hirdetés
hirdetés

Kamarai felmérés a világgazdaságról

A német vállalatok elégedetlenek az exportkilátásokkal

A 2008-as gazdasági és pénzügyi világválság óta még sosem látták olyan borúlátóan a nemzetközi üzleti tevékenység kilátásait a külkapcsolatokban érdekelt német vállalatok, mint amilyen kép a koronavírus-járvány nyomán 2021 elejére kialakult.

hirdetés

Az ipari és kereskedelmi kamarák év eleji konjunktúra-felmérésében, annak március közepén nyilvánosságra hozott eredményei szerint az abban részt vevő közel két és fél ezer németországi székhelyű vállalat mindössze 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2021-ben külföldi forgalma a múlt évinél kedvezőbb alakulására számít, miközben 27 százalék üzleti kilátásai romlását jelezte.

Markáns regionális különbségek

A német exportőrök üzleti kilátásai földrészenként és országcsoportonként nagy különbségeket mutatnak. Az európai országokkal és Kínával kereskedő vállalatok várakozásai túlnyomórészt pozitívak, miközben elsősorban a fejlődő- és ún. küszöbországokban, valamint az Egyesült Királyságban az átlagnál kedvezőtlenebbek az üzleti kilátások.

A német exportban 36-37 százalék körüli arányt képviselő euró-övezeti partnerországokkal kapcsolatban a felmérésben részt vevő vállalatok egyharmada nevezte a jelenlegi üzleti helyzetét jónak, s mintegy ötöde rossznak. Az ez évre szóló üzleti kilátásait illetően a vállalatok 25 százaléka adott pozitív választ, míg 19 százalék tart romlástól; az ebből adódó 6 százalékpontos különbség minimális javulást jelent a múlt év eleji 5 százalékponthoz képest.

A Németország exportpiacai sorában a tavaly Franciaországot megelőzve a 2. helyre előlépett Kínában az aktuális üzleti feltételeket a felmérésben részt vevő vállalatok 37 százaléka nevezte jónak, 24 százaléka pedig kedvezőtlennek, míg az üzleti perspektívákat kedvezőnek tartó vállalatok aránya 32, a romlástól tartóké pedig 17 százalékos. Az utóbbinál számított 15 százalékpontos pozitív szaldó összehasonlíthatatlanul kedvezőbb az egy évvel korábbinál, amikor az akkor már a járvány által sújtott Kínában az üzleti kilátások romlására számító vállalatok aránya egy százalékponttal még meghaladta az optimistákét.

Az euró-övezeten kívüli országokba, továbbá Svájcba és Norvégiába exportáló vállalatok sorában továbbra is a mind az aktuális üzleti helyzetüket, mind a közeljövő kilátásait illetően derűlátó vállalatok vannak többségben, bár ezen országcsoport esetében kialakult kép így is kedvezőtlenebb a múlt év eleji hasonló felmérésnél, (amikor a koronavírusnak a gazdaság általános fejlődésére és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt későbbi hatása még nem volt megbecsülhető). A német exportpiacok sorában az 5. helyet elfoglaló Egyesült Királyságban a koronavírus okozta kihívásokat tovább súlyosbítják az integrált belső piacról való távozás negatív következményei.

Az ázsiai- és csendes-óceáni térségbe, valamint az Észak-Amerikába exportáló vállalatok élénkülést jeleznek – megjegyezve, hogy miközben az aktuális üzleti helyzet megítélésében a negatív választ adó vállalatok van többségben, az üzleti várakozások tekintetében a derűlátó vállalatok aránya egy százalékponttal meghaladja a pesszimistákét. Ezen belül a német export célországai sorában továbbra is vezető helyet betöltő Egyesült Államokban a derűlátók aránya 30, a negatív várakozást táplálóké pedig csupán 19 százalék, ami összességében jóval kedvezőbb az euró-övezet országaira jelzettnél. Dél- és Közép-Amerikában, Afrikában, valamint a Közel-Keleten egyelőre továbbra sem számolnak üzleti aktivitásuk élénkülésével a német vállalatok.

A járvány hatásai a nemzetközi kereskedelemre

Az üzleti várakozások kedvezőtlen volta jórészt a koronavírus-járványra és az annak nyomán kialakult válságra vezethető vissza. Az utazási lehetőségek korlátozása a felmérésben részt vevő vállalatok 77 százalékát érinti, de nagyban gátolja az üzleti tevékenységet a vásárok és egyéb rendezvények lemondása (69 százalék), a német exportőrök csaknem felét sújtja a beruházási tevékenységnek a célországokban való visszafogása és a termékeik iránti kereslet csökkenése.

A külföldi üzletekben érdekelt vállalatok két ötöde jelzett a szállítási láncokban a járványra visszavezethető problémát, ami elsősorban az euró-övezetben (47 százalék), továbbá a Kínával (44 százalék) és az Egyesült Királysággal (37 százalék) fenntartott kapcsolatokat érinti.

A felmérés szerkesztői külön rákérdeztek a szállítói láncokban felmerülő problémák konkrét megjelenési formájára, melyben a leggyakrabban a tengeri- és légi fuvarozás megemelt költségeit, valamint a Kínával lebonyolított forgalomban az év elején felmerült konténerhiányt nevezték meg – ez utóbbi szintén hozzájárult a költségek emelkedéséhez.

A határok átjárhatóságának átmeneti korlátozása miatt az uniós tagországok közötti forgalomban is előfordultak szállítási kiesések vagy késedelmek. Mindent egybe vetve a felmérésben részt vevő vállalatok több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy változtatást tervez a szállítási láncokban a szállítást érintő korlátozásokból, illetve termeléskiesésből adódó nehézségek elhárítása céljából.

Kereskedelmi akadályok

A felmérés során az abban részt vevő vállalatok 47 százaléka panaszkodott az exporttevékenységet fékező, (a koronavírus-járványtól független) kereskedelmi akadályok növekedésére. Ez három százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, de még mindig jelentősnek nevezhető.

A konkrét akadályozó tényezők közül a legtöbben, a válaszadók 53 százaléka a biztonsági előírások szigorodására, 46 százaléka a helyi tanúsítványokkal kapcsolatos előírásokra, 29 százaléka különböző kereskedelmi szankciókra, egy negyede pedig a magasabb vámokra panaszkodott.

Regionális megoszlásban – talán nem véletlen, hogy a kereskedelmi korlátozásokat bíráló vállalatok aránya a legmarkánsabban (az egy évvel korábbi 11-ről 39 százalékra) az Egyesült Királyságba exportálók esetében növekedett, de látványosan (21-ről 37 százalékra) emelkedett az euró-övezet országaiban a piacra jutási akadályok súlyosbodását jelzők aránya is. Kínában (33 százalék) nem történt változás, Oroszország esetében pedig, (ahol a felmérésben részt vevő vállalatok 29 százaléka jelezte a kereskedelmi akadályok súlyosbodását a múlt évi 40 százalékkal szemben), még javult is a helyzet, ami a vállalati vélemények összegzése alapján alig kedvezőtlenebb az Egyesült Államokban (27 százalék) tapasztaltnál.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés