hirdetés
hirdetés

Osztrák gazdaság

A koronavírus árnyékában – 2021/2022 fordulóján

A múlt év tavaszán beindult és nyáron erőteljesebbé vált élénkülés után, az ősz folyamán újra megtört az osztrák gazdaság lendülete. A lassulás okai a koronavírus-járvány tovaterjedésének megakadályozását szolgáló korlátozásokban, a szállítási láncokban keletkezett szűk keresztmetszetek tartóssá válásában és a nyersanyagok magas árszintjében keresendők.

hirdetés

Ausztria nagyvállalatai egészen jól, Markus Oberrauter, a Bécsi Munkáskamara (AK Wien) a Der Standard című napilapban idézett szakértője szerint meglepően jól vészelték át a világjárvány eddigi, alighanem legnehezebb szakaszait. Állítása alátámasztására a szakértő idézett egy, az AK által készített vizsgálatot, amely szerint 2020-ban 800 olyan nagyvállalat – amelyek összesen 608 ezer főt, az összes ausztriai munkavállaló közel hatodát foglalkoztatja – összességében 228 milliárd eurós forgalmat ért el, többet annál, mint amennyi a 2019-ben, a koronavírus-válság előtti utolsó „békeévben” elért forgalmuk volt. Az ugyanezen vállalati kör által ugyancsak 2020-ban elért 12,6 milliárd eurós nyereség 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó hazai termék (GDP) 6,7 százalékos visszaesése ezek szerint nem a nagy-, hanem sokkal inkább a közép- és kisvállalati kört sújtotta.  

2021 első félévében még erőteljesen növekedett az „alpesi köztársaság” gazdasága, de a bevezetőben említett tényezők, (tehát a Covid-19 leküzdésére bevezetett újabb hatósági korlátozások, a szállítási láncokban keletkezett szűk keresztmetszetek, valamint az energia- és nyersanyagárak emelkedése) fékezték a fejlődés lendületét; sőt a negyedik negyedévben a megelőző három hónaphoz képest nagy valószínűség szerint csökkent a bruttó hazai termék mennyisége. Gabriel Felbermayr, a kieli IfW világgazdasági kutatóintézet elnöki székéből 2021 őszén a bécsi Wifo gazdaságkutató intézet élére került közgazdász professzor szerint a néhány hétig alkalmazott, de december közepén hatályon kívül helyezett korlátozások nyomán 4 milliárd euróval csökkent az osztrák gazdaság által realizált hozzáadott érték.

A Wifo röviddel a karácsonyi ünnepek előtt nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint 2022-ben a legutóbbi korlátozó intézkedések feloldását követően új lendületet kell, hogy kapjon az osztrák gazdaság. Az új évben „minden olyan terület erőteljesen növekedni fog, amelyeket 2021-ben érzékenyen érintettek a járvány megfékezésére bevezetett hatósági korlátozások. Ez különösen igaz a kereskedelemre, a szálloda- és vendéglátóiparra, valamint fogyasztásközeli szolgáltatásokra. Az iparban folytatódni fog a fellendülés, amennyiben a szállítási szűk keresztmetszetek fokozatosan feloldódnak”, írják a Wifo kutatói.

Előrejelzésük azon a feltételezésen alapul, hogy az ősszel bevezetett korlátozó intézkedések hatályon kívül helyezése után, a védőoltások kötelezővé tétele nyomán emelkedik a beoltottak aránya, s hogy az omikron vírusvariáns megjelenése ellenére a kormányzat nem kényszerül újabb korlátozó intézkedések bevezetésére.

Felbermayr egy, a Der Standard karácsonyi számában adott interjúban kifejtette: a német gazdaságot sújtó kihívások „egyrészt a gépgyártásnak és a - bár sokkal kisebb - járműiparnak ebben az országban is” súlyos problémákat jelentenek. „De a beszállítók is érintettek - és nemcsak rövid, hanem középtávon is. Ha például a német járműipar veszít piaci részesedéséből, az az osztrák beszállítókat is érinti”, mondta Felbermayr.

2022-ben „az ellátási láncok problémái nem szűnnek meg, de valamelyest enyhülni fognak”, mondta a Wifo elnöke. Akinél kevésbé bizakodóak a müncheni Ifo intézet szakértői, miután egy, a közelmúltban készített felmérés szerint a német feldolgozóipari vállalatok csaknem 82 százaléka panaszkodott a beszerzések szűk keresztmetszeteire, ami pedig rekordnak számít.

Az ellátási láncok problémái ellenére a nemzetközi környezet nem mondható kedvezőtlennek, ráadásul (és mindenekelőtt) az osztrák fogyasztók - amikor nincs leállás és nyitva vannak az üzletek – nagy kedvvel vásárolnak, s ez nagyban hozzájárul a kutatók optimizmusához.

A béremelések, továbbá a tervezett adóreform életbe lépése a magas infláció ellenére érezhető jövedelemnövekedést fog eredményezni. A válság alatt keletkezett megtakarítások is serkentik a vásárlási kedvet úgy, hogy a megtakarítási ráta már az idén a válság előtti szint alá csökken. Az a járvány egy korábbi hullámát követő nyitás után is megfigyelhető volt, hogy a korlátozások feloldása után a magánháztartások fogyasztási kiadásai erőteljes emelkedésnek indulnak.

A főbb mutatók várható alakulása

A Wifo előrejelzése szerint a bruttó hazai termék mennyisége a 2020. évi 6,7 százalékos visszaesés és a 2021. évi 4,1 százalékos növekedés után 2022-ben 5,2, 2023-ban pedig további 2,5 százalékkal emelkedhet. A Magasabb Tanulmányok Intézete (IHS), a másik neves bécsi kutatói műhely a Wifo-val egyidőben nyilvánosságra hozott előrejelzésében 2021-re 4,3, 2022-re viszont a Wifo-nál egy százalékponttal szerényebb, 4,2, 2023-ra pedig 2,3 százalékos növekedést valószínűsít.

A bruttó beruházások – a 2020. évi 5,2 százalékos visszaesés után – 2021-ben várhatóan 5,7, 2022-ben pedig 4,8, ezen belül a gépi beruházások volumene 2021-ben 6,3, az idén pedig újabb 6,5 százalékkal bővül. Az építési beruházásoknál a múlt évre 4,9, ez évre pedig 2,8 százalékos növekedést valószínűsítenek a Wifo szakértői.

Az export mennyisége – ugyancsak a Wifo számítása szerint - tavaly 10,2, az idén 8,5, míg az importé 12,6, illetve – a múlt évihez képest – 6,1 százalékkal bővül. Az IHS ezzel szemben 2021-re 9,2, 2022-re 7,1 százalékos export- és 10,4, illetve 6,7 százalékos importnövekedést feltételez.

Annyi viszont már bizonyos, hogy 2021 első kilenc hónapjában a 130 milliárd eurós behozatal 8 milliárddal meghaladta a kivitelt. A 122 milliárd eurós exportból a gépek, berendezések 37,2, (ezen belül az autóipari beszállítások 5,1), a feldolgozott ipari termékek 21,4, a vegyipari termékek 15,2, a fogyasztási iparcikkek 10,6, míg az élelmiszerek 8 százalékkal részesedtek. 

Mindeközben folytatódik a foglalkoztatási helyzet javulása és a munkanélküliségi ráta csökkenése. Ez utóbbi 2021-ben a válság előttinél két százalékponttal alacsonyabb, az előzetes számítások szerint 8,0 százalék volt, ami a Wifo szerint az idén 7,2, a jövő évben pedig 6,8 százalékra tovább mérséklődik. A foglalkoztatási helyzet megítélésében gyakorlatilag elhanyagolható a két kutatói műhely közötti különbség. 

A fogyasztói árak jelenleg világszerte megfigyelhető emelkedése alól - ami nagyrészt a Covid-19 világjárvány és az általa kiváltott globális recesszió, valamint az abból való (váratlanul) gyors kilábalás közvetlen következménye – Ausztria sem jelent kivételt. A Wifo decemberi jelentésében 2021-re éves átlagban 2,8%, 2022-re pedig – az első negyedévi 4,5 százalék után – 3,3 százalékos éves inflációt valószínűsített. Az IHS 2022-re ettől jó fél százalékponttal szerényebb, 2,8 százalékos pénzromlást feltételez.  

Az egészségügyi válság leküzdésének magas költségei, valamint az állami fejlesztési programok nyomán a költségvetés hiánya a Wifo előrejelzése szerint 2021-ben még elérte a GDP 6,2 százalékát, azaz csupán 2 százalékponttal marad el az egy évvel korábbitól. Ez az idén 2, jövőre pedig 1 százalék alá, konkrétan 1,8, illetve 0,6 százalékra mérséklődik. Az IHS ez évre szóló előrejelzése – 1,9 százalék – gyakorlatilag megegyezik a Wifo várakozásával, de a 2023-ra prognosztizált 1,3 százalék több mint fél százalékponttal meghaladja azt.

Kétségtelen, a fentiekben bemutatott előrejelzés tele van bizonytalansággal, s ez a bizonytalanság az omikron megjelenéséből és gyors terjedéséből adódik. Az ez évre vonatkozó kutatóintézeti előrejelzések, (főleg a derűlátóbb Wifo várakozásai) akkor teljesülnek, ha 2022-ben nem kerül sor újabb, a járvány miatt elrendelt leállásokra.

Az osztrák gazdaság jövőbeni fejlődési kilátásai szempontjából biztató, hogy a Wifo által számított és december utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott „versenyképességi radar” alapján a vizsgálat során számított 24 tényező alapján Ausztria az előző évhez képest kissé javítani tudott relatív pozícióján; miután legutóbb éppen csak lemaradt a felmérés során vizsgált európai országok első harmadától.

OECD: elismerés és korrekciós javaslatok

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a múlt év novemberében nyilvánosságra hozott legutóbbi országjelentése elismerte a bécsi szövetségi kormány által a világjárvány gazdasági következményei kezelésében elért eredményeket, legyen szó akár a vállalatoknak nyújtott támogatásról, akár a munkavállalók segítéséről. A jelentés szerzői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy most már a középtávú költségvetési konszolidációra kell koncentrálni, megjegyezve, hogy a gazdaságnak nyújtott nagyvonalú állami támogatás csak azért volt lehetséges, mert a költségvetés és az általános adóssághelyzet viszonylag jó volt.

Bár Ausztria a szervezet csaknem 40 tagországa sorában az egyik legjobb egészségügyi rendszerrel rendelkezik, a Covid-19 halálos áldozatai (2021 december közepén 13,5 ezres) számát túlzottnak tartják, amit a jelentés készítői annak tulajdonítanak, hogy a kormány megkésve reagált a fertőzés hullámaira. A múlt év nyarától kezdődően azonban a mindenkori szövetségi kormány egyre nagyobb hangsúlyt fektetett az emberek oltására és a jelentés elkészítése óta megszületett az a törvény, amely február elsejétől kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltást, s ami alól csak egészségügyi okok miatt lehet felmentést kapni.

Az OECD az erőteljes fogyasztásnak köszönhetően szilárd növekedési potenciált lát az osztrák gazdaságban. A 2021. évi növekedést 3,7 százalékra valószínűsítette, amit az idén 4,9, jövőre pedig 2,5 százalékos növekedési dinamika követ. (Emlékeztetőül: a Wifo év végi előrejelzésében 2022-re 5,2, 2023-ra az OECD-vel azonos, 2,5 százalékos növekedést prognosztizált.)

A jelentés szerint Ausztriában ez idő szerint különösen sok a tennivaló a digitalizációban, a gazdaság zöldítésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az OECD szakértői emellett rámutatnak arra, hogy a tervezett ökológiai adóreform negatívan érintheti majd azokat, akik túlzott mértékben függnek a fosszilis energiától (vidéki autótulajdonosok, régi, rosszul szigetelt házak lakói), nekik a szociális rendszeren keresztül megfelelő kompenzációra lesz szükségük. 

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés