hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Az üzleti légkör a nyár óta folyamatosan romlik

A független szakértői tanács szerint a gazdaságpolitika középpontjába a képzést, a digitalizációt és a fenntarthatóságot kell állítani.

hirdetés

Novemberben folytatódott a németországi üzleti légkör nyár óta tartó romlása, ami elsősorban a koronavírus-válság negyedik hulláma súlyosbodásának és a szállítási keresztmetszetek szűkösségének következménye. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által számított jelzőszám a júniusi 101,9 pontról júliusra 100,9, augusztusra 99,7, szeptemberre 99,0, októberre 97,7, novemberre pedig 96,5 pontra tovább mérséklődött. A mintegy 9.000 vállalatvezető megkérdezése alapján számított Ifo-index csökkenése az aktuális üzleti légkör és a konjunkturális várakozások együttes romlásából adódik.

A feldolgozóipari vállalatok helyzetmegítélése novemberben tovább romlott, a konjunkturális várakozások tekintetében ugyanakkor megjelentek a pozitív irányú változások első jelei, ami mindenek előtt az autóiparban tapasztalható első reménysugárnak köszönhető. Az előgyártmányok és nyersanyagok szűk keresztmetszete továbbra is fékezi a feldolgozóipart, ahol a cégek nagy többsége áremeléseket tervez. 

A szolgáltatási szektorban mind az üzleti környezet, mind pedig a várakozások romlottak. A negyedik fertőzési hullám különösen a turizmus és a vendéglátás területén vezetett a várakozások nagyfokú romlásához.

A kereskedelemben árnyaltabb a kép: az aktuális helyzet megítélése javult, a jövőre vonatkozó várakozások azonban rendkívül borúlátóak. A kiskereskedelem hangulatát továbbra is a szállítási problémák nehezítik, ami a következő hónapokban fokozott áremelésekhez fog vezetni.

Hasonló a helyzet az építőiparban: az üzleti légkör megítélése összességében romlott; ezen belül az aktuális helyzet megítélése valamelyest javult, a közeljövőre vonatkozó várakozások azonban az elmúlt hónapokban végbement folyamatos élénkülés után jóval borúlátóbbak. 

A bölcsek testülete megerősítette a kutatóintézeti várakozásokat

A Lars Feld kiválása után a közelmúltban négy főre apadt, (a német gazdasági közéletben amúgy „öt bölcs”-nek nevezett független szakértői tanács), a mindenkori szövetségi kormány tanácsadó testülete a vezető kutatóintézetekkel és más, gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó intézmények várakozásaival összhangban mérsékelte a német gazdaság fejlődésére vonatkozó idei növekedési előrejelzését, s csak a jövő évben számít erőteljesebb fejlődési dinamikára.

Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy az ez évre vonatkozó, a tavasszal nyilvánosságra hozott 3,1 százalékos növekedési várakozását 2,7 százalékra, a szövetségi kormány előrejelzésénél egy tized százalékponttal magasabb szintre mérsékelte.  

Az Angela Merkel (CDU) ügyvezető kancellárnak november második hetében átadott jelentés szerint továbbra is jelentős kockázatok fenyegetik a fejlődést. A mélyre ható strukturális változások részeként ugyanakkor fokozott erőfeszítésekre van szükség az oktatás, az éghajlatvédelem és a digitalizáció területén, bár a beruházások finanszírozásának mikéntjét illetően megoszlanak a testületen belüli vélemények. A szakértők jobb keretfeltételeket követelnek a leendő német kormánytól, hogy a magánszektor többet tudjon befektetni a zöld és a digitális átalakulásba, amihez szükséges a „tervezési, engedélyezési és bírósági eljárások egyszerűsítése, valamint a kapacitások és a szakértelem független intézményekben történő összekapcsolása".

„A világméretekben jelentkező ellátási nehézségek és kapacitáshiányok különösen érzékenyen érintik a német ipart, amely erősen integrálódott a globális értékláncokba”, olvasható a jelentésben. „Az emelkedő energia-, nyersanyag- és szállítási költségek nyomást gyakorolnak a vállalatok jövedelmeire és legalábbis részben a fogyasztók terheit is növelik.”

Monika Schnitzer, a független szakértői tanács tagja átadja a testület őszi konjunktúrajelentését és előrejelzését Angela Merkel ügyvezető kancellárnak. A háttérben a tanács három további tagja, valamint Olaf Scholz alkancellár, (akkori) szövetségi pénzügy- és Peter Altmaier gazdasági és energetikai miniszter. (Forrás: Deutsche Welle)
Monika Schnitzer, a független szakértői tanács tagja átadja a testület őszi konjunktúrajelentését és előrejelzését Angela Merkel ügyvezető kancellárnak. A háttérben a tanács három további tagja, valamint Olaf Scholz alkancellár, (akkori) szövetségi pénzügy- és Peter Altmaier gazdasági és energetikai miniszter. (Forrás: Deutsche Welle)

A jelentésben nagy hangsúlyt kapott kockázatok sorában kiemelésre kívánkoznak a koronavírus-járvány újabb hullámából adódó bizonytalanságok, a fellendülésre fékező hatást gyakorló, a pandémiával összefüggésben felmerülő korlátozások. Volker Wieland, a testület tagja az előrejelzés bemutatása kapcsán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a maga részéről nem számít újabb, a gazdaságot hátrányosan érintő nagy korlátozásokra és az egyébként a megbetegedések száma alapján napról napra súlyosbodó járvány nem fog a gazdaság összeomlásához vezetni.

A jelentés szerint a szűk keresztmetszetek gyorsabb feloldása esetén megnyílik az esély arra, hogy a felhalmozott fogyasztói és beruházási kereslet serkentse a fellendülést. A világjárvány kezdete óta sok fogyasztó félretett pénzt, és a magánháztartások megtakarítási rátája emelkedett. A független szakértők 2022-re a bruttó hazai termék 4,6 százalékos növekedését várják, ami azt jelenti, hogy a válság előtti szintet csak 2022 első negyedévében fogják elérni.

A „bölcsek” az inflációban is kockázatokat látnak, melynek mértékét illetően ez évre 3,1, jövőre pedig 2,6 százalékra valószínűsítik. (Megjegyzés: a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben az infláció mértéke elérte a 4,5 százalékot). A hosszabb ideig tartó szűk keresztmetszetek, a magasabb béremelések és az emelkedő energiaárak magukban hordozzák annak kockázatát, hogy a most feltételezettnél magasabb legyen a pénzromlás üteme.

Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta a 2020-as 5,9 százalékról idén 5,7 százalékra, 2022-ben pedig 5,1 százalékra csökken. A világjárvány azonban különösen a munkaerőpiac fellendülésére jelent jelentős kockázatot - áll a jelentésben: "Ha ismét korlátozások lépnek fel, például a vendéglátóiparban, a pozitív tendencia sokkal gyengébb lehet".

Véleménykülönbség az állami kötelezettségvállalásról  

A független szakértői testület hat évtizedes történetében most fordul elő először, hogy jelentésük a tagok egyet nem értését tükrözi valamely lényeges, az adott esetben a költségvetési politikát érintő és a koalíciós tárgyalások során is az egyik fő vitapontot jelentő kérdésben.

Az egyik oldalon Veronika Grimm és Volker Wieland, a válságok idején az expanzív költségvetési politikát tartja ésszerűnek és szükségesnek, de a gazdaságilag jobb időkben az államadósság csökkentését szorgalmazzák az államháztartás rendben tartása érdekében. Grimm és Wieland elismerik ugyan a digitalizációt, a képzést és a klímavédelmet szolgáló állami beruházások szükségességét, de véleményük szerint ezek finanszírozását megfelelő keretfeltételek mellett túlnyomórészt magánberuházásokból kell biztosítani, mert ez a szociális piacgazdaság útja.

Kollégájával, Volker Wielanddal együtt Grimm azon a véleményen van, hogy a leendő szövetségi kormány jobban tenné, ha a kiadásokat csökkentené, azaz más politikai területeken spórolna. A közpénzeket alapvetően beruházásokra, valamint kutatásra és fejlesztésre kell fordítani. A középtávra szóló pénzügyi tervben évi 50 milliárd euró beruházást irányoztak elő a szövetségi költségvetésben, emellett kellő pénzügyi mozgásteret lehetne teremteni, például a klímavédelem szempontjából káros támogatások leépítésével. „A legfontosabb a magánberuházások előtt álló akadályok elhárítása, valamint a reálgazdasági keretfeltételek következetes alakítása a klímavédelem szempontjaival összhangban”, fogalmazott Veronika Grimm.

A másik oldalon Monika Schnitzer és Achim Truger tartanak a stagnálásba történő visszaeséstől és a véleményük szerint fontos projektek nem kapják meg a szükséges finanszírozást, ha az államnak nem nyílik mozgástere az eladósodásra. E nézet mögött a kompetens és irányító állam képe rejlik, amely kellő erőt garantál a strukturálisan gyönge piacgazdaság számára. Szerintük ésszerű, ha a kiadásokat hitelekből finanszírozzák, „megfelelő játékteret teremtve és azokat kihasználva”. Truger és Schnitzer óva intenek a kiadáscsökkentéstől, de az adóemeléstől is annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék a koronaválság utáni gazdasági fellendülést.

Iparszövetség: súlyos figyelmeztetés a német politika számára

Joachim Lang, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára annak nyilvánosságra hozatalát követően „a német politika felé tett súlyos figyelmeztetésnek” nevezte a független szakértői tanács novemberi jelentését.

Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy „az ellátási láncokban keletkezett feszültségek gyengítették a termelést és az exportot”. Már pedig „az elkövetkező hónapok kevés javulást ígérnek. A nyersanyagok, chipek és előgyártmányok hiánya, valamint a kikötők zsúfoltsága és a nem megfelelő konténerkapacitás tovább sújtja az ipart. A fellendülés újraindulásához a politikának és a gazdaságnak együtt kell leküzdenie ezeket a feszültségeket”.

Ha a német gazdaság a jövő évben el akarja érni a válság előtti szintet, egy újabb sikeres oltási kampány és az ún. 3G-szabály munkahelyi bevezetésével „a politikának is hozzá kell járulnia a növekedés járvány által meghatározott korlátozásai elhárításához. Mindent meg kell tennie ahhoz, hogy beoltottak tovább emelkedjen, s hogy az emlékeztető oltásokat rendszeresen elvégezzék. Nem fordulhat elő, hogy az oltást megtagadók egy kis csoportja megbénítson egy egész, többségében beoltott társadalmat”.

 Emellett „a leendő szövetségi kormánynak megfelelő környezetet kell kialakítania a klímasemleges gazdaságra való áttéréshez. Hatalmas beruházásokra van szükség - a magán- és az állami szektor részéről egyaránt. Az új költségvetésnek válaszokat kell kínálnia a döntő jelentőségű finanszírozási kérdésekre, hogy a szükséges beruházások gyorsan megvalósulhassanak. Ez pedig csak akkor sikerülhet, ha a tervezési és engedélyezési eljárások egyszerűbbé és gyorsabbá válnak", hangsúlyozta a Német Ipari Szövetség főtitkára.

A költségvetés a jövőbeni befektetéseket szolgálja!

Az adóbecslések készítésével foglalkozó munkacsoport legutóbbi, november közepén nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint 2021-ben mintegy 812, 2026-ben pedig az évről évre várható folyamatos növekedés nyomán 988 milliárd euró adót fognak beszedni a német adóhatóságok. Ebből – az idei adatok szerint – a tartományok 42,7, a szövetségi állam 37,6, míg a települések 14,8 százalékkal részesülnek.

Ha beigazolódnak az illetékes munkaközösség várakozásai váratlanul magas többletbevételt sejtetnek a német államnak, már pedig Peter Adrian, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke szerint „ezt a pénzügyi mozgásteret ki kellene használni a jövőbeni befektetések megvalósítása érdekében”.

„A cégek számára olyan, egyértelmű jelzésekre van szükség, melyek a jövőbe való befektetésre ösztönzik őket” – hangsúlyozta Adrian. „Ebbe beletartozik egy olyan stabil pénzügyi politika, amely olyan jövőbeni kérdésekre összpontosít, mint a digitalizáció, a versenyképesség és a klímavédelem."

Fontos, hogy az állam által ellátott, a vállalatokat érintő tervezési és jóváhagyási folyamatok egyszerűbbé, digitálisabbá és ezáltal gyorsabbá váljanak. A kamarai szövetség elnöke – a Német Ipari Szövetség főtitkárával egyetértve - biztos abban, hogy „ezek a fenntartható növekedést szolgáló reformok végső soron magasabb adóbevételekhez vezetnek, és legalább részben finanszírozzák önmagukat."

Koalíciós program a fenntarthatóság jegyében

A várhatóan december első dekádjában hivatalba lépő új szövetségi kormány programját összefoglaló koalíciós szerződés szerint „a koronavírus-járvány után Németországnak új fellendülésre van szüksége.  Ehhez a közszférának új impulzusokat kell kölcsönöznie, egyben fair keretfeltételeket kell teremtenie nemzeti szinten és európai belső piacon egyaránt. Több innovációt, nagyobb versenyképességet, nagyobb hatékonyságot, jó munkát és klímasemleges jólétet akarunk. Ehhez egy évtizednyi jövőorientált beruházásra és nagyobb sebességre van szükségünk. Célunk a társadalmi-ökológiai piacgazdaság.”

A koalíciós partnerek, azaz az SPD, a Zöldek és az FDP – elismerve az iparnak a gazdaság átalakulásában játszott szerepét – erősíteni kívánják az ipar innovációs-, beruházási és versenyképességét annak érdekében, hogy Németország továbbra is high-tech ország maradhasson.

A 177 gépelt oldal terjedelmű dokumentumban, melynek e helyen csak egy-egy elemére tudunk utalást tenni, a koalíciós partnerek ígéretet tettek a regionális átalakulást szolgáló klaszterek és a strukturálisan elmaradott térségek támogatására. Olyan ipari stratégia kidolgozását helyezték kilátásba, amely az európai zöld megállapodással összhangban „egy közös európai megoldásba ágyazódik”, hozzájárulva a dekarbonizációval kapcsolatos célkitűzések eléréséhez.

A koalíciós szerződésben a felek külön fejezetben foglalkoztak az autóiparnak a közlekedési szektor klímacéljainak megfelelő átalakításával, a munkahelyek és a hozzáadott érték az országban tartásával. A program szerint Németországot az elektromobilitás vezető piacává és az autonóm vezetés innovációs helyszínévé teszik, s jelentősen felgyorsítják a töltőállomások infrastruktúrájának bővítését. Az a cél, hogy a 2030-ig előállított elektromos autók darabszáma legalább a 15 milliót érje el.

Központi jelentőségű az európai akkumulátorprojektek (IPCEI) folytatása és továbbfejlesztése, valamint további elemgyártó telephelyek létesítése, beleértve a németországi újrahasznosítást is. Az autóipar területén szövetségi szinten meglévő együttműködési és párbeszéd formákat egy önálló stratégiai platformban kívánják összekötni a mobilitási iparral, a környezetvédelmi és közlekedési szervezetekkel, a szociális partnerekkel, a tudománnyal, a szövetségi törvényhozással, a tartományi és önkormányzati szervezetekkel az éghajlati semlegesség céljainak elérése, a magasabb hozzáadott érték, valamint a munkahelyek és a tanulók gyakorlati képzésének biztosítása érdekében.

A koalíciós szerződésben több mint tíz oldalt elfoglaló gazdasági fejezete a továbbiakban – többek között – a kis- és középvállalatok fejlesztése, az egészséggazdaság, mint „az egészségügyi haladás alapjai”, a kezdővállalkozások, vállalatalapítások és az innováció támogatása, a fair versenyfeltételek biztosítása, a bürokrácia leépítése, a közbeszerzések szabályozása, a szakemberhiány enyhítése, a nyersanyagok, szállítói láncok és a szabad kereskedelem, valamint a regionális gazdaságfejlesztés területén határozza meg a koalíciós partnerek közös céljait.   

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés