hirdetés
hirdetés

A fellendülés folytatódik

Fékező tényező a szakemberhiány

Németországban – hasonlóan a múlt évhez – 2018-ban két százalékot jóval meghaladó gazdasági növekedés valószínűsíthető, amely a magyar ipari és szolgáltató vállalatok számára is vonzó feltételeket biztosít. 

 

hirdetés

A múlt év utolsó és ez év első hónapjai a hosszúra nyúlt kormányalakítás jegyében teltek/telnek a szövetségi köztársaságban. A nagy gazdasági szervezetek és a vezető kutatóintézetek egyetértenek abban, hogy a hivatalban lévő kormány ügyvezető jellege szerencsére nem téríti le a gazdaságot a növekedési pályáról. A mértékadó gazdaságkutató intézetek egy része szerint az idén a múlt évre számított 2,3 százaléknál erőteljesebb fejlődés várható: így a frankfurti székhelyű KfW állami fejlesztési bank és a kieli IfW gazdaságkutató intézet egyaránt 2,5, a müncheni Ifo december utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzésében 2,6, ezzel szemben az IW kölni gazdaságkutató intézet mindössze 2 százalékos növekedést feltételezett.

A gazdasági fellendülés a munkanélküliségi ráta további csökkenésével párosul. Ennek mértéke 2018-ban a hamburgi HWWI gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint nem lesz magasabb 5,1 százaléknál, az öt bölcsnek nevezett független szakértői tanács ezzel szemben 5,5, míg a kölni IW 5,8 százalékos éves átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizált.      

Valamennyi iparág elégedett

A munkaadókhoz közeli IW kölni gazdaságkutató intézet 48 gazdasági szervezet körében végzett, a múlt év utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint általánosságban pozitív, a 2017. évinél magasabb termelési, illetve forgalmi várakozásokkal készült az új esztendőre, emellett a beruházási és foglalkoztatási perspektíváik is egyértelműen derűlátóbbak, mint az egy évvel korábbi felméréskor voltak.

Számokban kifejezve: a felmérésben részt vevő 48 gazdasági szervezetből 26 az egy évvel korábbinál jobb, 20 az egy évvel korábbival azonos gazdasági helyzetről nyilatkozott, s – szemben az egy évvel korábbi kilenc szervezettel – csak kettő, az erős versenynyomásra és az emelkedő költségekre hivatkozva az élelmiszer-feldolgozók, továbbá ugyancsak az erős versenyre, valamint az alacsony kamatokra és marge-ra hivatkozó Volks- és Raiffeisenbankok jeleztek az egy évvel korábbinál kedvezőtlenebb gazdasági-üzleti érzetet. 

A gép- és berendezésgyártás, a villamosipar, a közútijármű-gyártás és a vegyipar nyilatkozott különösen bizakodóan, azaz az egy évvel korábbit meghaladó beruházási tervekről
A gép- és berendezésgyártás, a villamosipar, a közútijármű-gyártás és a vegyipar nyilatkozott különösen bizakodóan, azaz az egy évvel korábbit meghaladó beruházási tervekről

Ezzel szemben az ipari ágazatok nagy részében igen kiváló az aktuális gazdasági helyzet megítélése. A meglepően kedvező világgazdasági konjunktúra nagyban elősegíti a vállalatok forgalmi emelkedését. Emellett az élénk fogyasztási kedv, de mindenek előtt a beruházások bővülése döntő mértékben járul hozzá a vállalati-vállalkozói szféra jó hangulatához. A szolgáltatók többsége a múlt évivel azonos kilátásokkal számol; megjegyezve, hogy az invesztment és lízingcégek, valamint az ingatlangazdaságban tevékenykedők kimondottan derűlátóan nyilatkoztak az aktuális gazdasági helyzetről, s ez a beruházási szándékaik élénkülésében is visszatükröződik.

2018-ra a nagy német gazdasági szervezetek több mint két harmada abból indul ki, hogy az általuk képviselt vállalati kör általában többet fog termelni a 2017. évinél. Az acél- és fémfeldolgozóiparban, valamint az építőiparban különösen nő a teljesítmény. Mindent egybe vetve 31 gazdasági szervezet számol a 2017. évinél magasabb termeléssel, 13 ágazat, mint a bankok és takarékpénztárak, az élelmiszeripar, a papírfeldolgozás, a nyomdaipar, a reklámgazdaság és az hírlapkiadók a 2017. évivel azonos, míg az egy évvel korábbi nyolccal szemben most csak kettő, a Volksbankok és a bányászati vállalatok a 2017. évinél alacsonyabb teljesítményt valószínűsítenek.

A foglalkoztatási kilátásokra vonatkozóan 47 gazdasági szervezet adott előrejelzést. Közülük 19-en jeleztek a korábbinál várhatóan magasabb, ugyancsak 19 jellemzően változatlan létszámot jelzett, s – az egy évvel korábbi 12-vel szemben – 9 helyezett kilátásba létszám-csökkenést. Bővítést tervez a szolgáltatói ágazatok többsége, míg az ipari ágazatok sorában többek között a vegyipar, a közútijármű-gyártás, a villamosipar, az építőipar és a kézműipar tervezi a foglalkoztatottak számának növelését. Problémát jellemzően az okoz, hogy rendelkezésre áll-e egyáltalán az igényeiknek megfelelő számú és képzettségű munkaerő, (a be nem töltött munkahelyek száma már meghaladja az 1 milliót). Létszámcsökkenést a szolgáltatások területéről kizárólag a bankok és biztosítótársaságok, az ipari ágazatokból pedig a fafeldolgozók, papírgyárak, a nyomda- és a kerámiaipari vállalatok jeleztek. 

Az ipari ágazatok nagy részében igen kiváló az aktuális gazdasági helyzet megítélése
Az ipari ágazatok nagy részében igen kiváló az aktuális gazdasági helyzet megítélése

A vállalatok beruházási tevékenysége a nagy politikai bizonytalanságok, többek között a protekcionista törekvések ellenére 2017-ben olyan mértékű lendületet kapott, amire az egy évvel korábbi felméréskor aligha lehetett számítani. A beruházási tervek 2018-ra jóval merészebbek, mint 2016/2017 fordulóján voltak. 47-ből 24 gazdasági szervezet, köztük a gép- és berendezésgyártás, a villamosipar, a közútijármű-gyártás és a vegyipar nyilatkozott különösen bizakodóan, azaz az egy évvel korábbit meghaladó beruházási tervekről, 21-nél az egy évvel korábbival megegyező beruházási aktivitásra számítanak, s csak a bányászatban és a kerámiaiparban számolnak a beruházások csökkenésével. Az üzleti és foglalkoztatási perspektívákkal ellentétben a bankszektor is a korábbinál több beruházást vár, ami a digitalizáció gyors térnyerésével magyarázható.  

Megakadt a keleti tartományok felzárkózása

2014 és 2016 között az új tartományok évi átlagos gazdasági növekedése elérte a 2,2 százalékot, bő fél százalékponttal meghaladva a régi tartományok 1,6 százalékos növekedési mutatóját. A két országrész közti fejlettségi különbség csökkent, bár a régi tartományok egy foglalkoztatottra jutó GDP-je – 72,8 ezer euró – 13,2 ezer euróval 2016-ban is meghaladta az új tartományok nem egészen 60 ezer eurós teljesítményét.

2017 első felében fordulat következett be: a régi tartományok 2,1 százalékos növekedésével szemben az újak csak 1,3 százalékos dinamikát tudtak felmutatni és a kölni gazdaságkutató intézet által a vállalatok megkérdezése alapján készített felmérése arra utal, hogy ez az idén sem lesz másként. Azaz: a keleti tartományok felzárkózása elakadt, s illúzió lenne arra számítani, hogy az egykori NDK egyes főbb gazdasági mutatói a belátható jövőben akár csak megközelítenék a régi tartományok átlagos fejlettségi színvonalát.  

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés