hirdetés
hirdetés

Gazdaság

A szintetikus hús kora jöhet

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az állati fehérjék iránti kereslet 2050-re 30 százalékkal nő – írja a FoodBev.

hirdetés

A növekvő népesség és a fejlődő világban bekövetkező, változó étrendbeli szokások nyomás alatt tartják a meglévő fehérjeforrásokat. A növekvő kereslet valószínűleg a hús- és a gabonaárakat is felpörgeti, és tovább nehezíti a megfelelő mennyiségű tengeri halellátmány biztosítását. A hústermelés fokozódó mértéke ugyanakkor súlyos terhet is ró környezetünkre. A tenyészállatok mára a mezőgazdasági területek 70%-át foglalják el, az emberi fogyasztás több mint 8%-ával egyenértékű vizet használnak el, és emellett az üvegházhatású gázkibocsátás jelentős részéért is ők a felelősek.

Aiking professzor, a VU Egyetem munkatársa szerint a fogyasztóknak enyhíteniük kellene „húsfüggőségükön”, és az étrendjüket több féle fehérjére kellene alapozniuk. Kutatása alapján a szakember a hagyományos étrendünk újragondolására és esetenként húsmentes napok közbeiktatására sarkall bennünket. A mezőgazdasági területekért folyó verseny és az árak növekedése miatt a növényi alapú fehérje mindazonáltal csak részmegoldást jelenthet a küszöbön álló proteinmizériára.

Rovarok

A fenntartható fehérjeforrások iránti igény a rovartan felé irányítja a szakemberek figyelmét. A „hússal” és a növényekkel szemben a rovaroknak nincs szüksége mezőgazdasági területekre. Viszonylag rövid tenyészciklusuk potenciálisan a legfenntarthatóbb fehérjeforrásokká teszi őket.

Küszöböm a fehérjekrízis
Küszöbön a fehérjekrízis

Van Huis professzor, a Wageningen Egyetem entomológusa (rovartan) szerint a rovarok ásványi anyagokban (úgymint kalcium, niacin és vas) is gazdag táplálékforrást jelentenének. Bár Ázsia és Afrika egyes részein fogyasztásuk már bevett szokás, Európában és Észak-Amerikában még kérdéses a fogadtatásuk. Néhány táplálkozás-szakértő azt javasolja, hogy a rovarokat ételporok és –paszták, valamint fehérje izolátumok formájában kellene alkalmaznunk, amelyeket aztán szendvicsek és kolbászok készítéséhez lehetne felhasználni.

Egy esetleges másik megoldásként vetődött fel a – laboratóriumi körülmények között előállított – szintetikus hús gondolata is. A húszezer izomrostból, őssejt-technológiával előállított, mesterséges húspogácsa koncepcióját tavaly mutatták be. A „műhúst” fenntarthatósága miatt is sokan dicsérik, hiszen előállításához nincs szükség mezőgazdasági területekre. Az említett fehérjeforrás elterjedésének csak az előállítás magas költségei szabnak gátat.

Diverzifikáció

Az Organic Monitor úgy látja, hogy a fehérjék diverzifikálása lehet a járható út. A növényi, a rovaralapú, valamint a szintetikus proteinforrások mind a megoldás részét képezhetik. A fehérjekrízis megoldásának legnagyobb akadálya mindazonáltal a fogyasztók magatartása. Nyugat-Európában a csökkentett húsbevitel és a vegetarianizmus elfogadottabbá válása miatt egy ideje már stagnál a húsfogyasztás mértéke. A fenntartható proteinforrások elterjedésével mindamellett további életmódbeli változások válnak majd szükségessé.

A hús és a tengeri eredetű ételek drágulása, valamint az élelmiszerbotrányok valószínűsíthetően mind befolyásolják a fogyasztói attitűdöt. Nagy-Britanniában a 2013-as lóhúsbotrány például 7%-os esést eredményezett a fagyasztott marhahústermékek eladásaiban. A hasonló skandalumok miatt a fogyasztók megkérdőjelezik az egyes hústermékek eredetének és származási helyének „pontosságát”. A nyomonkövethetőség iránti igény miatt a hús- és halellátási láncok megszűnhetnek egyszersmind kereskedelmi áruként is működni.

A halételek esetében például ezen a területen már komoly előrelépés történt. Az Organic Monitor kutatásának eredményei azt mutatják, hogy az Európában értékesített vadon tenyésző halak 10%-a már fenntartható forrásból származik. Néhány márka szolgáltatásai között már a teljeskörű lekövethetőség is szerepel. Hollandiában a Fish Tales nevű cég például a halalapú termékeinek csomagolásán feltünteti a halász nevét is. A vállalat ezzel minden egyes termékét személyes kötődéssel ruházza fel. Egy másik márka – a FollowFish – termékeinek borításán olyan vonalkódot találunk, amelyet beszkennelve megtudhatjuk, hogy a halat hol fogták, és hogyan szállították a forgalmazás helyére.

Ez a fajta átláthatóság a húsiparnál egyelőre hiányzik, még ha a biotermékek egyre népszerűbbek is a vásárlók körében. Az élelmiszerbotrányok miatt sok vevő várhatóan megkérdőjelezi az áruk eredetét és a húsok alternatívái felé fordul majd. A fő mozgatórugó ugyanakkor minden bizonnyal továbbra is a termékek ára marad. Egy szó, mint száz, az emberek előreláthatólag csak akkor fogyasztanak majd kevesebb állati fehérjét, ha az ilyen termékek drágábbak lesznek.

Fordítás: Zamaróczy Ádám

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cik[151220] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés