hirdetés
hirdetés

Derűlátóbb az "5 bölcs"

Az elmúlt hetek során nyilvánosságra hozott prognózisoknál – legalábbis 2020-ra vonatkozóan - derűlátóbb növekedési előrejelzést fogalmazott meg a német szövetségi kormány „öt bölcs“ néven ismert tanácsadói szervezete azzal, hogy a november közepén Angela Merkel kancellárnak átadott éves előrejelzésében erre az évre – saját, a koronavírus-járvány kitörése utáni első előrejelzésében jelzett 6,5 százalékkal szemben - a gazdasági teljesítmény „mindössze“ 5,1 százalékos visszaesését feltételezi.

hirdetés

Emlékezetes, hogy október folyamán nyilvánosságra hozott előrejelzéseikben a vezető gazdaságkutató intézetek munkaközössége 5,4, a szövetségi kormány 5,5, míg a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és – 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló konjunktúra-felmérésében – az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége egyaránt 6,0 százalékos visszaesést valószínűsített.

A független szakértői tanács jövő évre vonatkozó előrejelzése azonban borúlátóbb, mert miközben a felsorolt szervezetek a 4,0 (kamarai szövetség) és a 4,7 százalék (gazdaságkutató intézetek) közötti tartományba helyezik a német gazdaság 2021. évre várható növekedési dinamikáját, addig az „öt bölcs“ ezt mindössze 3,7 százalékban határozta meg. Mindazonáltal figyelmeztető (és más kutatói műhelyek előrejelzéseivel teljesen összhangban van) a testület azon megjegyzése, hogy a „válság előtti szintre történő visszatéréssel“ 2022 első negyedéve előtt nem lehet számolni.

A népszerű nevén „öt bölcs“-nek nevezett független szakértői tanács tagjai Achim Truger, Veronika Grimm, Lars Feld, Volker Wieland és Monika Schnitzer (Foto: dpa)
A népszerű nevén „öt bölcs“-nek nevezett független szakértői tanács tagjai Achim Truger, Veronika Grimm, Lars Feld, Volker Wieland és Monika Schnitzer (Foto: dpa)

Elismerés a kormánynak, bár a koronaválságot még nem sikerült leküzdeni

Az öt szakértő, (köztük - a testület történetében első ízben - két nő), „visszafogott dícséretben“ részesítette a szövetségi kormányt, mert az „gyorsan és határozottan reagált“ a járvány megjelenésére és elterjedésére. „A konjunktúraélénkítő csomag erőteljes, évi 1,1-2,0 százalékos növekedési, (illetve a visszaesést mérséklő) impulzusokat kölcsönzött a gazdaságnak és a rövidített munkaidő intézményének széles körben tapasztalt alkalmazása megakadályozta a nagyobb, a foglalkoztatás területén fenyegető veszteségeket.“ Azt vitatja a testület, hogy a konjunktúraélénkítő csomag minden egyes pontja elérné a kívánt hatást. Példának okáért bírálatot kapott az értéktöbblet-adó határozott időre, fél évre szóló csökkentése, mert az áfa-csökkentés az „öt bölcs“ megítélése szerint csak „részlegesen vezet több fogyasztáshoz“. 

A testület szerint a vendéglátóipari-, kulturális- és sportlétesítmények novemberi bezárása nemzetgazdasági szempontból viszonylag kevés kárral jár, mert az érintett ágazatok gazdasági jelentősége nem nevezhető jelentősnek.

Lars Feld professzor, a testület elnöke az 500 oldalas tanulmánykötet Merkel kancellárnak történő átadásakor a klímavédelmet, a digitalizációt, a demográfiai helyzet, valamint a nemzetközi kereskedelmi feltételek alakulását nevezte meg a német gazdaság legfőbb kihívásaiként. „A koronaválság még nincs leküzdve“, mondta, addig ugyanis, amíg a fertőzések száma erősen emelkedik, a gazdasági helyzet törékeny marad. „A további fejlődéshez döntő jelentőségű, mennyiben sikerül megfékezni a járványt, s hogyan fejlődik a gazdaság külföldön.“

A közeljövő fejlődéséhez számottevő növekedési impulzusokat kölcsönözne, ha olyan fontos partnerországokban, mint Kína, az Egyesült Államok és az euró-övezet országai, újra élénkülne a konjunktúra. A szakértők az euró-övezet országaiban ebben az évben 7 százalékos visszaesést, a jövő évben pedig 5 százalékos növekedést valószínűsítenek. „Rosszabb lenne a helyzet, ha nem sikerül megfékezni a járvány második hullámát, s jobb, ha csakhamar rendelkezésre állna a megfelelő oltóanyag.“

A nemzetközi dimenziókat tekintve figyelemre méltó, hogy a német érdekeltségű kamarai szervezetek őszi, 3,5 ezer vállalat megkérdezésén alapuló felmérése során a válaszadók csupán 4 százaléka számolt „a normális üzleti tevékenységhez történő idei visszatéréssel“, ezt a válaszadók 36 százaléka teszi a jövő évre, 38 százaléka pedig csak 2022-re. (Kína esetében jóval biztatóbb a felmérés, ott ugyanis a válaszadók egy negyede már erre az évre, 44 százaléka pedig a jövő esztendőre várja „a normális üzleti tevékenységhez történő visszatérést“.)

Meg kell erősíteni az Európai Uniót

A független szakértői tanács fontosnak tartja az Európai Unió további megerősítését. A járvány „Európa minőségi próbaköve“, olvasható a tanulmányban. Ahhoz pedig, hogy a kereskedelmi utak nyitottak maradjanak úgy, hogy abból az exporttól erősen függő német gazdaság is profitálni tudjon, az EU-nak fontos koordináló szerepet kell játszania. Az Európai Bizottságnak „erősítenie kell az integrált belső piacot, közös beruházásokra van szükség a digitális átalakítás irányába és a gazdaság klímasemleges átalakításába.“
Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter szerint a független szakértői tanács megállapításai megerősítették a kormányzat által képviselt irányvonalat. „A gazdasági bölcsek igazat adtak nekünk: a gazdaság szereplőinek nyújtott segítségre épülő politika kifizetődik“, mondta Scholz, hangsúlyozva, hogy a járvány kitörése nyomán biztosított segítséggel sikerült megakadályozni egy rendkívül súlyos lefelé vezető spirál kialakulását.
A szakértői testület szerint a válság egyben esélyt is jelent – feltételezve, hogy a cégek tovább viszik a digitalizációt, s fokozzák a klímavédelem növelése érdekében kifejtett erőfeszítéseiket. „Ehhez azonban tiszta keretfeltételekre van szükség“. Ezek közé tartozna az energiaárak reformja, melynek keretében csökkentenék az ökostrum fejlesztése forrásául szolgáló befizetési kötelezettségeket és az európai minimumra mérsékelnék az áramfogyasztást terhelő adót.

Mannheimben borúlátóbbak a kutatók

A független szakértői testülettel nagyjából egyidőben, de attól jóval borúlátóbb előrejelzést tett közzé a mannheimi székhelyű ZEW európai gazdaságkutatási központ. „A pénzügyi szakértők gondterheltek a második Covid-19 hullám gazdasági hatásaival kapcsolatban“, mondta Prof. Achim Wimbach, az intézet elnöke. Majd hozzátette, hogy „a ZEW konjunkturális várakozásai novemberben jelentős mértékben romlottak, ami a németországi gazdasági élénkülési folyamat egyértelmű lassulására utal. Ráadásul könnyen előfordulhat, hogy a német gazdaság újra recesszióba esik. A ZEW szakértőinek megállapításai szerint ugyanakkor „sem a brexit-tárgyalások jövője, sem az amerikai elnökválasztás kimenetele nincs hatással Németország konjunkturális várakozásaira.“

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés