hirdetés
hirdetés

Német gazdasági kilátások

A recesszió kapujában?

Lassul a világgazdaság teljesítményének növekedése, a német ipar pedig recesszióba került. Gazdasági elemzés.

hirdetés

Egy, a londoni székhelyű Yougov piackutató és elemző társaság és a Cambridge-i Egyetem különböző földrészek 23 országára kiterjedő felmérése szerint a német termékek rendelkeznek a legkiválóbb vásárlói elfogadottsággal, megelőzve az olasz, a 3. és 4. helyen holtversenyben lévő brit és francia, valamint a japán és dél-koreai termékeket. Az amerikai termékek elfogadottsága és kedveltsége ugyanezen rangsorban csak a 7. helyet foglalja el; míg a kínaiak a felmérésben vizsgált tizenkét termelő-szállító nemzet sorában az sereghajtó helyéről várják az előbbre lépést.    

Termékeinek nagyfokú nemzetközi elfogadottsága sem változtat azon, hogy az idén folytatódott a német gazdasági fejlődés három év óta tartó lassulása: a szövetségi kormány 2019-re – a két évvel ezelőtti 2,5 és a tavalyi 1,5 százalékkal szemben, a vezető gazdaságkutató intézetekkel egyetértésben – ez évre mindössze fél százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. Ez utóbbiak október elején nyilvánosságra hozott közös előrejelzésükben a jövő évre 1,1 százalékos növekedést prognosztizálnak, ebből azonban 0,4 százalékpont növekedés a munkanapok ideinél nagyobb számából adódik. Claus Michelsen, a DIW berlini gazdaságkutató intézet szakértője szerint mély konjunkturális válságról szerencsére nincs szó, s így átfogó konjunktúraélénkítő programra sincs szükség.

A német ipar értékteremtése az idén legalább 3 százalékkal elmarad a múlt évitől
A német ipar értékteremtése az idén legalább 3 százalékkal elmarad a múlt évitől

Az ipar recesszióba került

A fejlődés lassulásának oka termelési oldalról az iparban keresendő: „A fő felelősök” sorában az ágazat szerkezetváltása és a dízel- és klímavita által terhelt autóipar áll az első helyen, melynek termelése ez év második negyedévében csaknem 14 százalékkal csökkent a múlt év április és június közöttihez képest. Ehhez jön a lanyhuló világgazdasági konjunktúrának a német iparra gyakorolt (és persze az autóipart sem kímélő) hatása, ami a beruházási tevékenység világméretű csökkenéséből adódik.

A növekedési dinamika visszaesése alapvetően egyes geopolitikai, az elhúzódó (elsősorban az Egyesült Államok és Kína között kitört) kereskedelmi konfliktusok, az Egyesült Királyság EU-ból történő távozásából, továbbá egyes regionális problémákból (pl. olasz belpolitikai válság) adódó bizonytalanságok következménye. Ki kell mondani: a német ipar recesszióba került, minthogy annak az értékteremtése az idén legalább 3 százalékkal elmarad a múlt évitől.   

A termelést fékező tényezők

Egy, az IW kölni gazdaságkutató intézet által szeptember végén nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint a világgazdaság teljesítménye mind az idén, mind jövőre legfeljebb 2 ¾ százalékkal emelkedik; a nemzetközi kereskedelembe kerülő áruk mennyisége viszont az idén nem bővül tovább, sőt csökken a múlt évihez képest.

A világkereskedelem visszaesése folytán – az idei szerény, fél százalékos bővülést követően – Németország exportja jövőre nem emelkedik, hanem kis mértékben, egy ezrelékkel csökkenni fog. 

Az IW egy, a közelmúltban végzett, 2.375 vállalatra kiterjedő felmérése során a válaszadók 61 százaléka nevezte a szakképzett munkaerő drágaságát és hiányát a német gazdaság a napi üzletmenetet fékező legfőbb belföldi kockázatának, egyharmaduk nevezte súlyos problémának az elosztási politika és a bér- és járulékos költségek magas szintjét, 29 százaléka a gyönge belföldi keresletet, 24 százaléka a nyersanyagok magas árszintjét és rossz elérhetőségét, míg 22-22 százalékuk tartja a számítógépes bűnözést, valamint a légkör- és környezetvédelmi politikát a napi üzlet alakulása szempontjából fékező tényezőnek.

A brit EU-kiválás rendezetlensége, a nemzetközi protekcionizmus exportot fékező hatása, valamint a kínai termékek felől érkező versenynyomás erősödése a felmérésben részt vevő vállalatok 16-17 százalékának okoz sok fejtörést. Ez a jelenség azonban vállalati nagyság szerint rendkívül differenciált: a jellemzően exportra termelő, 500 főnél magasabb létszámot foglalkoztató német vállalatok körében a protekcionizmus megerősödésétől tartó cégek aránya eléri a 70 százalékot.  

A válságjegyek foglalkoztatásra gyakorolt hatása

A fentiekben vázolt, pozitívnak aligha nevezhető kép a foglalkoztatási helyzet alakulására is rányomja bélyegét. A vezető gazdaságkutató intézetek szerint az idén már csak 380 ezer fővel emelkedik a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig a korábbinál lassúbb ütemben, 2021-re 4,9 százalékra mérséklődik. 

A foglalkoztatottak számának lassú emelkedése mellett a júniusi 3,8-ról szeptemberre 5,5 százalékra növekedett azon feldolgozóipari vállalatok aránya, amelyek dolgozóik egy része rövidített munkaidőben (és bérért) történő foglalkoztatására kényszerült, s így a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma megközelítette a 100 ezret.  

Szeptemberre egy felmérés szerint a német feldogozóipari vállalatok 5,5 százaléka rövidített munkaidőt vezetett be
Szeptemberre egy felmérés szerint a német feldogozóipari vállalatok 5,5 százaléka rövidített munkaidőt vezetett be

Az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet ugyancsak szeptember végén nyilvánosságra hozott felmérése szerint a rövidített munkaidő intézményének alkalmazása összesen hét iparágra koncentrálódik. Leginkább érintett a textilipar, (ahol dolgozóit rövidített munkaidőben foglalkoztató cégek aránya eléri a 20 százalékot), megelőzve az elektromos felszerelések gyártását (11 százalék), a fémtermékeket gyártókat és megmunkálókat (10 százalék), a kohászatot (9 százalék), továbbá a gép- és berendezésgyártást, az autó- és járműalkatrész-gyártást (7-7 százalék), valamint a papíripart (6 százalék).

A magánfogyasztás emelkedik

A német gazdasági növekedés hajtóereje továbbra is a magán-háztartások fogyasztása marad, ami a kölni előrejelzés szerint az idén 1,5, jövőre további bő 1 százalékkal emelkedik. A német fogyasztók összességében bizakodó várakozásainak magyarázata részint jövedelmeik az elmúlt időszakban tapasztalt növekedéséből és e növekedés fennmaradása iránti reményből, részint pedig az infláció alacsony szinten történő stabilizálódásából adódik. A rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás ugyanakkor jövedelem-kiesést okoz az érintettek számára, s az előbb-utóbb azok fogyasztási magatartására is kihat. 

A gazdaságkutató intézetek szerint a mai helyzetben a szövetségi kormánynak fel kellene adnia a minden áron a költségvetési bevételi többlet elérésére irányuló gazdaságpolitikát és az állami beruházások növelésével kellene pótlólagos növekedési impulzusokat kölcsönözni a gazdaságnak. Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter ezzel szemben ellenzi az állami eladósodás növelését, ő a maga részéről az adók, a bérekhez kötődő járulékok és a bürokrácia csökkentésével ösztönözné nagyobb teljesítményre a német gazdaságot.  

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés