hirdetés
hirdetés

Koronavírus-hatás

Élelmiszertermelés a Covid-19 árnyékában

A egy évvel ezelőtt Kínában megjelent, majd az egész világra kiterjedt koronavírus-járvány a második világháború óta eltelt időszak nagy, ha nem a legnagyobb kihívása elé állította a politikát és a gazdaságot, de – túlzás nélkül állítható – a világ csaknem valamennyi országának társadalmát is.

hirdetés

A hirtelen jött járvány oda vezetett, hogy a fejlett ipari országokban ma már alig van az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatások területén olyan ágazat, amely függetleníteni tudta volna magát a Covid-19 hatásaitól. Az élelmiszerbeszerzési és -fogyasztási szokások szinte hetek alatt sok tekintetben átrendeződtek.

A járvány megjelenése után felélénkült a hosszabb időszakig eltárolható élelmiszerek piaca, ugyanakkor visszaszorult a szálloda- és vendéglátóipar termékei és szolgáltatásai iránti kereslet, ami számos vállalkozást tönkretett vagy a megszűnés szélére sodort. Emellett az otthoni munkavégzés (és nem utolsósorban a digitális formában történő tanulás) elterjedése is átrendezte az élelmiszerek iránti kereslet összetételét.
A járvány nyomán kitört gazdasági válság részeként és következtében rövidebb vagy hosszabb időre európai munkavállalók százezrei veszítették el az állásukat vagy szembesültek a munkahelyük megszűnésének veszélyével, ez pedig családi költségvetéseik újratervezésére, fogyasztási szokásaik újragondolására sarkallhatja az érintetteket.

Az egyes országok gazdasági teljesítményében hatalmas visszaesést okozó válság megjelenése nemcsak logisztikai, hanem egészségügyi kihívást is jelentett és jelent gyakran még ma is azok számára, akik a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem és szállítás aktív részesei. Közben Európa legkülönbözőbb országaiban megerősödött az az igény, hogy le kellene rövidíteni az élelmiszerek szállítási távolságát, nagyobb hangsúlyt helyezve a helyi specialitások értékesítésére és élvezetére.

Tét a versenyben maradás

Vitathatatlan, hogy a koronavírus-járvány a mezőgazdasági és a feldolgozó üzemeket is sok tekintetben új helyzet, azaz új kihívások és egyben új esélyek elé állította. Aki kellő innovatív készséggel és képességgel rendelkezik, nagyobb eséllyel száll be vagy marad bent a versenyben.

A járvány nyomán kialakult válság azonban nem jelentheti a klímavédelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatban korábban megfogalmazott, és az élelmiszer-termelőket is erősen érintő célkitűzések feladását. Nem jelentheti a jövőbeni fejlődés megalapozását szolgáló feladatok szem elől vesztését sem, mint ahogy ahhoz sem kínálhat alkalmat, hogy – mint Christopf Minhoff, a Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) főtitkára fogalmazott egy írásában – az ideológia által megalapozott „piactisztítást“ hajtsanak végre. „Széleskörű növekedési- és konjunktúraprogramokra, valamint az innováció, a foglalkoztatás és a fogyasztás támogatására van szükség. Amihez a vállalatoknak olyan pénzügyi eszközökre van szükségük, amelyek a válságból való kilábalást szolgáló mentőintézkedések során gyakran még nem álltak rendelkezésre“ – figyelmeztet a német és európai élelmiszer-feldolgozók egyik vezető képviselője.

Nobel-békedíjas a világélelmezési program

Van valami üzenetértéke annak, hogy 2020 októberében az Egyesült Nemzetek világélelmezési programja részesült a Nemzetközi Nobel-békedíjban, elismerve a szervezet a háborúk, a konfliktusok és a koronavírus-járvány nyomán kialakult élelmiszerhiány elleni harcát.

A Nobel-díjat odaítélő oslói bizottság szerint 2019-ben a szervezet 88 ország csaknem 100 millió lakosának nyújtott támogatást. „Olyan országokban, mint Jemen, Kongó, Nigéria, Dél-Szudán és Burkina Faso, az erőszakos konfliktusok és a járvány együttes hatására különösen megnőtt az éhezés határán élők száma, márpedig a jelenlegi válságban a világélelmezési program bebizonyította, hogy képes erőfeszítései további intenzifikálására. Maga a szervezet pedig azt képviseli, hogy addig a napig, amikor rendelkezésre áll majd az oltóanyag, a táplálkozás a legjobb oltóanyag a káosz ellen.”

 Az 1961-ben alapított, római központú szervezet több mint 70 országban rendelkezikirodával. A szervezet bevételei leginkább különböző donorállamok befizetéseiből származnak, de azokhoz önkéntes kötelezettségvállalással nagyszámú vállalat és magánszemély is hozzájárul. A szervezet aktivitása rendkívül széles körű: gyermekek tízmilliói iskolai étkeztetésének megszervezésétől olyan „élelmet a munkáért“ akciókig terjed, melynek keretében a kutak és öntözőcsatornák építésében való részvételért nem pénzzel, hanem élelemmel járulnak hozzá a rászorulók ellátásához. A „Purchase for Progress“ (szabad fordításban „beszerzés a haladásért“) nevű kezdeményezés önmaguk megsegítéséhez jelent segítséget az érintettek számára, míg az Egyesült Nemzetek légi szolgálata – gyakran életveszélyes körülmények között – segélyküldeményeket juttat el a válság sújtotta területekre.

Kétfajta kihívás

David Beasleyt, a világélelmezési program vezetőjét, Dél-Karolina korábbi kormányzóját valahol Afrikában, útközben érte el a Nobel-békedíj odaítéléséről szóló hír, és mint utóbb fogalmazott: „Először fordult elő az életemben, hogy nem jutottam szóhoz. Ez egyszerűen hihetetlen.” Majd hozzátette: „Ha este aludni térünk, nem azokra gondolunk, akiket megmentettünk, hanem azokra, akiknek pénzhiány miatt vagy mert nem tudtuk őket elérni, nem tudtunk segíteni.”

David Beasley a világélelmezési program vezetője
David Beasley a világélelmezési program vezetője

Évtizedek óta – nagyon leegyszerűsítve – kétfajta kihívással néznek szembe mindazok, akik élelmiszer-termeléssel foglalkoznak. Az egyik kihívás az élelmiszer-termelés fenntartható módon, a környezet és a természeti források kíméletes hasznosítása mellett történő növelése úgy, hogy közben a fair verseny feltételei érvényesüljenek; a másik kihívás pedig az élelmiszerben hiányt szenvedők támogatása élelemmel vagy – ami még fontosabb – azoknak a feltételeknek és ismereteknek az átadásával, melyek nélkülözhetetlenek lehetnek a biztonságos ellátáshoz. Az pedig nagy biztonsággal állítható: a ma már az egész világra kiterjedt koronavírus-járvány fokozottan ráirányította a nemzetközi közvélemény figyelmét az élelmiszerekkel való ellátás jelentőségére.

Cikkünk eredetileg a FoodTechline 2020 kiadványunkban jelent meg.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés