hirdetés
hirdetés

Maguk mögött tudják a válságot

Ez várható 2025-ig az osztrák gazdaságban

Ausztria az összkereskedelmi volumen tekintetében Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere, így fontos nyomonkövetni az osztrák gazdasági kilátásokat. A bécsi székhelyű Magasabb Tanulmányok Intézete (IHS) július második felében nyilvánosságra hozott, az osztrák gazdaságra vonatkozó, 2025-ig, azaz középtávra szóló előrejelzést – cikkünkben ennek a rövid összefoglalását adjuk közre. 

hirdetés

„A koronajárvány leküzdésében elért sikerekkel és a korlátozások ennek nyomán lehetővé vált feloldásával a világgazdaság – úgy tűnik - kilépett a történelmi léptékű válságból. A korlátozó intézkedések feloldása és a gazdasági keretfeltételek javulása serkentően hat a konjunktúrára Ausztriában. A múlt év súlyos visszaesése után a gazdasági teljesítmény mind az idei, mind a jövő évben erőteljesen bővül. Az intézet a 2021 és 2025 közötti időszakra a bruttó hazai termék évi átlagos 2,5 százalékos növekedését várja.

A gazdasági fellendülés nyomán az infláció valamelyest erősödik, de annak évi 2 és 2,2 százalék közötti mértéke elviselhető marad. A konjunktúra erősödésével és az aktív foglalkoztatáspolitika eszközeinek kiteljesedésével a múlt évben különösen súlyossá vált munkanélküliség az előrejelzés által magában foglalt időszak végére visszamegy a válság előtti 7,8 százalékos szintre. A gazdaság mély visszaesése és a szükséges gazdaságpolitikai intézkedések 2020-ben és 2021-ben nagyon megterhelik az állami költségvetést. A válság leküzdése után a gazdaságpolitikai stratégia középpontjába a növekedés erőinek megerősítését és a klímaváltozás leküzdését kell állítani.”

A fenti megállapítások a bécsi székhelyű Magasabb Tanulmányok Intézete (IHS – Felsőoktatási- és kutatási intézet) július második felében nyilvánosságra hozott, az osztrák gazdaságra vonatkozó, 2025-ig, azaz középtávra szóló előrejelzésében olvashatóak.

A gazdasági fellendülés nyomán az infláció valamelyest erősödik, de annak évi 2 és 2,2 százalék közötti mértéke elviselhető marad
A gazdasági fellendülés nyomán az infláció valamelyest erősödik, de annak évi 2 és 2,2 százalék közötti mértéke elviselhető marad

Nemzetközi kitekintés

A koronavírus-járvány miatti jelentős visszaesés után a világgazdaság visszatér a normálisnak számító rendhez, ami a 2016 és 2020 közötti időszak 2,0 százalékos évi átlagával szemben 2021 és 2025 között 3,7 százalékos éves növekedési dinamikában öltene testet.

Ezen belül Kína éves átlagban az előző öt évinél valamivel szerényebb, évi 5,5, az Egyesült Államok – az előző öt év 1,1 százalékos átlagával szemben, főként az expanzív fiskális politika hatására - 3,2, Japán 1,6, míg a világ negyedik vezető gazdasági hatalmának számító Németország 2,3 százalékos növekedést érne el úgy, hogy közben az euró-övezetben – az előző öt év 0,2 százalékos átlagával szemben – az nem lenne több évi 2,6 százaléknál. Az Európai Unió „Next Generation” programja különösen a dél-európai térségben váltana ki serkentő hatást.

A visegrádi országok – a kétmilliós lélekszámú Szlovéniával kiegészülve - évi átlagos növekedési dinamikája a 2016 és 2020 közötti 2,4 százalékról a 2021 és 2025 közötti időszakban 3,7 százalékra, ezen belül Magyarországé 2,2 százalékról 4,0 százalékra emelkedik.

A múlt évi visszaesés után a globális világkereskedelem az idén várhatóan 10 százalékkal bővül, az erőteljes ipari konjunktúra hatására pedig a 2025-ig terjedő időszak hátralévő részében évi átlagban 4,8 százalékos növekedés várható. Ami az osztrák áruexport esetében 5,0 százalékos éves növekedési dinamikát tesz megalapozottá úgy, hogy a járvány miatti korlátozások feloldása nyomán az utazási forgalomból adódó bevételek is erőteljes növekedésnek indulnak és az évtized közepére el fogják érni/fogják elérni a válság előtti szintet.

A konjunktúra általános élénkülése, illetve az erőteljes export az áruk behozatalára is serkentő hatást gyakorol, ami az IHS-kutatói szerint évi átlagban 4,8 százalékkal bővül. Így az exportnak és az importnak a növekedésre gyakorolt hatása nagyjából kiegyenlíti egymást.

Ausztriában előbb élénkül, majd lassul a fejlődés üteme

Az intézet által az alpesi köztársaságban a 2021 és 2025 közötti időszakra jelzett évi 2,5 százalékos növekedési dinamika számottevő változást jelent a megelőző öt évhez, amikor az átlagos növekedés nem volt több 0,4 százaléknál – bár abba a világ más országaihoz hasonlóan a 2020-ban elszenvedett, Ausztria esetében 6,3 százalékos visszaesés is nyilván nagyon belejátszott.

Ezt követően 2021-re 3,4, 2022-re pedig 4,5 százalékos növekedést várnak az intézet szakértői, amelyet 2023-ban 1,8, a következő évben pedig már csak 1,4 százalékos éves növekedés követne. Mindez nagyjából azt jelenti, hogy az osztrák gazdaság növekedési dinamikája többé-kevésbé megegyezik az euró-térség országai várható fejlődési ütemével.

Emlékezetes, hogy a magánfogyasztás nagyon megszenvedte a koronaválságot. A háztartások fogyasztási kiadásai az elmúlt évben 9, 5 százalékkal estek vissza úgy, hogy a leállások időszakában a létfontosságúnak nem nevezhető javak és szolgáltatások, a turizmus, valamint a szórakoztatás/kultúra „csaknem teljesen padlóra került”. A fogyasztást fékező tényezők feloldása után a magánfogyasztás mind az idén, mind jövőre erőteljesen növekszik, míg az ötéves időszakra összességében évi 3 százalékos átlagos növekedést valószínűsítenek az IHS kutatói, míg a magánháztartások múlt évben 14 százaléknál is magasabb megtakarítási ráta az évtized közepére várhatóan visszatér a normálisnak nevezhető 8 százalékos szintre.

A koronavírus-járvány idején – a rövidített munkaidő intézményének elterjedése ellenére – a foglalkoztatási helyzet sokat romlott
A koronavírus-járvány idején – a rövidített munkaidő intézményének elterjedése ellenére – a foglalkoztatási helyzet sokat romlott

Koronavírus-járvány hatás

Ausztriában a koronavírus-járvány egy rendkívül hosszú beruházási ciklusnak vetett véget, ami számokban kifejezve azt jelenti, hogy a múlt évi, csaknem 8 százalékos visszaesés ellenére a gépi beruházások öt éves átlagban bő 2,6 százalékkal, az építési beruházások pedig csaknem évi 1,4 százalékkal bővültek. Az előrejelzés által érintett időszak kezdetén, azaz az idén az ösztönző intézkedések hatására bizonyos beruházásokat előrehoznak, majd 2023-tól a beruházási akvititás egyértelműen csökkenni fog. Mindent egybe vetve a beruházások 2021 és 2025 között évi átlagban várhatóan 2,7 százalékhoz közeli mértékben, ezen belül a gépek, felszerelések 3,2, míg az építések vonatkozásában 2,2 százalékkal bővülnek

Az infláció mértéke az elmúlt öt évben évi átlagban 1,6 százalék volt, s ez a jelenlegi ötéves időszakban 2,2 százalékra emelkedik. Ebben nagy szerepet játszik, hogy miközben az energiahordozó-árak a mögöttünk hagyott ötéves periódusban fékezték az inflációt, a nyersanyag- és energiaárak az elmúlt hónapokban tapasztalt emelkedése serkenti azt. 2022-től kezdődően a nyersanyag- és energiaárak, valamint a bérköltségek is szerényebb mértékben emelkednek, ugyanakkor a klímavédelmet szolgáló intézkedések növelhetik az inflációt.

A koronavírus-járvány idején – a rövidített munkaidő intézményének elterjedése ellenére – a foglalkoztatási helyzet sokat romlott és a munkanélküliségi ráta megközelítette a 10 százalékot. A válság elmúltával és a gazdasági tevékenység élénkülésével a foglalkoztatási piac a vártnál gyorsabban javult és a 2025 végéig terjedő időszakban a foglalkoztatottak számában évi 1,25 százalékos növekedés valószínűsíthető, a munkanélküliségi ráta pedig 7,5 százalékra mérséklődik.

Az állami költségvetés hiánya a gazdasági válság következményei mérséklését szolgáló intézkedések hatására 2020-ban elérte a bruttó hazai termék 8,9 százalékát. Ez a kiadások és a bevételek struktúrája változatlanságát feltételezve az idén 7,4 százalékra, 2025-re pedig 1,2 százalékra mérséklődhet; ámbátor az az előrejelzés olyan, részleteiben még ki nem bontott intézkedéseket, mint az öko-szociális adóreform még nem vettek figyelembe. Az biztos, hogy a deficit csökkenése tekintetében a gazdasági növekedés járvány utáni alakulása játszik majd meghatározó szerepet, melyhez hozzájárulhat a kamatszint alakulása.

A bécsi kutatók szerint az államháztartás adott kiindulási helyzete alkalmat kínál azon strukturális reformintézkedések végrehajtására, melyek indokoltsága már a koronavírus-járvány előtt felmerült. Egy olyan átfogó gazdaságpolitikai stratégia kidolgozására van szükség, amely növeli a növekedési potenciálokat, elősegíti az adósságráta gyors csökkentését, továbbá a klímavédelmi célok elérését szolgáló intézkedések végrehajtását. Az öko-szociális adóreformmal csökkenteni lehetne a munkát terhelő járadékterhek nemzetközi összehasonlításban magas mértékét, melyben az IHS szakértői olyan, a termelékenység növelését szolgáló területek kiemelt támogatását javasolják, mint a képzés, a digitalizáció és a kutatási tevékenység.

Kockázatok és esélyek

Az előrejelzés készítői úgy vélik, hogy a globális gazdasági fejlődés alakulásával kapcsolatos kockázatok egyértelműen csökkentek a múlt év nyárihoz képest. „A járvány leküzdésében elért eredmények lehetőséget kínáltak ahhoz, hogy a világgazdaság új lendületet kapjon, ugyanakkor a lakosság összességében alacsony átoltottsága, valamint egyes új, az oltóanyagokkal szemben rezisztens vírusfajták megjelenése egyértelműen lassíthatják a gazdaság élénkülés folyamatát”; ráadásul „a gazdasági fejlődés támogatását szolgáló intézkedések gyors leállítása is fékezné a fejlődést”.

Nem múlt el egy, a bankszektort terhelő és pénzügyi válságot kiváltó csődhullám veszélye sem, olvasható az előrejelzésben, „egy olyan szubvencionálás viszont fékezné a növekedési potenciált, amelynél életképtelen vállalatokat mesterségesen tartanak életben”. És emellett a nemzetközi eladósodás magas foka is kockázati tényezőt jelentett. A nyersanyagárak magas szintre emelkedése, az elektronikai termékeknél tapasztalható hiány, valamint a szállításoknál tapasztalható késelmek szintén terhelik a fellendülést.

Az intézet szakértői mindezt azonban átmeneti jelenségnek tekintik, elismerve, hogy szerencsés esetben a gazdasági fellendülés erősebb is lehet annál, mint amit az előrejelzés összeállításakor feltételeztek. Ösztönző hatást gyakorol az Európai Unió helyreállítási programja, ráadásul a koronavírus-járvány idején kényszerből bevezetett takarékosság feloldása serkentheti a fogyasztási cikkek és szolgáltatások utáni keresletet.

Az előrejelzés készítői külön fejezetet szenteltek az EU helyreállítási terve az osztrák gazdaságra gyakorolt hatásaira. Mint ismeretes, a terv lényege a gazdaság a koronaválság utáni élénkülésének felgyorsítása és az európai gazdaság és társadalom a jövőbeni egészségügyi és gazdasági válságokkal szembeni ellenállóképességének növelése. Az intézet számításai szerint a helyreállítási terv végrehajtása hatására 2025-ben 0,9 százalékkal növekedhet az osztrák GDP.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés