hirdetés
hirdetés

Osztrák gazdaság

Az ipar a gazdasági fejlődés stabilizáló tényezője

2020 a koronavírus-járvány és a gazdasági teljesítmény abból fakadó visszaesése folytán Ausztriában is különleges évként kerül be a történelemkönyvekbe. 

hirdetés

Az év végéhez közeledve a koronavírus második hullámban történő támadása korábbi előrejelzéseik átdolgozására kényszerítették az osztrák kutatói műhelyeket. Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) karácsony előtt nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint 2020-ban az alpesi köztársaság gazdasági teljesítménye 7,3 százalékkal mérséklődik az előző évihez képest, míg a Magasabb Tanulmányok Intézete (IHS) ennél valamivel markánsabb, 7,5 százalékos visszaesésre számít.

A munkanélküliek száma 2020-ban a rövidített munkaidő lehetőségének széles körű igénybe vétele ellenére 301 ezerről valamivel több mint 400 ezerre, a munkanélküliségi ráta két és fél százalékponttal 9,9 százalékra emelkedett. A költségvetési hiánynak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a Wifo szerint eléri 10,1 százalékot, míg az IHS 10,7 százalékos deficitet valószínűsít.

Az osztrák gazdaság 2020 nyarán az Európai Unió számos más tagországához képest jó állapotban hagyta el a mélypontot, az év utolsó heteiben bekövetkezett második leállás pedig, az elsőnél kevésbé terhelte a gazdasági aktivitást. Az ország gazdasági teljesítménye szempontjából döntő jelentőségű, hogy az ipar 2020 őszén nagyobb zavar nélkül tovább működött, s kedvezően alakult az építőipar teljesítménye is. 2020/2021 fordulóján a legérzékenyebb veszteséget a turizmusból élő szálloda- és vendéglátóipari vállalkozások kénytelenek elszenvedni, mivel az odautazások és az ott-tartózkodás elmaradása rendkívüli mértékben visszaveti vagy akár teljesen ellehetetleníti azok tevékenységét.

Nemzetközi összehasonlítás

Ausztria gazdasági teljesítménye 2020-ban ezek szerint az OECD által az euró-övezetre számított 7,5 százalékos előrejelzéssel nagyjából azonos mértékben csökkent. Az euró-övezethez tartozó országcsoportokon belül vannak olyan országok – Németország, Finnország, Hollandia, Svédország -, ahol alacsonyabb, s vannak olyanok – Olaszország, Franciaország -, ahol jóval magasabb a GDP visszaesése.

Egy, a Der Standard című napilapban ismertetett elemzés szerint a szomszédos Németországgal összehasonlítva feltűnően nagy az osztrák visszaesés. A müncheni Ifo és a bécsi Wifo gazdaságkutató intézet legfrissebb előrejelzései alapján megállapítható, hogy a GDP ausztriai csökkenése egyharmadával meghaladja a németországit, nagyobb mértékű a költségvetés hiány ausztriai emelkedése, a munkanélküliség növekedése pedig arányaiban kétszerese annak, mint amilyen növekedés a szövetségi köztársaságban a járvány következtében végbement.

Előrejelzés több változatban

Sebastian Kurz (ÖVP) szövetségi kancellár tavasszal arról beszélt, hogy az osztrák gazdaság egy éven belül talpra állhat, nem utolsósorban a vállalatoknak és alkalmazottaknak nyújtott állami támogatásnak köszönhetően. A határidő még nem telt el, de az nyilvánvaló, hogy a kancellár ígérete nem teljesül, az osztrák kutatók pedig most azzal számolnak, hogy hazájukban a válság utáni fellendülés beköszönte hosszabb időt vesz majd igénybe, mint az az euró-övezet számos más országában valószínűsíthető.

A Wifo előrejelzése szerint arra az esetre, ha 2021-ben sikerül elkerülni az ország újbóli leállítását, 4,5 százalékos éves gazdasági növekedés valószínűsíthető, de ha az osztrák kormány rákényszerül egy harmadik, négyhetesre becsült „Lockdown” bevezetésére, a növekedési dinamika nem lenne több 2,5 százaléknál.
A társadalom és a gazdaság leghamarabb a tél elmúltával és a lakosság tömeges oltásával visszatérhet a normális rendhez, ugyanakkor a foglalkoztatás még jó ideig a válság előtti szinten marad. A munkanélküliségi ráta a 2020. évi 9,9 százalékról 2021-ben 9,3 százalékra mérséklődik, azaz még mindig magas lesz. A költségvetésnek a bruttó hazai termékhez viszonyított hiánya attól függően, hogy szükség lesz-e „harmadik leállásra” vagy sem, a 2020. évi 10 százalék körüli szintről 5,5 vagy 6,2 százalékra csökkenthető.

Az iparszövetség 2021-re markáns növekedésre számít

Az Osztrák Iparszövetség (IV) 2020-ra a kutatóintézeteknél erőteljesebb, 8 százalékos visszaesést, 2021-re pedig a kutatóintézeti előrejelzéseknél markánsabb, 5 százalékos növekedést valószínűsít. „Olyan növekedést fogunk megélni, mint amilyenre húsz-negyven év óta nem volt példa”, fogalmazott Georg Knill, az IV-nek a szövetség élére fél évvel ezelőtt megválasztott elnöke.

Abban, hogy a december közepén bevezetett „kemény leállás” január 18-ig tart, Knill a maradék tizenegy és fél hónapjának erőteljes fellendülésére nem lát veszélyt. De „ha a leállás egész januárra kiterjedne, öt százalék alá esnénk”, tette hozzá egy, a Der Standard által idézett sajtóbeszélgetésen. Az osztrák ipar vezető reprezentánsának optimizmusa négy tényezővel magyarázható. Ezek: 

  • a koronavírus elleni oltások megkezdése és ezeknek a járványra gyakorolt csillapító és a gazdaságra háruló terhet enyhítő hatása,
  • a takarékossági kvóta 7-ről 14 százalékra emelkedett, már pedig ha egy kedvezőbb gazdasági helyzetben az emberek bátrabban nyúlnak a megtakarításaikhoz, a fogyasztás élénkülése serkentő hatást gyakorol a gazdasági teljesítményre,
  • a kormány által nyújtandó beruházási prémium, amely 30 milliárd euró invesztíciót generál,
  • végül az Egyesült Államokban bekövetkező kormányváltás bizalmat keltő hatása.

Az állami költségvetés rekordnagyságú hiányával kapcsolatban Knill jóval nagyvonalúbb, mint némely elődje volt. A szövetség talán ebből adódóan elutasítja a hiány mérséklését szolgáló új vagyonadó bevezetését, mert az végső soron a vállalati-vállalkozói szférát érintené. „A kormányzat által nyújtott valamennyi támogatás a vállalatoknak a válságból való kihozatalát célozta, már pedig az új adóterhek tönkre tennék e támogatások ösztönző hatását”, mondta az iparszövetség elnöke. Az IV ehelyett - a kormányzat korábbi elképzelésével egyetértve - a társasági adó csökkentésével serkentené a gazdaságot. Arra a kérdésre pedig, hogyan javítható a költségvetés helyzete, az IV a több éven, akár egy teljes évtizedig tartó stabil növekedésben és az adósságráta abból adódó csökkenésében látja a választ.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés