hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Fellendülés csak a járvány leküzdése után várható

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok által a koronavírus-járvány elhúzódása miatt több menetben meghozott és megerősített korlátozó intézkedések nyomán szakmai körökben felerősödtek az Európa vezető hatalma idei gazdasági fejlődéséről folytatott viták.

hirdetés

Clemens Fuest, az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet elnöke szerint „a második koronahullám átmenetileg véget vetett a német gazdaság élénkülésének”, s – mint fogalmazott – „a szövetségi kormánynak meg kellene akadályoznia a vállalatok tömeges megsemmisülését”.

A vállalatok – ágazatonként eltérő mértékben - nehéz helyzetbe kerültek

A kilencezer vállalati vezető megkérdezésén alapuló ún. Ifo-index a decemberi 92,2 pontról januárra 90,1 pontra mérséklődött úgy, hogy nyolc hónap folyamatos emelkedése után a feldolgozóiparban ismét romlottak a vállalati várakozások, s hasonló irányban változtak, azaz romlottak a szolgáltatók és az építőipari vállalatok várakozásai is. A legsúlyosabb visszaesés a kereskedelemben tapasztalható: ez az az ágazat, amely legjobban megérzi a járvány ellen védekezve több héttel meghosszabbított leállást. A borúlátás nem csak az aktuális helyzet megítélésére jellemző, hanem a várakozásokra is igaz, figyelmeztetett az Ifo elnöke.

A vállalatok hangulatának nem kedvezett az államtól igényelt segítség alkalmanként több hónapos késlekedése sem; igaz, a támogatások kifizetéséért felelős hatóságok sincsenek könnyű helyzetben. „Ez egy igaz terhelési szituáció és nem meglepő, hogy lassan megy”, mondta Fuest. Mindazonáltal nem törvényszerű, hogy a koronavírus-járványnak törvényszerűen csődhullámhoz kellene vezetnie. A megszokottnál „természetesen több lesz a csőd, de egy masszív csődhullám nélkül ki tudunk jönni a járványból, ha helyesen kezeljük a kérdést”.

Lars Feld, az öt bölcs nevű független szakértői tanács elnöke egy, a Funke-médiacsoportnak adott interjúja szerint „a szövetségi és a tartományi kormányok az év elején hozott döntései újabb nyomást gyakorolnak a gazdasági aktivitásra”. Uwe Burkert, a baden-württembergi tartományi bank vezető közgazdásza szerint a kormányzat által a megbetegedések és a halálesetek mielőbbi visszaszorítása érdekében „meghozott korlátozó intézkedések erősen beavatkoznak a gazdaság történéseibe, de a konjunkturális élénkülés hordozóerőit, különösen az ipart, sikerült többnyire megkímélni”. 

Nagyon lényeges és – többek között Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke szerint – megnyugtató tényező, hogy a GDP előállításában 27 százalékkal részesülő iparvállalatok általában nem kényszerültek bezárásra, tevékenységük esetleges korlátozásának igen súlyos következményei lennének. Sokkal nehezebb a helyzet a kiskereskedelemben, ahol Stefan Genth, a Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) főtitkára szerint a minden nap zárva tartás átlagosan 600 millió euró forgalomkiesést okoz. „A szövetségi kormánynak gyors segítséget kell nyújtania, ellenkező esetben, a leállás elhúzódása és a kormány által nyújtott támogatás késedelme nyomán bezárt üzletek száma elérheti az 50 ezret.”

Forrás: Aljazeera
Forrás: Aljazeera

A DIW berlini gazdaságkutató intézet elemzése szerint bizonyos tevékenységeknek a járvány miatt elrendelt korlátozása vagy teljes leállítása „erőteljesen fékezi“ a német gazdaságot. Az intézet legfrissebb előrejelzése szerint a bruttó hazai termék mennyisége – a múlt év utolsó negyedévi stagnálást követően - ez év első három hónapjában 3 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Claus Michelsen, az intézet konjunktúra-előrejelzésekért felelős vezetője szerint „abból indulunk ki, hogy a kemény lockdown február végéig fennmarad, de utána fokozatosan feloldásra kerül – és ez még az optimista szcenário. Hosszú és köves út előtt áll tehát a német gazdaság, még mielőtt újra növekedni tudna“, fogalmazott a berlini intézet szakértője.

A DIW szerint az iparvállalatok ma sokkal jobban fel vannak készülve az adott helyzetre, mint a 2020 tavaszi első leállás idején. „A szállítási láncok messze nem tűnnek olyan súlyosan sérültnek és az exportkereslet sem omlott vissza.“ A külföldi kereslet mindeddig kedvezően alakult és az az autóipar, amelyet tavaly nagyon megvisel a válság, bővíti termelését. (Feltéve, hogy a chip-ellátás hiányosságai miatti januári leállások után sikerül annak új lendületet kölcsönözni.)

A szövetségi kormány is mérsékelte növekedési várakozását

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) január közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében Németország esetében ez évre 3,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít, ami jóval szerényebb az októberben jelzett 4,2 százaléknál. Ennél még nagyobb a különbség a szövetségi kormány várakozásaiban, amely – a gazdasági teljesítmény múlt évi, az előzetes számítások szerint 5 százalékos visszaesése után - január végén nyilvánosságra hozott éves gazdasági jelentésében a korábban 4,4 százalékra becsült idei növekedési dinamikát 3 százalékra mérsékelte. 

A német gazdaságban a koronajárvány kitörése utáni erőteljes visszaesést követően szeptember óta újra felfelé tart és a fellendülés, „még ha kisebb dinamikával is“, az 2021-ben tovább folytatódik. A növekedés üteme tehát nem olyan erőteljes, mint azt korábban várták, ezért az ez évre szóló előrejelzést lefelé kellett korrigálni, mondta Peter Altmaier szövetségi gazdasági és energetikai miniszter a kormány éves gazdasági jelentése január végi nyilvánosságra hozatalakor.

A miniszter megerősítette: miközben az ipar erőt mutat, a szolgáltatási szektort nagyon érzékenyen érintették a koronajárvány miatt bevezetett korlátozások. „A megfertőzöttek számának csökkenése reményt keltő. De a helyzet továbbra is komoly, a virus mutánsának veszélye még nem hárult el“, figyelmeztetett Altmaier.
A koronajárvány határozott leküzdése továbbra is prioritásnak számít. „Ez a gazdaság számára is nagy jelentőségű, mert a válságnak csak a járvány leküzdése után lesz vége. Cél a következő hónapokban növekedés generálása és az egész világra kiterjedő szállítási láncok biztosítása“. A „lockdown“ átlátható, attól pedig nem kell tartani, hogy „nagy csődhullám“ következne be.

A járvány kitörése óta a szövetségi kormány csaknem 80 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre a gazdaság megsegítése céljából, s ehhez jön még a 2020 júniusában elfogadott konjunktúracsomag. Altmaier – talán a küszöbön álló választási kampányra is gondolva – elismerte, hogy a vállalatoknak kevesebb bürokráciára és alacsonyabb adókra lenne szüksége. „Számomra világos: az adóemelések méreg lenne a gazdaságnak és a jelenlegi helyzetben egészen hamis jelzés lenne“, mondta a miniszter.

Aki szerint a foglalkoztatottság éves átlagban számítva stagnál, a munkanélküliségi ráta kis mértékben, 5,8 százalékra mérséklődik, a foglalkoztatottak száma pedig ugyancsak éves átlagban eléri a 44,8 millió főt. Ez megegyezik a Szövetségi Statisztikai Hivatal által a múlt évre számítottnál, de 477 ezer fővel, 1,1 százalékkal elmarad a 2019. és 76 ezerrel, 0,2 százalékkal a 2018. évitől.

A kormányzat várakozásai szerint az export – az elmúlt év 10 százalékos visszaesése után - az idén a tavalyihoz képest 6,4 százalékkal emelkedik, s így leghamarabb 2022-ben éri el újra a 2019. évit. A 2008. évi válsággal ellentétben a világkereskedelem viszonylag gyorsan az élénkülés útjára lépett, ami mindenek előtt a kínai gazdaság újbóli növekedésének köszönhető.

A GfK piackutató intézet szerint a vásárlási kedv ez idő szerint olyan alacsony, mint amilyen 2020 tavaszán volt. Ami a korlátozó intézkedéseknek a járvány első hulláma utáni feloldása után új lendületet kapott, a fogyasztás oldaláról hozzájárulva ahhoz, hogy a GDP éves visszaesése végül szerényebb lett a második negyedévi zuhanást követően feltételezettnél.

Vélemények a politikai és gazdasági közéletből

Olaf Scholz (SPD) szövetségi pénzügyminiszter, a szociáldemokrata párt kancellárjelöltje úgy véli, hogy Németország az összes többi nagy európai nemzetgazdasággal összehasonlítva „viszonylag jól jön ki” a válságból. „Most mindnyájunknak annak érdekében kell összefognunk, hogy a vírust megfékezzük. Ehhez tartozik az is, hogy előre lépünk az oltásokkal”, fogalmazott az alkancellár.

Anja Hajduk, az ellenzéki Zöldek frakcióvezető-helyettese szerint „különösen a legutóbbi leállás sok vállalatnak súlyos károkat okozott”. A gazdaság számára döntő fontosságú lenne a tervezhetőség. Ezt azonban szövetségi kormány csaknem egy évvel a járvány kitörése után sem biztosította, nem terjesztett elő egy olyan világos menetrendet, hogy „mely fertőzési eseménynél milyen intézkedéseket hoz és mely segítségre várhat a gazdaság”, figyelmeztetett az ellenzéki politikus.

Hans Peter Wollseifer, a kézműves szövetség (ZDH) elnöke szerint a járvány által kiváltott gazdasági hullámvölgyet még messze nem sikerült elhagyni. Egyébként pedig kevés az olyan, a járvány által érzékenyen érintett vállalat, amelyek megkapták volna a kormányzat által bejelentett segítséget.

Ennek többek között az a következménye számos kézműves vállalat „nyakig van a vízben”, s a tartalékokat, s olykor már a tulajdonos család magánvagyonát is fel kellett használni a talpon maradáshoz.
Steffen Kampeter, a munkaadói szervezeteket magában foglaló BDA főtitkára az adók és a járulékok korlátok közé szorításáért szállt síkra. „Amire most szükségünk van, az egy olyan, a korona utáni időszak stratégiájáról folytatandó vita, amely mindenek előtt egy olyan menetrendet tartalmaz, amellyel Németországot, mint gazdasági telephelyet újra fitté tehetjük”, fogalmazott az egykori pénzügyminisztériumi államtitkár.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés