hirdetés
hirdetés

Gazdaság

A német ipar élénkíti külföldi beruházásait

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) a közelmúltban hozta nyilvánosságra az ország iparvállalatai külföldi beruházási aktivitásáról készített legfrissebb elemzését. A felmérés eredményei – a korábbi évekhez hasonlóan – két és fél ezer vállalat megkérdezésén alapulnak.

hirdetés

Volker Treier, a kamarai szövetség külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese a felmérés eredményeinek bemutatásakor elmondta, hogy a német iparvállalatok külföldi befektetői aktivitása az idén is élénknek nevezhető, sőt a belföldi beruházási aktivitásnál is dinamikusabb.

A felmérés eredményei szerint az idén a német iparvállalatok 47 százaléka tervez külföldi beruházást, ami megegyezik az egy évvel korábbival (megjegyezve, hogy ez az arány ugyanakkor magasabb, mint a felmérés két évtizedes történetében korábban bármikor; ráadásul a beruházásra fordítandó összegek is meghaladják az egy évvel korábbit). A külföldi beruházást tervező iparvállalatokat 100-nak véve az egy évvel korábbinál magasabb beruházási volument a vállalatok 31, az egy évvel korábbival azonos volumenű beruházást 57, míg attól kevesebbet csupán 12 százalékuk tervez.

Ágazati megközelítésben a legerőteljesebb külföldi beruházási aktivitást a közútijármű-gyártók – a 47 százalékos ipari átlagot meghaladó, 61 százalékos mutatóval – jelzik, megelőzve a villamos ipari vállalatokat (56 százalék) és a gép- és berendezésgyártókat (54 százalék). Az ezer főnél magasabb létszámot foglalkoztató vállalatok körében az átlagnál az idén is magasabb, az 500 főnél alacsonyabb létszámot foglalkoztatók körében továbbra is alacsonyabb a külföldön beruházó vállalkozások aránya.

Miért is külföldön?

A külföldi beruházási tevékenység első számú motiváló tényezője változatlanul az értékesítési és vevőszolgálati tevékenység, bár az ebben érintett vállalatoknak a teljes beruházói körben elért részaránya kis mértékben, 46-ról 45 százalékra mérséklődött. A német iparvállalatok csaknem egyharmada továbbra is a célországokban jelentkező kereslet kielégítése céljából létesít és tart fenn külföldi termelői kapacitást.

A külföldre irányuló német ipari beruházásokra élénkítő tényezői sorában különös figyelmet érdemel
  • a költségokokból való beruházási aktivitás térnyerése,
  • a németországi szakemberhiány egyre nyomasztóbbá válása és e jelenségnek a beruházási aktivitásra gyakorolt serkentő szerepe, valamint
  • a felmérés azon eredménye, hogy a külföldön beruházó német iparvállalatok szemében felértékelődött, ha egy ország számukra kedvező beruházási keretfeltételeket, megfelelő jogbiztonságot kínál.

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy 2013 óta a beruházások motiváló tényezői sorában erősödik a költségekkel való takarékoskodás szándéka; ami azt mutatja, hogy a külföldi beruházások térnyerése a belföldi befektetői aktivitás rovására történik. Az idén minden negyedik külföldön befektető német iparvállalat költségokokból keres külföldi beruházási lehetőségeket, miközben három évvel ezelőtt ezt csak minden ötödik német iparvállalat tette. Emellett a hazai szakemberhiány súlyosbodása szintén a külföldi befektetési telephelyek irányába tereli a német iparvállalatok érdeklődését: azon vállalatok körében, amelyek a múlt évinél magasabb külföldi beruházási büdzsét terveznek, a két évvel korábbi 32 százalékkal szemben ma már 38 százaléknál jár azok aránya, amelyek jellemzően a hazai szakemberhiány súlyosbodása okán fordulnak a külföldi beruházási lehetőségek felé.

A külföldi beruházásokra irányuló szándékok ilyen irányú erősödése egyértelműen arra utal, hogy az ipari tevékenységre jellemző hazai költségstruktúra romlik, ami elsősorban a magas energiaárakban és a munkavégzéshez kötődő költségek (bérek, járulékok) emelkedésében ölt testet, és mindinkább nehezíti a vállalatok hazai terveit. Emellett az is egyre inkább gondot okoz a német iparvállalatok számára, hogy a politikai keretfeltételeknek a telephelyi versenyképesség javításában betöltött szerepe alig jelenik meg a közéletben (egyszerűbben fogalmazva a politikusokat nem foglalkoztatja kellő mértékben a telephelyi feltételek jelentősége).

Európa jelentősége egyértelműen erősödik

A fentieket figyelembe véve 2016-ban a felmérésben részt vevő vállalatok csaknem háromnegyede tervez az Európai Unió más országaiban beruházást, több mint a 2008/2009. évi gazdasági-pénzügyi válság óta bármikor. Ez részint a beruházási keretfeltételek más uniós tagországában tapasztalható javulásának következménye, részint az integrált belső piacnak a német gazdaságban betöltött kitüntetett szerepét mutatja; megjegyezve, hogy a német vállalatok európai befektetési aktivitásában az értékesítési és szerviztevékenység játszik domináns szerepet.

Forrás: Shutterstock
Forrás: Shutterstock
Kína, amely sok éven keresztül vezető szerepet töltött be a német iparvállalatok beruházási célországai tekintetében, elveszítette korábbi szerepét, és – Európa mögött – visszacsúszott a második helyre. A kínai gazdaság a fejlődési dinamika lassulásával járó átalakulása, az egyes ipari tevékenységekben kialakult többletkapacitások, a tőzsdén tapasztalható jelenségek, az ingatlanpiaci változásoktól való félelmek és a környezeti problémák együttes következménye, hogy Kínának mint beruházási telephelynek a külföldön beruházó német vállalatok körében elért aránya a múlt évi 45 százalékról 37 százalékra mérséklődött.

A kamarai szakértők azzal számolnak, hogy az idén megvalósuló külföldi beruházások nyomán Németországban 15 ezer új munkahely keletkezik. Ez – ha a telephelyi feltételek, azaz elsősorban a költséghelyzet kedvezőbb lenne –, jóval magasabb is lehetne. A német beruházások eredményeként a világ országaiban ezzel szemben 200 ezer új munkahely jön létre, és így azzal lehet számolni, hogy az év végén a német érdekeltségű vállalatoknál más országokban foglalkoztatott munkavállalók száma el fogja érni a 7,2 milliót.  

A felmérésben részt vevő vállalatok 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy különféle akadályok nehezítik külföldi beruházási tevékenységüket. Ezen belül 24 százalék azok aránya, amelyek tevékenységét a különböző, a fogadó országban tapasztalható bürokratikus előírások (építési előírások, engedélyezési eljárások, az előírások állandó változása) nehezítik. A politikai kockázatokra, mint beruházási akadályra a válaszadó cégek egy ötöde, míg a jogbiztonság hiányára 18 százalékuk panaszkodott.

Hazai vonatkozások

A német iparvállalatok külföldi beruházásainak élénkülése bátorító tényezőként értékelhető a beruházók Magyarországra vonzása tekintetében; megjegyezve, hogy az átlagon felüli beruházói aktivitást mutató ágazatok – közútijármű-gyártás, villamosipar, gép- és berendezésgyártás – jól illeszkednek a magyar iparnak a hazánkban már megtelepedett német ipari befektetők aktív közreműködésével kialakított szerkezetéhez. Az elmúlt időszakban a hazánkban megvalósuló német ipari beruházásokkal kapcsolatban szembe tűnő, hogy jellemzően olyan vállalatok bővítik magyarországi tevékenységüket, amelyek már régebb óta jelen vannak a magyar gazdaságban – Audi, Continental, Festo, Mercedes, Provertha, Robert Bosch, ThyssenKrupp stb. –, új befektetőként viszonylag kevés német iparvállalat jelentkezik. 

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés