hirdetés
hirdetés

Lendületes újrakezdés után fokozatosan mérséklődnek a fejlődés mutatói Ausztriában

A magánfogyasztás erős növekedésserkentő tényező

A közelmúltban nyilvánosságra hozott első becslés szerint az osztrák gazdaság teljesítménye ez év harmadik negyedévében 3,3 százalékkal haladta meg az előző háromhavit. A fejlődés dinamikájára kedvező hatást gyakorolt a járvány miatti korlátozó intézkedések feloldása, amely számottevő mértékben hozzájárul a lakossági kereslet bővüléséhez.

hirdetés

„A nemzetközi konjunktúra kockázatait illetően a koronajárvány továbbra is domináns szerepet játszik” – olvasható a bécsi székhelyű Magasabb Tudományok Intézete (IHS) októberben megjelent legutóbbi negyedéves jelentésében. „Amennyiben olyan új vírusváltozatok képződnek, amelyek ellenállnak a meglévő oltóanyagoknak, az jelentős terhet jelenthet a világgazdasági fellendülésre. A globális szállítási láncok problémái hosszan elnyúlóan lelassítanák a termelés felfutását. További kockázatot jelent a nyersanyagok drágulása, s az inflációs várakozások ebből adódó erősödése a monetáris politika szigorítását teheti szükségessé. Ezen kívül egy Kínában végbe menő erősebb visszaesés a globális kereskedelmi csatornákon keresztül terhelné a gazdaságot. […] Ha viszont – például gyorsabb oltási programokkal - sikerül világszerte gyorsan és fenntartható módon kordában tartani a koronajárványt, akkor a világgazdaság is erőteljesebben bővülhet, ezzel szemben a világjárvány fellángolása a hazai gazdaság számára is nagy kockázatot jelentene.”

A járvány (korábbi hullámai) utáni recesszió lecsöngése nyomán lendületes, bár regionálisan különböző ütemű élénkülés jellemzi a világgazdaságot, s ez – mint a bécsi Wifo gazdaságkutató intézet november elején nyilvánosságra hozott, a 2022 és 2026 közötti időszakra vonatkozó középtávra szóló előrejelzése is megerősíti – az osztrák gazdaságra is kihat.  

Mag. Dr. Josef Baumgartner, a Wifo kutatásvezetője szerint a múlt évi visszaesést követően 2022-ben az Ausztria gazdasági fejlődését jelző főbb mutatók (gazdasági növekedés, magánfogyasztás, foglalkoztatás, költségvetés, államadósság alakulása) még mindig viszonylag magas szintet érnek el, majd 2023-tól kezdődően fokozatosan mérséklődő dinamika várható.

A beruházások élénkülését szolgáló kormányzati intézkedéscsomag, valamint a 2022–2024 közötti időszakra tervezett adóreform vélhetően serkentő hatást fog gyakorolni az osztrák magánkereslet alakulására, ráadásul a Covid-19 miatti leállások idején keletkezett „kényszer-megtakarítások” egy része is visszafolyik a magánfogyasztásba. (A megtakarítási ráta 2020-ban a rendelkezésre álló jövedelmek 14,4 százalékára emelkedett, 2021-ben várhatóan 10,4 százalékra mérséklődik, majd évről évre tovább csökken: 2025-ben már nem éri el a 6 százalékot, egy évvel később pedig már nem lesz több 5,6 százaléknál.)

Fentieket feltételezve a Wifo kutatói azzal számolnak, hogy a lakossági fogyasztás – a 2020. évi 8,5 százalékos csökkenés és az idei 4,5 százalékos növekedés után – 2022-ben újabb 6,4 százalékkal fogja meghaladni az ideit, 2023-tól pedig - folyamatosan csökkenő növekedési dinamika mellett -, az évi 2,9 és az 1,8 százalék közötti tartományba kerül.  

A termelői ágazatok felfutása nyomán a beruházások is erőteljes növekedést mutatnak, amelyhez – többek között egyes későbbre tervezett beruházások előrehozatalát kiváltva - a szövetségi kormány által a Covid-19 nyomán bevezetett „beruházási prémium” is nagyban hozzájárul. Ennek eredményeként a bruttó beruházások volumene 2022-ben 4,4 százalékkal bővül, majd a rá következő két évben annak mérséklődése valószínűsíthető, (bár a társasági adó 2023-ra tervezett csökkentése és az egyes beruházásokhoz öko-szempontok szerint biztosított kedvezmény, az ún. „Öko-Investitionsfreibetrag”, fékezi a visszaesést).

Karlheinz Kopf, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) főtitkára szerint „az emelkedő tendencia fenntartható megszilárdítása érdekében még fontosabbá vált az adóreform mielőbbi végrehajtása. Ez közép- és hosszú távon megerősíti a fogyasztás, a beruházások és az export növekedési lendületét. A vállalkozásokat és a polgárokat érintő adókedvezmények a gazdasági fellendülés hátszeleként hatnak.” A tervezett beruházási támogatásokkal kapcsolatban pedig a kamarai szövetség főtitkára azt hangsúlyozta: „a beruházások a növekedés, a foglalkoztatás és a jólét táptalaja. A beruházási tevékenység kormányzati támogatása, különösen az ökológiai beruházások esetében, jelentősen hozzájárul a fenntartható növekedéshez."

A Wifo előrejelzése szerint Ausztria a szolgáltatásokat is magában foglaló külkereskedelmi forgalma jövőre különösen dinamikusan, az export 8,9, míg az import 8,3 százalékkal emelkedik. Ezt követően, a 2023 és 2026 közötti időszakban évi átlagban 4,9 százalékos export- és 3,9 százalékos importnövekedés valószínűsíthető.      

Mindezek együttes hatására Ausztria gazdasági teljesítménye – a 2020. évi 6,7 százalékos visszaesés után – az idén 4,4, 2022-ben pedig – az ideihez képest - újabb 5,0 százalékkal bővül. A következő két évre a bruttó hazai termék növekedése évi 2,3-2,4, majd 2025-re és 2026-ra 1,8 százalékra mérséklődik.   

Infláció, költségvetés, foglalkoztatás

Az infláció világszerte tapasztalt erősödése Ausztriát sem kíméli: a Wifo előrejelzése szerint a fogyasztói árak az idén 2,8 százalékkal haladják meg a múlt évit, ez jövőre tovább emelkedik 3,1 százalékra, 2023-tól azonban visszaszáll az évi 2,1-2,2 százalék körüli szintre.

A költségvetés hiánya – a 2020. évi 8,3 és az idei 6,3 százalék után – jövőre már nem lesz több a GDP 2,4 százalékánál, 2023-ban és 2024-ben – a deficit abszolút mértékének folyamatos csökkenése mellett - az 1 és 1,5, 2025-ben és 2026-ban pedig a 0 és 1 százalék közötti tartományba kerül. Az állami eladósodottságnak az évről évre emelkedő GDP-hez viszonyított aránya ennek megfelelően folyamatosan mérséklődik: az idei 83,8 százalékról jövőre 80, 2026-ra pedig annak 71 százalékára esik vissza. 

A foglalkoztatási helyzet évről évre szintén javul: míg tavaly a munkanélküliségi ráta alig maradt el a 10 százaléktól, az idén pedig még mindig meghaladja a 8 százalékot, 2022 után 6 és 7 százalék között alakul, s 2026-ban 6,1 százalékra esik vissza.            

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés