hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Átmeneti féknyomok?

A Szövetségi Statisztikai Hivatal első, véglegesnek még nem tekinthető számítása szerint Németország bruttó hazai terméke az év második negyedévében 0,2 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől.

hirdetés

Bár az április eleje és június vége közötti gazdasági fejlődésre vonatkozó részletesebb adatok csak szeptember 1-jén kerülnek nyilvánosságra, az eddig ismertté vált információk alapján is nyilvánvaló, hogy a visszaesés okai a külgazdasági kapcsolatokban és a beruházásoknál keresendőek, miközben a magánfogyasztás továbbra is serkenti a gazdasági növekedést.

Sigmar Gabriel alkancellár, szövetségi gazdasági és energetikai miniszter szerint „a kelet-európai és a közel-keleti geopolitikai kockázatok, valamint az euróövezet gyöngébb fejlődése átmeneti féknyomokat hagytak” a német gazdaság útján. A GDP előző negyedévihez viszonyított visszaesése az időjárási tényezőkre, egyes euróövezeti országok gazdasági visszaesésére és a konjunkturális feltételek ebből adódó szigorodására, valamint a globális környezet alakulására vezethető vissza.

Már az év eleje óta megfigyelhető a világkereskedelem növekedési ütemének visszaesése
Már az év eleje óta megfigyelhető a világkereskedelem növekedési ütemének visszaesése

Emlékezetes, hogy az idei tél rendkívül enyhe volt, melynek következtében az építőipar számos projekt megvalósítását előre hozta a január és március közötti időszakra, magas kiindulási bázist teremtve a második negyedévhez. Ennek folytán az ágazatnak különleges szerep jutott abban, hogy az első negyedévi gazdasági teljesítmény 0,7 százalékkal meghaladta a múlt év utolsó negyedévit. Az időjárási tényezők hatására az építőipar teljesítménye a második negyedévben 6 százalékkal elmaradt az első negyedévitől; a Commerzbank számítása szerint az időjárásnak fentiekben jelzett, az építőipari termelésre gyakorolt hatását figyelmen kívül hagyva április és június között a GDP nem csökkent, hanem 0,2 százalékkal meghaladta volna az első negyedévit.

Az első negyedévi magas növekedési dinamika nyomán kialakult óvatos derűlátás után a második negyedévben egyes, az euró-övezethez tartozó nemzetgazdaságokban visszatértek a recesszióra utaló jegyek, fékezve az oda irányuló német export bővítési lehetőségeit. A Németország elsőszámú exportpiacának számító, a teljes német kivitel csaknem tizedét felvevő Franciaországban a második negyedévben stagnált a gazdaság teljesítménye az első három havihoz képest, míg az exportpiacok sorában tavaly hetedik helyezett Olaszországban – Németországhoz hasonlóan – 0,2 százalékos visszaesést regisztráltak. Mindent egybe vetve az euró övezet gazdasági teljesítménye – április és június között – stagnált az első negyedévihez képest.

Már az év eleje óta megfigyelhető a világkereskedelem növekedési ütemének visszaesése, melynek következtében a nagy nemzetközi gazdasági szervezetek – Nemzetközi Valuta Alap, Világbank – mérsékelték a globális gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket. A kilátások kedvezőtlenebbé válásának egyik fontos oka egyes felzárkózó országok (Törökország, Dél-Afrika, Indonézia) konjunktúrájának változása, lassulása. A világkereskedelem lassulása a német export dinamikájára is fékező hatást gyakorol.

Az orosz-ukrán konfliktus német exportra gyakorolt közvetlen hatása ma még nehezen számszerűsíthető. Tény, hogy az Oroszországba irányuló német kivitel már az év első öt hónapjában 15 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest, ezt azonban ellensúlyozta az egyes európai országokba, továbbá Kínába és az Egyesült Államokba irányuló kivitel a fentiekben jelzett kihívások ellenére bekövetkezett növekedése.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) – történetesen a második negyedévi gazdasági fejlődésre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala napján – az orosz-ukrán válságra hivatkozva újabb fél százalékponttal, 3,5 %-ra tovább mérsékelte a német exportra vonatkozó idei növekedési előrejelzését; jelezve, hogy a válság és a különféle, az áruforgalmat érintő korlátozások hatására a német exportőröknek 11 milliárd euró exportkieséssel kell számolniuk, s hogy a válság hatására 100 ezer munkahely került veszélybe a Szövetségi Köztársaságban.

A kamarai szövetség az általános gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését – részint az ukrán válság, részint egyes felzárkózó országok romló fejlődési üteme hatására – a korábban feltételezett 2,0 százalékkal szemben 1,5 százalékra mérsékelte.

A DAX-vállalatok jól teljesítettek

A növekedési várakozások romlása különféleképpen érinti a német gazdaság szereplőit. A harminc tőzsdén jegyzett nagyvállalat, (a DAX-vállalatok csoportja) a második negyedévben 29 milliárd € nyereséget ért el, többet, mint április és június között bármikor, s több mint 7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az Ernst & Young negyedéves jelentése szerint a nagy autóipari vállalatok különösen eredményesek voltak: a Volkswagen 3,3, a Daimler 3,0, míg a BMW 2,6 milliárd eurós nyereséget realizált.

A DAX-vállalatoknál dolgozók száma – az energiaszolgáltatók masszív létszámcsökkentése ellenére – 2,5 százalékkal, 3,7 millió főre tovább növekedett; forgalmuk ugyanakkor 2 százalékkal, 303 milliárd euróra mérséklődött. Ennek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a DAX-vállalatok eredményük jelentős részét az Európán kívüli viszonylatokban érik el, ottani bevételeiket dollárban és egyéb idegen pénznemekben számolják el, s azokat átszámítva „jön ki” a forgalom euróban számított visszaesése.

Thomas Harms, az EY szakértője a jövedelmezőségnek a megnehezedett keretfeltételek ellenére bekövetkezett javulását a nagyvállalatok egyre szigorúbb költséggazdálkodásával indokolta. A világ kiszámíthatatlanabbá vált, már pedig „ilyen környezetben a vállalatoknak jobban kell figyelniük a költségekre, hogy egy visszaesés esetén kellően karcsúak legyenek és rugalmasan reagálhassanak”. A DAX-vállalatok sokkal inkább megérzik a világgazdaság változásait, figyelmeztetett az Ernst&Young szakértője, utalva részben az egyes európai exportpiacok konjunkturális helyzetének romlására, részben az orosz piacon bekövetkezett helyzetre.

Arra a kérdésre, hogy a német gazdaságban recesszióról kell-e már beszélni, a nyári eredmények ismeretében lehet majd választ adni. Kétségtelen, az ipari rendelésekre vonatkozó adatok nem kedvezőek. Ferdinand Fichtner, a berlini DIW gazdaságkutató intézet szakértője annak veszélyére figyelmeztetett, hogy amennyiben a vállalatok a politikai feszültségek miatt visszatartják a beruházásaikat, a harmadik negyedévben újfent zsugorodhat a gazdasági teljesítmény.

Hosszú távú cél a teljes foglalkoztatás

A foglalkoztatási helyzet ugyanakkor továbbra is kedvezően alakul, keresleti oldalról hozzájárulva a gazdasági növekedéshez. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint júliusban 2,87 millió munkanélkülit tartottak nyilván, kevesebbet, mint a kilencvenes évtized eleje óta bármikor; s ez 6,6 százalékos munkanélküliségnek felel meg. A konjunktúrális feltételek – remélhetően csak átmeneti – romlása ellenére Németországban nem veszett szem elől az a cél, hogy a belátható jövőben megvalósuljon a teljes foglalkoztatás.

Ehhez azonban – a Munkaerőpiaci és Szakképzési Intézet (IAB) elemzése szerint – további erőfeszítésekre, mindenek előtt a szakképzettséget nem szerzett fiatalok integrálására és képzésére lenne szükség. – A teljes foglalkoztatásra irányuló politikának hosszú távúnak, az aktuális konjunkturális ingadozásoktól függetlennek kell lennie – fogalmazott Enzo Weber az intézet szakértője. – Ha a szükséges előfeltételek megteremtődnek, a munkanélküliség hosszú távon 2-3 százalékra mérséklődhet. Ez esetben már csak egymillióan lennének Németországban állás nélkül, a jelenlegi közel hárommillióval szemben.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[155153] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés