hirdetés
hirdetés

Digitalizáció a mezőgazdaságban

A digitalizáció – legyen szó high-tech berendezésekről, robotokról vagy drónokról – az elmúlt időszakban a fejlett mezőgazdaság szerves részévé vált. A német mezőgazdasági üzemek több mint 80 százalékánál használnak digitális eszközöket. 

hirdetés

A Szövetségi Informatikai és Telekommunikációs Szervezet (Bitkom) és a Német Parasztszövetség (DBV) által egy, a közelmúltban 500, a nyugati tartományokban 30, a keletiekben pedig 100 hektárnál nagyobb területet megművelő gazdaság körében készített reprezentatív felmérése szerint a felmérésben részt vevő üzemek 82 százaléka használ valamilyen digitalizációs technológiát vagy alkalmazást és további 10 százalék tervezi olyanok bevezetését.

A felmérés eredményei szerint különösen széles körben, a felmérésben részt vevő gazdaságok 45 százaléka használ helymeghatározó rendszerrel ellátott mezőgépeket. A haszonállatokat tartók körében 46 százalék az intelligens takarmányozási rendszert alkalmazók aránya, míg a növényvédő eszközök és műtrágyák kijuttatásánál a digitális technológiákat alkalmazóké eléri a 32 százalékot – hozzájárulva a forrásokkal való takarékossághoz és a környezetvédelemhez. Az állatok egyéni megfigyelésében vagy a klíma-, föld- és növényadatok mérésében a gazdaságok 28 százaléka használ szenzoros technikát. A robottechnikát használók aránya ettől egyelőre jóval szerényebb, mindössze 12 százalék; ezen belül azonban a tejtermelők több mint egy ötöde ma már robotokkal végezteti el a fejést. Drónokat a gazdaságok 11 százaléka, míg a növényi és állatbetegségek felismeréséhez a mesterséges intelligencián alapuló technikát 9 százalék használ.

„A koronaválság is megmutatja, milyen fontos szerepet tölt be a jól működő agrár- és élelmiszergazdaság Németországban. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy milyen nagy esélyeket kínálnak a digitális megoldások. Legyen szó élelmiszerek előállításáról vagy értékesítéséről, a betakarításban résztvevő munkaerő közvetítéséről vagy a mezőgazdasági gépek távkarbantartásáról: digitális technológiák és alkalmazások segítik a gazdákat és a fogyasztókat abban, hogy mielőbb kikerüljenek a válságból” – mondta Bernhard Rohleder, a Bitkom ügyvezető igazgatója a felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor. Amit Bernhard Krüsken, a DBV főtitkára megtoldott azzal, hogy „a digitális technikák a megoldás fontos részei a környezettel, a bio-diverzifikációval és az állatjóléttel kapcsolatos társadalmi elvárások teljesítésében”.

Hasznos befektetés

A felmérés során megkérdezett gazdaságok 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a digitalizáció mindenek előtt tevékenysége hatékonyságát növeli, 79 százalék nevezte meg az előnyök sorában a fizikai munka könnyebbé tételét, s 57 százalék szerint segít a termelői tevékenység és a magánélet összhangjának javításában. 93 százalék van azon a véleményen, hogy a digitális technológiák segítenek a műtrágyával, növényvédő eszközökkel és más eszközökkel való takarékosságban, 81 százalék a termelés környezetbaráttá tételében, 69 százalék a fenntartható mezőgazdaság szempontjából, 65 százalék pedig az állatjólét javításában lát nagy esélyeket tevékenysége digitalizációjában.

Bernhard Rohleder, a Bitkom ügyvezető igazgatója szerint „a klímaváltozás elleni harc és a környezeti terhelések csökkentése hatalmas kihívást jelent – már pedig ezek a digitalizáció nélkül nem leküzdhetőek.” Legyen szó akár a növények műtrágya- és növényvédőeszköz-igényének pontos meghatározásáról, a víztakarékos öntözésről – mindez nemcsak a klíma- és légkörvédelmet szolgálja, hanem az anyagi forrásokkal és a tartalékokkal való takarékossághoz is hozzájárul”. A felmérés során a gazdaságok 77 százaléka nevezte a klímaváltozást „nagy fenyegetésnek” a mezőgazdaság számára és majdnem valamennyi, a felmérésben részt vevő gazdaságok 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy üzemében figyel a fenntarthatóság és légkörvédelem követelményeire.
Mindent egybe vetve az üzemek csaknem három negyede, (73 százaléka) nevezte a digitalizációt esélynek, míg 64 százalék véli úgy, hogy az hosszútávon költségcsökkentést eredményez. A digitalizáció ugyanakkor a gazdaságok 58 százaléka számára kihívást is jelent: két ötödük nevezte kihívásnak a digitális ismeretekkel rendelkező munkatársak, 17 százalék pedig a digitális eszközök hiányát. Csaknem minden üzem, (a válaszadók 92 százaléka) vetette fel a digitalizáció bevezetését szolgáló beruházási költségek magas szintjét, s meglehetősen magas, 84 százalékos a hekkerek támadásaitól félők aránya.

A jövő fejlődése – politikai keretfeltételekkel

A jövőre vonatkozóan – a felmérésben részt vevő vállalkozások mintegy fele véli azt, hogy szenzorok segítségével a talajvíz nitrátterhelése teljesen kiiktathatóvá válik, 46 százalék számol a károkozókat, betegségeket és kártevőket is felismerő, illetve leküzdő robotok alkalmazásával, s 38 százalék gondolja úgy, hogy 2030-ra teljes mértékben megvalósul a vezető nélküli gépeknek a termőföldön történő működtetése. „Ahhoz azonban, hogy a jövővel kapcsolatos várakozások teljesülhessenek, a politikának még sok házi feladatot el kell végeznie. Ezt mutatja, hogy a válaszadók 95 százaléka követeli a mobil- és a szélessávú internetnek a teljes lefedettséget biztosító kiépítését, s 89 százalék kívánja különböző a földre, a termelésnél felhasznált anyagokra és az időjárásra vonatkozó adatok felhasználóbarát és költségmentes rendelkezésre bocsátását”, figyelmeztetett Bernhard Krüsken, a DBV főtitkára.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés