hirdetés
hirdetés

Kamarai felmérés

A nyersanyagellátásban keletkezett feszültségek fékezhetik a németországi gazdasági fellendülést

A nyersanyagellátásban tapasztalt nehézségek egyre több fejtörést okoznak a német gazdaság szereplőinek.

hirdetés

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) nagy jelentőséget tulajdonítva a jelenség összefüggései feltárásának és – amennyiben ez lehetséges - a feszültségek enyhítésének, a közelmúltban egy kimondottan a nyersanyagellátás anomáliáról szóló tanulmányban összegezték a legutóbbi, kora nyári konjunktúrafelmérés során nyert információkat.

A felmérésbe bevont vállalatok válaszai azt mutatják, hogy a fa, a fémek és ásványi anyagok, valamint az ezekből készített félgyártmányok iránti kereslet gyakran csak hiányosan kielégíthető. Ráadásul ez a gond a legkülönbözőbb ágazatok vállalatait érinti. Az egyes nyersanyagok szűkös mennyiségben történő rendelkezésre állása egyre több nehézséget okoz a gazdaságnak a koronavírus-járvány utáni válságból történő kilábalásában.

A jelenség különösen az ipart és az építőipart sújtja

A nyersanyagszűkéből adódó áremelkedések hatása az ipari és kereskedelmi kamarák legutóbbi konjunktúra-felmérésében is visszatükröződik: a felmérés részt vevő vállalatok 42 százaléka üzleti kockázatként nevezte meg a magas energia- és nyersanyagárakat.

Ez különösen igaz a feldolgozóiparra, ahol a válaszadók kétharmada nevezte elsőszámú kockázati tényezőként az energia- és nyersanyagárak emelkedését, (szemben az év eleji 45 százalékkal). Miközben a belföldi kereslet alakulását a kora nyári felmérésben részt vevő vállalatok már csak 49 százaléka nevezte meg kockázati tényezőként, az év eleji 61 százalékkal szemben.

Az energia- és nyersanyagárak emelkedése, mint üzleti kockázati tényező az építőipart is súlyosan érinti, (ott 35-ről 62 százalékra emelkedett az ezt megjelölő vállalatok aránya). Az építőiparban ennél nagyobb kihívást csak a szakképzett munkaerő hiánya jelent, (amit a vállalatok 67 százaléka jelölt meg kockázati tényezőként).

A vállalatok helyzetmegítélésében és várakozásaiban csupán néhány hónap alatt bekövetkezett drasztikus változások jórészt az alapanyagárak hirtelen emelkedésének tudhatók be. Ráadásul a vállalatokat évek óta egyre magasabb energiaköltségek is sújtják, de ott az áremelkedés az utóbbi hónapokban kevésbé volt meredek, mint számos más ipari nyersanyag esetében.

Az áremelkedések kisebb-nagyobb mértékben valamennyi iparág helyzetét megnehezítik

Az energia- és nyersanyagárak magas szintjéből adódó kockázatok leginkább az ún. előgyártmányokat termelőket, konkrétan a vegyipart és a fémtermelőket és –megmunkálókat sújtják:
a gumi- és műanyagiparban az év eleji 62-ről 84, a fafeldolgozásban 58-ról 82, az üveg- és kerámiaiparban 65-ről 80-ra, míg a teljes ipari termelésben nagyobb szerepet betöltő ágazatok közül a közútijármű-gyártásban 44-ről 69, a gépgyártásban 29-ről 56, míg a villamosiparban az év eleji 27-ről kora nyárra 54 százalékra emelkedett
a nyersanyag- és energiaárak magas szintjét kockázati tényezőként megnevező vállalatok aránya.

A hiányhelyzet és az áremelkedések, mint a gazdasági fellendülés akadályai

Az ipari vállalatok termelési és értékesítési várakozásai óvatos optimizmust keltenek a német gazdaságban. Mint egy, a kora nyári konjunktúra-felmérés eredményeiről szóló, a Gyártástrend honlapján megjelent írásban bemutattuk, a kamarai felmérés során az üzleti helyzettel elégedett és elégedetlen ipari vállalatok százalékos arányának különbsége az év eleji 6-ról 25, míg az építőiparban az év eleji 39-ről 41 százalékra emelkedett. Számottevően javultak az ipari vállalatok tizenkét hónapra szóló üzleti várakozásait javulónak, illetve romlónak megítélő vállalatok arányának különbsége is, az év eleji 8-ról, 16 százalékra. Ugyanakkor megállapítható, hogy a nyersanyaghiány által különösen érintett ágazatok várakozásai rosszabbak az ipari átlagnál, azaz e vállalatok egy része pesszimistább annál, mint amilyen az év elején volt.

Az energia- és nyersanyagárak emelkedése tehát érezhetően fékezheti a gazdasági fellendülést:
a már említett gumi- és műanyaggyártók, fémgyártók és – megmunkálók, valamint a közúti járműveket gyártók üzleti kilátásai ma már kevésbé kedvezőek az év elejinél, miközben a faipari, üveg- és kerámiaipari, valamint az élelmiszer- és takarmánygyártók magabiztosabbak az év elejinél, de ez a magabiztosság kisebb optimizmust takar az ipari átlagnál.

A nyersanyagok globális hiányának okai és hatásai

A történtek fő okát a vállalatok a kereslet és a kínálat egyensúlyának a koronavírus-járvány következtében bekövetkezett megbomlásában látják. A termelést sok helyen lefelé módosították és/vagy a keresletet részben a raktárakból elégítették ki. Ugyanakkor tény, hogy a termelési folyamatok sok esetben nem állíthatóak át elég gyorsan a váratlanul gyorsan bővülő globális kereslethez.

Fentieken túlmenően szűkösek a fuvarozási kapacitások, ráadásul a Szuezi-csatorna többnapos blokkolásának utóhatásai is hozzájárulnak a szállítási problémákhoz. A világ országaiban működő német érdekeltségű kamarai hálózat legutóbbi, ez év tavaszi felmérése során a válaszadók 40 százaléka jelölte meg az ellátási lánc problémáit, ami olyan magas arány, amilyenre korábban még sosem akadt példa a felmérés történetében. És akkor még nem beszéltünk a kereskedelmi konfliktusok következtében kialakult szűk ellátási keresztmetszetekről, amelyek – többek között – az Egyesült Államok és az Európai Unió között kialakultak.

Megnehezedett, sőt egyes esetekben irreálissá vált egyes nyersanyagok elérhetőségének meghatározása. Sok vállalat azért aggódik, mert fennáll annak veszélye, hogy nem tudja a szállítási szerződéseiket teljesíteni, ráadásul a nyersanyagárak gyors emelkedése a termékek és építési szolgáltatások árainak kiszámítását is nagyban megnehezíti.

Az energia- és nyersanyagárak emelkedése, mint kockázati tényező legutóbb, 2011-ben és 2012-ben volt annyira jellemző, hogy a mostanihoz hasonló számú vállalat panaszkodott a jelenségre. Az áremelkedés mértéke azonban tízegynéhány évvel ezelőtt kevésbé ingadozott, mint manapság, így a vállalatok és a gazdaság egészének alkalmazkodási költségei ma összességében jóval magasabbak az akkorinál.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés