pozícióikat”. 

A német iparvállalatok külföldi beruházásait a belső tényezők oldaláról leginkább a szakképzett munkaerő hiánya és az energia- és nyersanyagárak emelkedése motiválja. Előbbit a külföldi beruházást tervező vállalatok 45 százaléka jelölte meg motiváló tényezőként, (szemben a múlt évi 38 százalékkal); az energia- és nyersanyagárak emelkedését megjelöltek aránya pedig 43 százalék (szemben az egy évvel korábbi mindössze 26 százalékkal).

Értékesítés és vevőszolgálat

A külföldi befektetések funkcióját tekintve 2016-ról 2017-re nem történt változás: a felmérésben részt vevő, s külföldi beruházást tervező vállalatok 45 százaléka továbbra is jellemzően az értékesítés és vevőszolgálat miatt, 31 százalékuk a piaci igények kielégítését szolgáló termelés céljából, 24 százalékuk pedig költségtakarékossági okokból tervez külföldi beruházást.

A külföldön elsődlegesen költségtakarékossági okokból beruházó iparvállalatok aránya 2013 és 2016 között folyamatosan emelkedett, s az idén a tavalyi 24 százalékos szinten stabilizálódott. Ezen belül az euróövezetet az érintett vállalatok 63 százaléka jelölte meg kívánatos befektetési telephelyként, megelőzve Kínát (21 százalék), a többi EU-, továbbá EFTA-országot, azaz Svájcot és Norvégiát (18 százalék). Ez az eredmény egyértelműen igazolja az integrált belső piac jelentőségét, mert az érintett, az elmúlt években fontos gazdaságpolitikai reformokat végrehajtó euróövezeti partnerországok termelési telephelyként is a legfőbb célországoknak számítanak.

Az euróövezet a legfontosabb célpont

A német ipari beruházók elsőszámú célországai minden tekintetben az euróövezetben keresendőek, ahol a külföldön beruházó német iparvállalatok háromötöde tervez beruházást; megelőzve Kínát és Észak-Amerikát, a csendes-óceáni térséget és az „egyéb EU-, továbbá EFTA-országok” csoportját. A külföldre irányuló német beruházások szempontjából nem mellékes körülmény, hogy az elmúlt évben az euróövezet (azon belül Spanyolország Írország, sőt Litvánia és Szlovénia is jelentősen, Franciaország és Olaszország gazdasága szerényebb mértékben), az Egyesült Államok gazdaságát összességében meghaladó mértékben bővült; emellett a közös valuta továbbra is alacsony árfolyama változatlanul nagyban hozzájárul az euróövezeti országok termékeinek nemzetközi versenyképességéhez.

Forrás: 123.rf
Forrás: 123.rf

Az euróövezeten kívüli EU-tagországok közül elsősorban egyes közép-kelet-európai országokban, (Lengyelországban és Csehországban), továbbá Svédországban van magas, a külföldi beruházások szempontjából kedvező gazdasági fejlődés. Az Egyesült Királyságban kevesebb német vállalat tervez beruházást az egy évvel korábbinál, melynek oka az Európai Unióból való brit távozás, a távozásból adódó nehézségek és többletköltségek következménye.

Észak-Amerika is növeszik

Az Észak-Amerikában beruházást tervező német iparvállalatok száma és aránya – 33-ról 37 százalékra – egyértelműen emelkedett. Ez részint a Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) közelgő hatályba lépésének, továbbá az Egyesült Államokban erősödő konjunktúra következménye; megjegyezve, hogy az új washingtoni kormányzat gazdaság- és kereskedelempolitikáját illetően még sok a tisztázatlan részlet, s az abból fakadó bizonytalanság. Az viszont nagy valószínűséggel állítható, hogy az infrastruktúra tervezett korszerűsítése, az adókönnyítések, valamint az egyes gazdasági területeken várható dereguláció pótlólagos impulzusokat kölcsönözhetnek a növekedés felgyorsulásához. Egy, a Német-Amerikai Ipari és Kereskedelmi Kamara által a közel-múltban végzett felmérés szerint az Egyesült Államokban tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok 30 százaléka látja úgy, hogy az új kormány gazdaságpolitikai intézkedései „pozitív hatást fognak gyakorolni az üzletre” s ez a várakozás különösen igaz a pénzügyekre, a közlekedésre és az építőiparra.

Aggályok Kínával szemben

Kína változatlanul fontos beruházási célország marad a német iparvállalatok számára; annyi változással, hogy a német cégek a korábbinál kevésbé termelési, hanem inkább értékesítési és szerviztevékenység céljából terveznek beruházásokat. A kínai gazdaság stabilan fejlődik, a 6,5 százalék körüli éves növekedéshez nagyban hozzájárulnak olyan állami intézkedések, mint az infrastruktúra-fejlesztés és a bankok nagyvonalú hitelezési politikája. A kínai piacon jelen lévő német vállalatok számára ugyanakkor a jogbiztonság és egyes gazdaságpolitikai keretfeltételek, mint a közbeszerzéseknél elszenvedett hátrányos megkülönböztetés növekvő kockázatokat jelentenek. Emellett a bérköltségek emelkedése is egyre több fejtörést okoz a német érdekeltségű cégek vezetőinek. A kínai kormány ötéves tervében – az exportorientált növekedés rovására, a szolgáltatások és a fogyasztás javára – célul tűzte átfogó strukturális reformok végrehajtását, de ebből a szerkezetváltásból egyelőre leginkább a belső fogyasztás erősödése érzékelhető. Más területek, mint a fölösleges kapacitások leépítése, egyelőre akadoznak.

A külföldi beruházást tervező német iparvállalatok negyede tervez ázsiai és a csendes-óceáni térségben végrehajtandó beruházást. A célországok között különösen érdekesek lehetnek India, az ún. „tigris-államok”, valamint a délkelet-ázsiai térség országai. Ágazati szempontból a térség különösen vonzó feltételeket kínál a német elektrotechnikai és gépipari vállalatok számára; a középrétegek növekedése és a Vietnammal kötött szabadkereskedelmi megállapodás különösen kedvező feltételeket biztosít az oda exportálók részére.  

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés