hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Csalódást keltő évkezdet a német gazdaságban

Alacsonyabb volt a német gazdaság növekedése a vártnál az első negyedéves adatok szerint, ugyanakkor szakemberek a fél évvel korábban feltételezett 1,2 százalékról 2,1 százalékra emelték az idei növekedési várakozásukat. 

hirdetés

A vezető gazdaságkutató intézetek április közepén nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzésükben felfelé módosították az idei évre vonatkozó növekedési prognózisaikat: az első negyedévben tapasztalt rekordfoglalkoztatás, magas vásárlási kedv és az olajárak alacsony árszintje együttes hatására növekedési várakozásukat a fél évvel korábban feltételezett 1,2 százalékról 2,1 százalékra emelték, a jövő évre pedig újabb 1,8 százalékos növekedést valószínűsítettek. Megítélésük szerint a gazdaság élénkülésére az euró alacsony árfolyama, s a kivitel ebből adódó bővülése is serkentő hatást gyakorol.

A berlini, az esseni, a hallei és a müncheni gazdaságkutatókhoz (pontosabban azok derűlátásához) április végén a kölni IW gazdaságkutató intézet munkatársai is „felsorakoztak”, akik egy csaknem 3.000 német vállalat megkérdezésén alapuló felmérésük alapján valószínűsítettek 2,25 százalékos növekedési dinamikát; egyben világosan megfogalmazva, hogy – mivel a fogyasztásorientált növekedés „szalmaláng csupán”, s jövőre előreláthatóan az olajárak is emelkedni kezdenek – 2016-ra már jóval szerényebb, mindössze 1,5 százalékos növekedés várható. Michael Hüther, az intézet igazgatója fontosnak tartotta a figyelmet felhívni arra, hogy „a jelenlegi jó gazdasági helyzet semmiképpen sem erősíti meg a szövetségi kormány gazdaságpolitikai irányvonalát. Éppen ellenkezőleg: sok, ma pozitívan ható jelenség – mint például a minimálbér és a nyugdíj-politika – középtávon terhet fog jelenti a gazdaságra és a munkaerőpiacra”.    

A növekedés elmaradt a várttól

A Szövetségi Statisztikai Hivatal május közepén nyilvánosságra hozott első, a január és március közötti időszakra vonatkozó adatai nyomán valamelyest alábbhagyott a néhány héttel korábbi optimizmus. A 2014 negyedik negyedévi 0,7 százalékos növekedés után az idei első negyedévben a német gazdaság teljesítménye reálértéken, (azaz az ár- és naptárhatástól megtisztítva) csupán 0,3 százalékkal haladta meg az előző háromhavit; s így az euró-övezet 2013 tavasza óta legmagasabb, 0,4 százalékos növekedési mutatóját sem érte el; azaz nem motorja volt az euró-övezet fejlődésének, hanem kis mértékben fékezte azt.

Az Eurostatadatai szerint az unió tagországai közül Ciprus és Románia gazdasága 1,6, Bulgáriaés Spanyolország 0,9, Franciaország és Magyarország 0,6, Hollandia és Portugália 0,4, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország 0,3, Ausztria pedig 0,1 százalékos növekedést produkált a múlt év októberi és decemberi teljesítményhez képest. Finnországban 0,1, Görögországban 0,2, Litvániában pedig 0,6 százalékos csökkenést regisztráltak. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben a világgazdaság motorjának elkönyvelt amerikai gazdaság teljesítménye is elmaradt a várakozásoktól, mindössze 0,1 százalékkal haladta meg az előző negyedévit. 

Növekedtek a beruházások

A 2014 első negyedévihez képest a növekedés mértéke 1,1, az ún. naptárhatás figyelembe vételével pedig csupán 1,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatottak száma 42,4 millió volt, 275 ezerrel, azaz 0,7 százalékkal több, mint 2014 első negyedévében. A feldolgozóipari ágazatok közül a foglalkoztatottak száma legerőteljesebben az adatfeldolgozó berendezések, elektronikai és optikai termékek gyártásában (3,5 százalékkal), az autógyártásban és a járműipari beszállító-iparban (2,6 százalékkal), valamint a kohászatban és a fémmegmunkálásban (2,3 százalékkal) emelkedett, miközben a villamos felszerelések, valamint a gumi- és műanyagáruk gyártásában (0,9, illetve 0,7 százalékkal) mérséklődött.

A gazdasági növekedés hajtóerői – a múlt évhez hasonlóan – belföldi tényezőkből táplálkoznak: mind a magán- és az állami fogyasztás, mind a beruházások, (ezen belül mind az építési, mind a gépi beruházások) volumene egyértelműen emelkedett a 2014 utolsó negyedévihez képest. A külgazdasági kapcsolatok ezzel szemben fékező hatást gyakoroltak a német gazdaság növekedésére: márciusban hiába döntött rekordot az áru- és szolgáltatásexport mennyisége, a behozatalban annál is erőteljesebb volt növekedés.

A küszöbországok kereslete csökkent

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szerint, aki mindig is jóval visszafogottabb növekedési előrejelzéseket hozott nyilvánosságra, mint a gazdaságkutatói műhelyek többsége, „az úgynevezett küszöbországok” keresletének növekedése egyértelműen mérséklődött. Ez segít megmagyarázni, miért csökkentek a német gazdaság számára befutó rendelések 1,6 százalékkal a megelőző, múlt év negyedik negyedévihez képest”. A fékeződő dinamika másik okát Krämer a darabbérköltségek emelkedésében és e jelenségnek a vállalati jövedelmezőségre gyakorolt negatív hatásában látja. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2015-re sokak által prognosztizált, 2 százalékot meghaladó növekedési dinamika az első negyedévi tényadatok ismeretében nem látszik megalapozottnak.   

Krämer viszonylagos borúlátásával látszólagos ellentmondásban van az Ifo Institut müncheni gazdaságkutató intézet 115 ország csaknem 1.100 szakértőjének megkérdezésén alapuló előrejelzése, mely szerint „a világkonjunktúra lassan ismét lendületet kap”. Egyértelműen javult az üzleti légkör Európában, hasonló jelenség figyelhető meg Ázsiában is, Észak-Amerikában pedig – bár egyértelműen romlott – még mindig kedvezőnek mondható. Így a szakértők az Európában várható 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel szemben az Egyesült Államokban a GDP 2,7 százalékos emelkedését valószínűsítenek. 

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés