hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Differenciált várakozások

Az iparvállalatok kerülhetnek ki leghamarabb a válságból

Cikkünknek a magyar gazdaság számára legfontosabb üzenete, hogy az ipar a német gazdaság azon ágazata, amely leghamarabb kikerülhet a válságból, de a főbb mutatókat tekintve leghamarabb 2022-ben érik el a válság előtti, azaz 2019. évi állapotot.

hirdetés

A német ipari és kereskedelmi kamarák – folytatva a sokéves hagyományt – ez év elején is elvégezték az ország vállalatainak ezreire kiterjedő konjunktúra-felmérésüket. A vizsgálódás eredményeit a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) összegezte és február közepén hozta nyilvánosságra.

A felmérés alapja öt különböző tényező – aktuális üzleti helyzet, üzleti várakozások, exportvárakozások beruházási és foglalkoztatási szándékok – javulására, illetve romlására számító vállalatok arányának összehasonlítása. Minél magasabb a pozitív választ adó vállalatok aránya, annál kedvezőbb a német gazdaság adott szegmensének megítélése, s ennek megfelelően minél alacsonyabb úgy, hogy az akár a negatív tartományba is átkerülhet, annál súlyosabb a gazdaság (s azon belül az ipar, építőipar, kereskedelem és szolgáltatások) helyzete.

Az idei év eleji felmérés legfőbb jellemzője az egyes gazdasági tevékenységek közötti markáns különbségben keresendő. Amíg ugyanis az ipari, s ezen belül exporttevékenységet folytató vállalatok nagy része túljutott a tavaly tavasszal kitört koronavírus-járvány és az annak nyomán bevezetett korlátozó intézkedések okozta sokkon, addig a kereskedelmet és a szolgáltatások egyes területeit (különösen a szálloda- és vendéglátóipart, valamint az ún. kreatív gazdasághoz tartozó tevékenységeket) továbbra is súlyos válság sújtja.

Az iparvállalatok üzleti helyzete javult, a szolgáltatóké és a kereskedelmi vállalatoké romlott

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az abban részt vevő vállalatok üzleti helyzetének megítélése a legutóbbi, múlt év őszi felméréshez képest tovább romlott. 2021 elején a válaszadók 29 százaléka nevezte jónak, 32 százaléka pedig rossznak a maga üzleti helyzetét; az ebből adódó mínusz 3 százalékpontos különbség valamivel kedvezőtlenebb, mint a tavaly őszi felmérés mínusz 1 százalékpontos mutatója volt.

A vállalati helyzetmegítélés tevékenységek szerinti megosztásában nem csak a különbségek jelentősek, hanem a változások iránya is eltérő:

  • miközben az építőipari vállalatok helyzetértékelése összességében továbbra is kedvező,
  • az iparban pedig a saját üzleti helyzetét jónak és rossznak megítélő vállalatok arányának különbsége az őszi mínusz 10-ről plusz 6 százalékpontra javult, (azaz a helyzetüket pozitívan megítélő vállalatok kerültek többségbe),
  • addig a járvány és a szövetségi kancellár és a tartományi miniszterelnökök február 10-i videokonferenciáján újfent meghosszabbított korlátozó intézkedések által különösen súlyosan érintett kereskedelemben plusz 5-ről mínusz 5,
  • a szolgáltatók körében pedig mínusz 3-ról mínusz 12 százalékpontra változott, azaz romlott a saját üzleti helyzetét pozitívan és negatívan megítélő vállalatok különbsége.

A nagyobb ipari ágazatok közül a gép- és berendezésgyártásban az üzleti helyzetüket pozitívan és negatívan megítélő vállalatok aránya nagyjából kiegyenlíti egymást, ezzel szemben a vegyipari és gyógyszeripari vállalatok körében az elégedettek aránya jóval meghaladja az elégedetlenekét.

A szolgáltató vállalatok összességében sanyarú helyzetmegítélésében üdítő kivételt jelentenek az informatikai szolgáltatók, valamint a jogi- és adó-tanácsadók; ezzel szemben a kongresszus- és rendezvényszervezők aktuális helyzetmegítélése kedvezőtlenebb, mint a felmérés történetében bármikor volt, s az övéknél alig jobb a kreatív gazdaságban tevékenykedők helyzete.

A kereskedelmi vállalatok közül a nagykereskedők és az egészséggazdaság termékeivel foglalkozók körében a „jó” választ adók vannak többségében, a kiskereskedelemben azonban az elégedetlenek aránya 13 százalékponttal meghaladja az elégedettekét.

Üzleti várakozások: az őszi felméréshez képest romlott a helyzet

A következő egy évre vonatkozó üzleti várakozásokat tekintve nagy általánosságban elmondható, hogy a felmérés során megkérdezett vállalatok egy harmada borúsan látja a jövőt, ezzel szemben kedvező irányú fejlődésre csak minden ötödik vállalat számít. Így azután a pozitív és negatív várakozásokat tápláló vállalatok arányait összehasonlítva 9 százalékpont különbséggel továbbra is az utóbbiak, a negatív várakozásokat képviselők vannak többségben (ami két százalékponttal az őszi felmérés eredményénél is kedvezőtlenebb).

Az iparvállalatok körében már az őszi felmérésnél is megfigyelhető viszonylagos optimizmus tovább erősödött: a válaszadók 29 százaléka számít kedvező, s „csak” 21 százalék számol negatív irányú fejlődéssel. Ezzel szemben a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, sőt még az építési tevékenységben is a negatív várakozást táplálók vannak többségben.

Az iparvállalatok körében különösen derűlátók az orvostechnikai, valamint a kohászati és fémfeldolgozó vállalatok, sőt a gépipari vállalatok kilátásai is javultak. Tőlük valamivel kedvezőtlenebbek a közútijármű-gyártók kilátásai. A szolgáltatók körében – az aktuális helyzet megítéléséhez hasonlóan – relatíve elégedettek az IT-vállalatok, ezzel szemben a koronavírus-járvány és a korlátozó intézkedések által különösen sújtott vendéglátók és utazásszervezők kilátásai az ősszel tapasztaltaknál is kedvezőtlenebbek. A nagy- és kiskereskedők körében továbbra is a kedvezőtlen üzleti várakozásúak vannak többségben, sőt az őszhöz képest mindkét vállalatcsoportban romlottak a várakozások.

Valamennyi gazdasági tevékenységre jellemző, hogy a vállalatok többsége (belföldön 57 százaléka, az exportáló iparvállalatok esetében fele), a termékeik és szolgáltatásaik iránt megnyilvánuló kereslet alakulását nevezte meg elsőszámú üzleti kockázati tényezőként, amit a gazdaságpolitikai keretfeltételek követnek a kockázati tényezők sorában. A konjunkturális kihívások ellenére az őszi felmérésnél picivel többen nevezték meg kockázati tényezőként a szakképzett munkaerő hiányát, sőt az építőiparban a vállalatok kétharmada ez utóbbit nevezte meg elsőszámú kockázati tényezőként.

A felmérés során a válaszadó vállalatok 28 százaléka fogalmazta meg azt, hogy az idei forgalma nem fogja elérni a múlt évit, ami azért nyugtalanító, mert a koronavírus-járvány miatt a vállalatok számottevő része már az elmúlt évben is forgalma csökkenésével szembesült, a 2019. évihez képest. Nagyjából ugyanennyi, a válaszadók 27 százaléka bízik forgalma idei bővülésében, míg 30 százalék azon vállalatok aránya, amelyek a 2020. évivel azonos nagyságú forgalmat valószínűsítenek. Figyelemre méltó, hogy a vállalatok egy ötöde forgalma maximum 25, további hét százaléka pedig annak 25 százalékot meghaladó mértékű visszaesésétől tart.

Az üzleti helyzet és az üzleti várakozások megítélésénél túlmenően az iparvállalatoknak az átlagnál kedvezőbb helyzetére utal az is, hogy az ő esetükben a forgalom bővülésére számító vállalatok aránya 37, a csökkenéstől
tartóké pedig „csupán” 23 százalék, (azaz a különbség 14 százalékpont a forgalom növekedésére számítók javára); miközben a szolgáltatások, de különösen a kereskedelem esetében a forgalom visszaesésétől tartók aránya jóval meghaladja a forgalom emelkedésére számítókét.

Exportvárakozások: többségbe kerültek a forgalmuk bővülésére számítók

Az év eleji felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy az exportja bővülését váró vállalatok aránya tovább növekszik, sőt a forgalom bővülésére és csökkenésére számító vállalatok arányában jelentkező különbség az őszi mínusz tartományból a 2019 kora nyara óta legmagasabb szintre, plusz 9 százalékpontra emelkedett. Ezzel együtt a felmérésben részt vevő vállalatok egy ötöde külföldi forgalma csökkenésétől, fele pedig stagnálásától tart.

Ágazati bontásban – a legmagasabb, 40 százalékot meghaladó az export növekedését váró vállalatok aránya az orvostechnikában és a gyógyszer-iparban, a 30 és a 40 százalék közötti tartományba tartozik (csökkenő sorrendben) a villamosipar, vegyipar, az „egyéb járművek gyártása” és a gép- és berendezésgyártás, tőlük alig marad le a kohászat, miközben az autóipari vállalatok csupán 23 százaléka számít exportforgalma bővülésére.

Beruházások: emelkedik, de még mindig kisebbségben van a bővítést tervezők aránya

Ahogy a német gazdaságban, (pontosabban az iparban) a válságot felváltják az élénkülés jegyei, úgy javulnak a vállalatok beruházási tervei. A felmérésben részt vevő vállalatok 22 százaléka tervezi beruházási tevékenysége bővítését, ezzel szemben 30 százalék még mindig csökkenést valószínűsít. Az így adódó mínusz 8 százalékpontos mutató jóval kedvezőbb a múlt év őszinél, amikor a csökkenést tervezők aránya még 15 százalékponttal meghaladta a bővítést tervezőkét. Az egyes gazdasági tevékenységeket összehasonlítva figyelemre méltó, hogy azon ipari vállalatok aránya, amelyek ésszerűsítési, innovációs, kapacitásbővítési és környezetvédelmi szempontból terveznek beruházást, meghaladja a nemzetgazdasági átlagot, illetve mind az építőipari, mind a szolgáltató, mind pedig a kereskedelmi vállalatok megfelelő arányait.
Foglalkoztatás: a kilátások javulnak, de még mindig kedvezőtlenek

A vállalatok foglalkoztatási szándékai a 2020 őszi felmérés eredményeihez képest valamelyest javultak, azaz a létszámukat növelni, illetve csökkenteni tervező vállalatok arányának különbsége az őszi mínusz 13 százalékpontnál négy százalékponttal kedvezőbb, azaz mínusz 9 százalékpontra emelkedett, de még mindig elmarad (kedvezőtlenebb) mind a múlt évinél, mind a sokéves átlagnál. Az elkövetkező tizenkét hónapban minden hetedik vállalat tervez létszámbővítést, miközben a felmérésben részt vevő vállalatok egy ötöde a korábbinál alacsonyabb, két harmada pedig változatlan létszámmal várja a közeljövő kihívásait.

Ezen belül az iparon és a szolgáltatásokon belül a létszámbővítést tervező vállalatok aránya egyaránt 14, a csökkentést tervezőké viszont 23 százalék. Mindeközben a kereskedelemben csak minden tizedik vállalat tervezi munkavállalói létszáma növelését.

A vállalati megkérdezésen alapuló és ellentmondásos képet sugárzó felmérés eredményei alapján a kamarai szövetség szakértői 2021-re: 
  • a múlt évi 5 százalékos visszaesés után a szövetségi kormánynál szerényebb, 2,8 százalékos növekedést valószínűsítenek úgy, hogy
  • a magánfogyasztás a múlt évi 6 százalékos csökkenés után 4,
  • az állami fogyasztás a tavalyi 3,4 százalékos növekedés után újabb 1,6,
  • a bruttó beruházások volumene a tavalyi 3,5 százalékos csökkenés után 3,1,
  • az áru- és szolgáltatás-export a tavalyi csaknem 10 százalékos visszaesés után 6,
  • az áru- és szolgáltatás-import 8,6 százalékos csökkenés után 5,3 százalékkal,
  • a foglalkoztatottak száma pedig a 2020. évi 477 ezer fős csökkenés után szerény mértékben, 60 ezer fővel
  • ismét emelkedik.

Mindez megerősíti a gazdaságpolitikusok és a kutatói műhelyek azon előrejelzését, hogy a német gazdaság fontosabb mutatószámai az idén még nem fogják elérni a válság előtti, (azaz a 2019. évi) szintet.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés