hirdetés
hirdetés

A koronavírus-járvány elhúzódása tovább fékezi a kibontakozást

Az ipari és kereskedelmi kamaráknak a novemberi Ifo-index megjelenése utáni napokban nyilvánosságra hozott, a koronavírus-járvány hatásait kutató felmérés eredményei sem kecsegtetnek sok jóval.

hirdetés

„A koronajárvány súlyos recessziót okozott az iparban, s a világgazdaságot még mindig a hatalmában tartja. Azzal számolunk, hogy a német iparban az éves termeléskiesés eléri a 10, a fejlett ipari országokban pedig a 6 százalékot. Csak Kínában várunk növekedést”, fogalmazott egy, a közelmúltban megjelent nyilatkozatában Joachim Lang, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára, majd hozzátette, hogy „a német ipar már kilenc hónapja a recesszió időszakát éli”, már pedig „mind a válság első hónapjainak következményei, mind a megbetegedések jelenlegi magas száma próbára teszi a gazdaságot.”

A járvány az EU-n belüli összehasonlításban a nagyobb gazdaságok ipari termelését átlag feletti mértékben sújtotta. Spanyolországban a feldolgozóipar termelése várhatóan 12, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban 11 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél. E drasztikus visszaesés veszélyezteti a gazdaság talpra állását, s ez különösen igaz a nemzetközi kapcsolatoktól szorosan függő német gazdaságban. Ezek után „elsődleges cél kell, hogy legyen az ipari javak utáni kereslet határokon átnyúló erősítése”, mondta a BDI főtitkára.

Az Ifo-index ismét romlott

A müncheni gazdaságkutató intézet által kilencezer vállalatvezető véleménye alapján számított Ifo-index – a február és április közötti drasztikus, több mint 20 pontos visszaesés után - öt hónapon keresztül folyamatosan javult, majd az októberi 92,5 pontról novemberben 90,7 pontra ismét mérséklődött. A romlás a harmadik negyedévben tapasztalt élénkülést követően a koronavírus-járvány második hulláma miatti lendületvesztés következménye, ami az aktuális helyzet korábbinál kedvezőtlenebb megítélése mellett a közeljövő várakozásaival kapcsolatos borúlátás és bizonytalanságérzet erősödéséből adódik. Romlottak az ipar exporttal kapcsolatos várakozásai is. Az egyetlen biztató jel a foglalkoztatási barométer szerény javulása, ami annak igazolása, hogy a járvány második hulláma nem befolyásolja negatívan a munkaerőpiacot, (bár ez az összességében mérsékelten pozitív fejlődés ágazatonként nagy eltéréseket takar).
Kamarai felmérés a válság hatásairól

Egyelőre az ipari és kereskedelmi kamaráknak a novemberi Ifo-index megjelenése utáni napokban nyilvánosságra hozott, a koronavírus-járvány hatásait kutató felmérés eredményei sem kecsegtetnek sok jóval, ami persze a némethez szorosan kötődő magyar gazdaság szereplői számára sem jó hír.

A 13 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló felmérés során az abban részt vevő vállalatok

  • több mint fele, 51 százaléka számára továbbra is a kereslet csökkenése okozza a legtöbb problémát, (bár ez 5 százalékponttal alacsonyabb a legutóbbi, júniusi felmérés megfelelő adatánál);
  • figyelemre méltó mértékben, 42-ről 29 százalékra csökkent azon válaszadók aránya, amelyek már meglévő rendelések visszavonására panaszkodtak;
  • ugyanakkor azon vállalatok aránya, melyeknél részben vagy egészben leállt a tevékenység, 21-ről 26 százalékra emelkedett,
  • hasonló irányban változott, 15-ről 24 százalékra emelkedett azon vállalatok aránya is, melyek tevékenységében munkatársak kiesése, illetve hiánya „zavart be”, miközben
  • kis mértékben, 16-ról 14 százalékra mérséklődött azoké, melyek esetében a beszállításoknál léptek fel logisztikai természetű anomáliák.

Novemberben a felmérésben részt vevő ipari vállalatok 6, az autókereskedők 5, míg az építőipari vállalatok 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy felfüggesztette a tevékenységét, ezzel szemben az utazási irodáknál ez az arány elérte a 82, a vendéglátóiparban pedig a 83 százalékot.

A válaszadók több mint kétharmada, 69 százaléka éves forgalma visszaesését valószínűsíti a múlt évihez képest, ezzel szemben az iparban csupán 16, az építőiparban pedig 25 százalék azon vállalatok aránya, melyek forgalma a válság ellenére nem csökken, hanem várhatóan meghaladja az egy évvel korábbit.

A válságból való kiutat keresve a felmérésben részt vevő vállalatok/vállalkozások csaknem fele írta azt, hogy korábban tervezett beruházását elhalasztja vagy teljesen törli, két ötöde tevékenysége gazdálkodásának racionalizálását, költségtakarékosságot tervez, 36 százaléka a vállalati digitalizáció, 32 százaléka pedig az online jelenlét erősítésével tervezi a válságból való kilábalást.

Ellentmondásos foglalkoztatási helyzet

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint novemberben a munkanélküliek száma megközelítette a 2,7 millió főt, ami ugyan 61 ezerrel alacsonyabb az októberinél, de több mint félmillióval meghaladja az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta április óta a legalacsonyabb szintre, 6,1 százalékra mérséklődött. A rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma az áprilisi 6 millióról szeptemberre 2,2 millióra esett vissza úgy, hogy ennek kb. egyharmada vendéglátóipari alkalmazott.

A szakértők között nincs egyetértés

A szövetségi kormány és a gazdaságkutató intézetek abban bíznak, hogy a jövő év tavaszán végre bekövetkezik a tartós élénkülés úgy, hogy a helyzet normalizálásához a koronavírus elleni oltások megkezdése is hozzájárul majd. Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter várakozása szerint a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak túlnyomó többsége nem válik munkanélkülivé, hanem a belátható időn belül visszatérhet a megszokott munkájához.

A kutatói műhelyek szakértői a helyzet bizonytalanságai folytán különbözőképp látják a német gazdaság rövidtávú kilátásait. Timo Wollmershäuser, az Ifo szakértője a negyedik negyedévben szerény teljesítménycsökkenést csakúgy lehetségesnek tart, mint ahogy a stagnálást, sőt egy nagyon szerény növekedést sem zár ki; kérdéses a járvány megfékezését szolgáló intézkedéseknek a gazdaságra gyakorolt hatása.

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza jószerével biztos abban, hogy a negyedik negyedévben aligha lehet növekedéssel számolni. Az, hogy az ipart eddig nagyjából megkímélte a járvány második hulláma, nem zárja ki, hogy a gazdasági teljesítmény az utolsó negyedévben mind Németországban, mind pedig az euró-övezetben ne csökkenne. Ráadásul „a gazdasági helyzet a jövő év első negyedévében is nehéz marad, mert a téli időjárásból adódó alacsony hőmérsékletek miatt még bekövetkezhet a koronavírus-járvány harmadik hulláma”, figyelmeztetett a november utolsó napjaiban a Frankfurter Allgemeine Zeitung által idézett nyilatkozatában Commerzbank vezető közgazdásza.

A DZ Bank közgazdászai enyhe recessziót jeleznek a téli időszakra. Thomas Gitzel, a liechtensteini székhelyű VP bankcsoport vezető közgazdásza szerint a gazdasági teljesítménynek a negyedik negyedévre valószínűsített kismértékű mérséklődése nem hasonlítható össze a második negyedév nagyfokú visszaesésével, de „az biztos, hogy a harmadik negyedévben tapasztalt élénkülésnek sajnos nincs folytatása. Amíg nem áll a lakosság széles rétegei rendelkezésére a fertőzés elleni védelem, addig a vírus irányítja a dolgokat. Jó hír, hogy a jövő év folytatásában a konjunktúra fenntartható élénkülésével lehet számolni, amihez az oltóanyag elosztása egyengeti majd az utat.”

A korlátozó intézkedések áthúzódnak a jövő évre

Angela Merkel szövetségi kancellárnak a tartományok kormányfőivel december 2-án folytatott tanácskozásán arról született megállapodás, hogy – tekintettel a koronavírusos megbetegedések és halálesetek magas számára – január 10-ig érvényben maradnak az éttermek, múzeumok, színházak és szabadidős létesítmények zárva tartására vonatkozó intézkedések. (Megjegyzés: a Robert Koch intézet adatai szerint december 1-jén koronavírusban 487-en hunytak el, ami a legmagasabb napi halálozási szám a járvány kitörése óta.)
A szabályozás azonban nem egységes. Markus Söder bajor miniszterelnök a korlátozó intézkedések további szigorítását helyezte kilátásba, mert – mint fogalmazott - „inkább rövid ideig legyünk következetesebbek, mint hosszú ideig félig következetesek”. Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke ezzel szemben felvetette annak lehetőségét, hogy más tartományokkal ellentétben nem hosszabbítja meg a már korábban bevezetett korlátozásokat. A lélekszámát tekintve egyik legkisebb és egyben leggyérebben lakott német tartomány a szomszédos Schleswig-Holsteinnel együtt Németország azon országrésze, ahol a legalacsonyabb a 100 ezer lakosra jutó megbetegedések száma.

Emlékezetes, hogy az öt vezető gazdaságkutató intézet októberi előrejelzésében már tartós élénkülést feltételezett a téli időszakra, 2020 egészére vonatkozóan pedig a GDP 5,4 százalékos visszaesését valószínűsítette. Az „öt bölcs” néven ismert független szakértői tanács november közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a gazdasági teljesítmény ennél valamivel kedvezőbb alakulását, a GDP „csupán” 5,1 százalékos csökkenését prognosztizálta. Előrejelzésük készítésekor egyikük sem számolt a korábbi korlátozó intézkedések újabb meghosszabbításának szükségességével.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés