hirdetés
hirdetés

Növekszik a szegényebb országok fejlettekkel szembeni lemaradása

A világgazdaságban erősödtek az élénkülés jegyei, Európában lassabb a kibontakozás

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) április első napjaiban nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentése szerint a koronavírus-járvány drámai méretű változásokat, gazdasági teljesítményét tekintve összességében 3,3 százalékos visszaesést okozott a világ országaiban.

hirdetés

Az IMF szakértői szerint a fejlettebb országok általában hamarabb maguk mögött hagyják a válságot, mint az egy évtizeddel korábban, az akkori nagy pénzügyi világgazdaságból való kilábalás esetében történt. A politika gyors beavatkozásának, többek között a százmilliárdos nagyságrendű gazdaságélénkítési és –helyreállítási programoknak köszönhető, hogy egyesek különösen gyorsan kilábalnak a válságból. Másoknál, főként Európában ez a folyamat valamelyest vontatottabb, míg a szegényebb országok különösen nehezen küzdik le a közvetlenül a koronavírus által kiváltott kihívásokat.

A válság tehát különbözőképp érintette az egyes országokat, illetve országcsoportokat, s a kilábalás módjában és ütemében rejlő különbségek figyelemre méltó változásokat hoznak azoknak a világgazdaságban elfoglalt helyét illetően:

  • a válságból való gyorsabb kilábalás folytán az Egyesült Államok és Kína világgazdaságban elfoglalt helye, a világtermelésben elért részaránya erősödik,
  • az európai közösség országaiban lassúbb a kibontakozás és a két éllovas ellenében veszítenek korábbi pozícióikból; s
  • mivel válság a fejlett országoknál súlyosabban érintette a fejlődő és ún. küszöbországokat, ez utóbbiak fejlődésbeli lemaradása növekedhet a fejlett ipari országok csoportjával szemben.

Az előrejelzés szerint a világgazdaság teljesítménye az idén összességében erőteljesebben bővül annál, mint azt a szervezet szakértői néhány hónappal korábban feltételezték. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a világ országaiban előállított GDP 6,0 százalékkal haladja meg a múlt évit, 2022-re pedig – az ideihez képest – további 4,4 százalékos dinamika valószínűsíthető. Ez pedig erre az évre vonatkozóan fél, a jövő évre pedig 0,2 százalékponttal magasabb a múlt év végén feltételezettnél.

A fejlődési dinamika motorjai Európán kívül keresendőek

A válságból való kilábalás hajtóerői a világ két vezető gazdasági hatalma: az Egyesült Államokban várható növekedési dinamika az idén 6,4, a jövő évben pedig 3,5 százalék, míg Kínában erre az évre 8,4, a jövő évre pedig – a világgazdaságot továbbra is meghaladó ütemű -, 5,6 százalékos növekedést valószínűsítenek.
Az euró-övezetnek az oltások vontatottságát megszenvedő országaiban az idén összességében 4,4, jövőre pedig 3,8 százalékos növekedést várnak az IMF szakértői. Ez mind erre, mind a jövő évre vonatkozóan 0,2 százalékkal meghaladja ugyan a pár hónappal korábban feltételezettet, de jóval szerényebb a világgazdaság várható növekedésénél.

Az IMF szakértői szerint a Biden-kormány által bejelentett több ezermilliárd dolláros konjunktúra-élénkítő program hatására az Egyesült Államok lesz az egyetlen olyan fejlett ipari állam, ahol a járvány ellenére 2022-ben el fogják érni azt a gazdasági teljesítményt, amelyet még a járvány kitörése előtt jeleztek; a világ minden más nagyobb nemzetgazdaságában hosszabb időre lesz szükség a koronavírus-járvány nyomán bekövetkezett károk kompenzálására.

Gita Gopinath, az IMF vezető közgazdásza az előrejelzés nyilvánosságra hozatalakor felhívta a figyelmet arra, hogy a konjunktúra élénkítésére rendelkezésére álló eszközök híján a fejlődő- és ún. küszöbországokban jóval nehezebb a koronaválság leküzdése, mint a fejlett gazdaságokban, ráadásul a kihívás kettős, mert oltóanyag sem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségben. Ez pedig odavezetett, hogy „visszafordította a szegénység leépítésében elért sikereket”, fogalmazott a Valutaalap vezető tisztségviselője. Annak ellenére, hogy ez az országcsoport a fejlettebbekkel szembeni lemaradás csökkentése érdekében magasabb növekedési dinamikára lenne ráutalva, de most ezzel éppen ellentétes irányú fejlődést ment/megy végbe.

A válság különösen érzékenyen érinti a turizmustól függő országokat. Ezek esetében 2020-ban a gazdasági teljesítmény visszaesése százalékban kifejezve kétszámjegyű volt, s élénkülés 2021-ben is alig várható. Ezek közé tartozik – példának okáért Mauritius, a Seychell-szigetek, Jamaica és a Fidzsi-szigetek. A negatív csúcsot valószínűleg a Maldiv-szigetek érte el azzal, hogy ott a GDP mennyisége jó egy harmadával csökkent az egy évvel korábbihoz képest, már pedig ilyen visszaesések csak a háborús időkre jellemzőek.
Az IMF szakértői arra figyelmeztetnek, hogy minden embernek biztosítani kell a vírus elleni oltás lehetőségét. „Míg egyes országokban ez év nyaráig jórészt lezajlik az oltások beadása, az alacsony jövedelmű országokban ez nagy valószínűség szerint 2022 végéig elhúzódik”, mondta Gina Gopinath.

Előrejelzés Párizsból

Egy másik, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a közelmúltban nyilvánosságra hozott előrejelzés szerzői egyetértenek az IMF szakértőivel abban, hogy

  • a világgazdaság teljesítménye a korábban feltételezettnél hamarabb fogja elérni a koronavírus-válság kitörése előtti szintet, (s az idén az IMF által feltételezettnél valamivel szerényebb mértékben, 5,6 százalékkal meg fogja haladni a 2020. évit), továbbá, hogy
  • a világgazdaságnak a válságból való viszonylag gyors kilábalása elsősorban Kína és az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye gyors élénkülésére vezethető vissza, ami a vírus elleni oltások tömegessé tételének és a konjunktúraélénkítő csomagok elfogadásának és bevezetésének köszönhető.

„A globális gazdasági teljesítmény 2021 derekára a járvány előtti szintre fog emelkedni”, idézi a Deutsche Welle Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza március eleji nyilatkozatát, aki a világ gazdasági teljesítményében néhány hónap elteltével a decemberi 4,2 százalékos növekedési ütemet csaknem másfél százalékponttal meghaladó mértékű dinamikát valószínűsített.

Németország nem tart lépést a legnagyobbakkal

A nagy nemzetközi gazdasági-pénzügyi szervezetek előrejelzésében a világgazdaság, s azon belül a két éllovas Egyesült Államok és Kína javára, illetve a mögöttük, (továbbá Japán mögött) a negyedik helyet elfoglaló Németország növekedési várakozásaival szemben markáns különbség mutatkozik.
Az IMF várakozása szerint Európa vezető hatalmának idei gazdasági teljesítménye 3,6 százalékkal haladná meg a múlt évit. Ez alig marad el a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 3,7 százalékos várakozásánál, de jóval meghaladja a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács 3,1, valamint a kormányzat éves gazdasági jelentésében jelzett 3,0 százalékos növekedést.

A németországi növekedési várakozások az amerikaival és a kínaival összehasonlítva viszonylag szerény mértéke figyelemre méltó azért, mert a kilencezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló Ifo-index márciusban ismét növekedést mutatott és a befektetők és pénzügyi szakértők körében végzett felmérésük során – megszakítás nélkül immáron a negyedik alkalommal – hasonlóan derűlátó hangulatot tapasztaltak a mannheimi székhelyű Európai Gazdasági Kutatási Központ (ZEW) elemzői is.

Miközben az üzleti világban erősödtek a helyzetmegítélés és a kilátások javulására utaló jelek, az ország lakossága elégedetlen a járvány leküzdésében elért eredményekkel és a megbetegedések és halálesetek magas szintje ellenére sokan gyorsabb visszatérést követelnek a normális életbe.

Friedrich Heinemann. a ZEW szakértője szerint a lakosság egyre szélesebb rétegeiben tapasztalható frusztráció a járvány sokak várakozását meghaladó hosszúságú elhúzódásának következménye. Ráadásul irinykedve tekinthet a német lakosság az oltások bajnokának számító Izraelre vagy az Egyesült Királyságra; fenntartva, hogy az oltóanyagok hiánya inkább az Európai Unió, mint Berlin felelőssége. Emellett - Heinemann véleménye szerint - a szövetségi és a tartományi kormányok lassúságának következménye az átfogó, azaz az iskolai és a lakossági teszteléseknél keletkezett négy hónapos késedelem.

Az oltások beadásának az oltóanyagok hiányából adódó lassúsága, a korábbinál fertőzőbb koronavírus-mutánsok gyors elterjedése és a leállások hosszúsága – ezek együttes következménye, hogy a német konjunktúra látványosabb élénkülése 2022-re húzódik. Ez még akkor is igaz, ha sok német exportőr vállalat profitál az Egyesült Államok és Kína fellendüléséből, miközben egy sor kis és közepes vállalatok válik flusztrálttá a szövetségi kormány által kilátásba helyezett, a válság okozta veszteség mérséklését szolgáló segítség átutalásának vontatottsága miatt.

Közismert, hogy a járvány okozta kihívások különbözőképpen érintik a gazdaság egyes területeit. Az ipar és az építőipar kedvező helyzetben van, a magánháztartások jelentős megtakarításokkal rendelkeznek és sokat költenek az online megrendelésekre és az éttermek házhoz szállítási szolgáltatásaira, s – maradva a ZEW szakértőjének helyzetértékelésénél – a szálloda- és vendéglátóipar sokkal jobban megszenvedte a járványt, minta kiskereskedelem.

Az elmúlt hetekben egy sor neves közgazdász és vezető gazdasági tisztségviselő gyakorolt éles kritikát a kormányzat válságmenedzselése, illetve annak következménye felett. Anton Börner, a Nagy- és Külkereskedők Szövetsége (BGA) elnöke egy, a Die Welt című napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „a politikusok és hivatalnokok azt gondolják, minden mindenkinél jobban tudnak, miközben semmi kapcsolatuk sincs a vállalkozók hétköznapjához”. Börner hasonlóan megsemmisítő hangon nyilatkozott az EU oltóanyag-beszerzéséről is, mert – mint fogalmazott - „az oltóanyagbeszerzéssel kapcsolatos szerződésekben olyan dolgok állnak, amelyektől minden menedzser sírva fakad.”

Friedrich Heinemann szerint „a gazdaságból érkező éles kritika azt mutatja, hogy növekszik az idegesség és az agresszivitás”, s a gazdaságpolitika feletti bírálat hangnemének élessége még az egyébként jóval visszafogottabb gazdasági szervezetekre is igaz. Az ipar hangulata közben a koronavírus ellenére javul, sőt az IHS Markit gazdaságkutató intézet márciusi felmérése alapján számított ún. bevásárlómenedzser-index minden korábbit meghaladva 66,6 pontra emelkedett. Phil Smith, a londoni székhelyű intézet szakértője szerint „az ipar a konjunktúra tartóoszlopa”, ugyanakkor „az ipar stabilitása sem tudja az első negyedévi csökkenést megakadályozni, mert a korlátozások miatt a gazdaság számos eleme a kiskereskedelemtől a vendéglátásig gyakorlatilag teljesen leállt”.

Ugyanezen felmérés szerint az euró-övezet országainak hangulati indexe 62,5 pontra ugyancsak emelkedett, ami a felmérés csaknem 24 éves történetének ugyancsak legmagasabb értéke. Európa többi nagy nemzetgazdaságára – Franciaország, Olaszország, Spanyolország – is igaz, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások a feldolgozóipart sokkal kevésbé érintik, mint a szolgáltatásokat és a kereskedelmet.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés