hirdetés
hirdetés

Német autóipar

Csúcstalálkozó – áttörés nélkül

Elmaradt a vásárlási prémiumnak a hagyományos üzemmódú járművekre történő kiterjesztése, a nagy autógyárak vezetői mégsem érezhették azt, hogy Berlinben kikosarazták volna őket, amikor a szövetségi kormány, az autóiparban leginkább érintett tartományok és a szakszervezetek vezető tisztségviselőivel szeptember 8-án folytatott „virtuális autós csúcstalálkozón” az ágazatnak a válságból való kilábalása felgyorsítását várták a döntéshozóktól.

hirdetés

A megbeszélésen megállapodás született arról, hogy a következő, novemberre tervezett, (az év során már a harmadik) „autós csúcstalálkozóig egy munkacsoport megvizsgálja, hogy egyáltalán lehetséges-e, s ha igen, milyen tartalmú piacgazdasági koncepcióval lehet megsegíteni az ágazatot”. Megjegyezve, hogy a DPA hírügynökség rendelkezésére bocsátott, a tárgyalási eredményekről szóló összefoglalóban továbbra sincs szó a korszerű robbanómotorokkal ellátott autók értékesítése vásárlási prémium formájában történő felgyorsításáról. Egyetértés volt ugyanakkor az autózás digitális átállításáról, az autonóm vezetésről, valamint arról, hogy az elektromos autók töltési hálózatát „vevőbarátabbá” kell tenni.

Emlékezetes, hogy a berlini kormánykoalíció júniusban egy összesen 2 milliárd euró nagyságú pótlólagos programról határozott az autógyárak és beszállítóik új technológiát képviselő, azaz jövőorientált beruházásaira. A szövetségi gazdasági minisztérium most dolgozik a végrehajtás részletein.

Az IG Metall szakszervezeti szövetség, továbbá a Zöldek pártja és az SPD egy olyan állami részesedési alap megteremtéséért szállt síkra, amellyel az ágazat kis- és középvállalatait támogatnák. E vállalati körben sokan függnek a hagyományos meghajtású autóktól, ugyanakkor sokat kell beruházniuk a szerkezetváltás céljaira.

A bajor CSU megismételte a hagyományos meghajtású autók értékesítésének támogatására vonatkozó igényét, ellensúlyozandó a megrendeléseknek a koronavírus-válság közepette tapasztalt visszaesését. A korszerű benzines és dízel-járművek forgalomba állításával csökkenteni lehetne a széndioxid-kibocsátást, s hozzásegítenék az ágazatot a válságból

való gyorsabb kilábalásra, hangzott a Münchenben megfogalmazott érvelés.
Andreas Scheuer, a szövetségi kormányba a CSU által delegált közlekedési miniszter a tömeges munkanélküliség veszélyére hívta fel a figyelmet, Markus Söder tartományi pártelnök-miniszterelnök pedig azzal érvelt, hogy a német-, s ezen belül a bajorországi jólét jelentős része az autózástól függ.

A kancellár kivár

Angela Merkel szövetségi kancellár már a csúcsértekezletet megelőzően óvott attól, hogy bárki gyors döntést várjon az autóiparnak nyújtott további segítségről. Mint emlékezetes, a júniusi hasonló csúcstalálkozón az autóiparban különösen érdekelt Bajorország, Alsó-Szászország és Baden-Württemberg miniszterelnökei síkra szálltak az állami vásárlási prémiumnak a hagyományos meghajtású autókra történő kiterjesztése mellett, de ez akkor mindenek előtt az SPD vezetői ellenállásán meghiúsult, s ebben most sem történt változás. Ehelyett a fekete-vörös kormánykoalíció az értéktöbblet-adónak az év végéig érvényes csökkentése mellett kizárólag az elektromos autók kibocsátása erőteljesebb támogatásáról határozott.
Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy az elektromos meghajtású autók kibocsátása egyértelműen emelkedett, de ezeknek a járműveknek az újonnan forgalomba hozott autókon belüli részaránya továbbra is rendkívül alacsony: a Német Autóipari Szövetség (VDA) adatai szerint áprilisban 12,3, májusban 7,9, míg júniusban éppen 10 százalék volt. Azaz: a német autógyárak árbevételének döntő hányada továbbra is annak ellenére a benzines- és dízel-meghajtású autókból származik; hogy ezek értékesítési darabszáma az elmúlt időszakban drasztikusan visszaesett. (A január és augusztus között Németországban forgalomba hozott személyautók száma a 1,77 milliós darabszáma 29, ezen belül a hazai gyártás autóké 30, a németországi termelés és az onnan exportált autók száma 36 százalékkal csökkent az előző év első nyolc havihoz képest.)

Nagyok a kihívások

A szeptember 8-i második „autós csúcs” eredményeit összegző dokumentumban megfogalmazást nyert, hogy a német autóipar igen komoly konjunkturális és strukturális kihívások előtt áll; már pedig ahhoz, hogy Németország „technológiailag nyitott, globálisan vezető autós telephely” maradjon, még határozottabb lépéseket kell tenni e kihívások legyőzése útján, konkrétan kiemelve az új meghajtási technológiákat, a digitalizációt, a megfelelő foglalkoztatottságot és a klímavédelmet. Németországnak vezető szerepet kell játszania az autonóm vezetés területén úgy, hogy 2022-ig üzembe helyezzék az autonóm utazási funkciókkal ellátott járműveket.
A töltőhálózatnak az elektromos autók elterjedése feltételéül szolgáló kiépítése lesz az egyik fő téma a gazdasági és a közlekedési miniszter „belátható jövőre tervezett”, az energiagazdaság képviselőivel folytatandó második csúcstalálkozóján. Ezen konkrét megállapodásra kell jutni az egységes fizetési rendszer megteremtéséről és a töltőoszlopok „vevőbarát” használatáról, (reagálva egyes autós szervezetek, mint az ADAC által hangoztatott azon bírálatra, mely szerint a töltőoszlopokon ez idő szerint még egymástól nagyban eltérő ármodelleket alkalmaznak).

Sören Bartol, az SPD frakcióvezető-helyettese elégedetten nyilatkozott az elektromos autók vásárlását segítő prémium hatásáról, ugyanakkor a folyamat folytatásához jóval több töltőoszlopra van szükség. Oliver Luksic, az ellenzéki FDP közlekedéspolitikusa helyeselte a szövetségi kormány által napirendre tűzött olyan témákat, mint az autonóm vezetés és az alternatív üzemanyagok, ugyanakkor – mint fogalmazott - „nagyobb figyelmet kellene fordítani a végrehajtásra, miközben kevesebb munkacsoportra lenne szükség”.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés