hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

A járványhullám ellentmondásai

2021 tavaszán tovább tart, sőt a gazdasági fejlődés alakulásáról szóló előrejelzésekben meg is erősödött az a kétarcúság, ami jó fél éve jellemzi a német gazdaságot. Ezek szerint az ipari termelés – többek között a külföldi kereslet élénkülésének hatására – emelkedik és ez az érintett vállalatok helyzetmegítélését is pozitívan érinti, miközben a járvány miatti lezárások által különösen érintett tevékenységekben – kereskedelem, vendéglátás, egyes szolgáltatások – egyre több vállalkozás kerül az egzisztenciális ellehetetlenülés állapotába.

hirdetés

Március közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács az ősszel jelzett 3,7 százalékról 3,1 százalékra, míg a DIW berlini gazdaságkutató intézet a decemberben jelzett 5 felettinél 3,0 százalékra mérsékelte idei gazdasági növekedési előrejelzését.

Egy, a IW kölni gazdaságkutató intézet által március közepén, a koronavírus megjelenése utáni első korlátozások bevezetése első évfordulóján nyilvánosságra hozott számítás szerint a járvány nyomán bevezetett időleges leállások 250 milliárd euró veszteséget okoztak a német gazdaságnak; ezen belül 2021 első negyedévében elszenvedett veszteség eléri az 50 milliárd eurót. A kiesés a bezárt üzletek, éttermek és szállodák, az elmaradt rendezvények és utazások, s nem utolsósorban emberek milliói rövidített munkaidőben történő foglalkoztatása formájában jelentek meg.

A válság hatására – mindenféle állami intézkedés és segítség ellenére – 2020-ban 16,3 ezer cég jutott csődbe, amihez hozzá számítandó további 5 ezer olyan „zombi vállalkozás”, melyek a külső segítség hatására ugyan talpon maradtak, de aligha rendelkeznek tényleges perspektívával. Michael Hüther, az IW elnöke szerint a koronaválság sokként érte és éri még ma is a német gazdaságot úgy, hogy „a szövetségi kormány segélycsomagjai és a rövidített munkavégzésre fordított kifizetések megóvtak a még súlyosabb következményektől”. Ugyanakkor „a segítségek kifizetése sokáig, részben nagyon sokáig várat magára. Ezt a kemény időszakot nem minden vállalat tudta elviselni. „Marad a remény, hogy az oltási sebesség felgyorsul, s a vállalatok végre megalapozott bizakodással és tervezési biztonsággal tekinthessenek a jövőbe.”

Az IWH hallei gazdaságkutató intézet a kölnitől pár nappal korábban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint „az oltási kampány felgyorsulása és a korlátozások fokozatos leépítése nyomán a gazdasági élénkülésnek is fel kell gyorsulnia”, ami a GDP 3,7 százalékos éves növekedésében kell kifejezésre jutnia. Ez pedig jóval meghaladja a szövetségi kormány legutóbbi, 3,0 százalékos előrejelzését.

Oliver Holtemöller, az IWH alelnöke szerint „a kereslet gyors élénkülésére hat, hogy a magánháztartások rendelkezésére álló jövedelmek az állami segítségnek hála összességében stabilak maradtak”, emellett a feldolgozóiparban működő, exportorientált vállalatok profitálni tudnak a világgazdaság élénküléséből.
A hallei intézet kutatói felhívták a figyelmet arra, hogy 2021-ben az árak jóval gyorsabban emelkednek annál, mint amit a korábbi években megszoktunk. Ahhoz, hogy az infláció mértéke jóval meg fogja haladni a múlt évi fél százalékos átlagot, nagymértékben hozzájárul – többek között - az olajárak emelkedése, a múlt év második felében átmeneti időszakra bevezetett forgalmiadó-csökkentés kifutása és a minimálbér emelése.

Albert Braakmann, a Szövetségi Statisztikai Hivatal nemzetgazdasági számításokért felelős osztályvezetője egy március közepén online formában szakmai konferencián annyiban megnyugtatta annak résztvevőit, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a koronavírus-járvány leküzdését szolgáló intézkedések 2021 első negyedévében kevésbé terhelik meg a német gazdaságot az előző évben megtapasztaltnál. Az előzetes számítások szerint ez év januárban a feldolgozóipar termelése 2,5 százalékkal elmaradt a 2020 decmberitől, 4,2 százalékkal pedig a 2020 februáritól, a járvány kitörése előtti utolsó hónap teljesítményétől, de a vállalatok rendelésállománya és a német termékek iránti külföldi kereslet magas szinten stabilizálódott.

Az ipari termelés alakulása ágazatonként eltérő fejlődési irányokat és dinamikát takar. Az építőipar teljesítménye januárban 12,2, míg az autóiparé 12,1 százalékkal elmaradt a decemberitől, az energiatermelésben ezzel szemben 0,6, míg a gép és berendezésgyártásban csaknem 10 százalékos növekedést regisztráltak. Az ipari termékek fogalmazásával foglalkozó kiskereskedelmi vállalatok, (különösen a textilipar termékeivel kereskedők) nagyon megszenvedték a leállást, az internet-kereskedelmet folytató vállalatok és a csomagküldő szolgálatok ezzel szemben rekordnagyságú forgalmat értek el. Mindent egybe vetve Braakmann még abban sem foglalt állást, hogy 2021 első negyedévében az előző év első háromhavihoz képest növekszik, stagnál vagy valamelyest csökken a német gazdaság teljesítménye.

Az iparvállalatok derűlátóbbak…

Az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet március első hetében nyilvánosságra hozott konjunktúra-felmérésében a termelésük növekedésére, illetve csökkenésére számító vállalatok arányának különbsége a januári 9 százalékpontról 21 százalékpontra emelkedett. Az átlagot meghaladóan jóval kedvezőbbek, meghaladja a 30 pontot az autógyárak és beszállítóik, az adatfeldolgozó berendezéseket, valamint az elektromos felszereléseket gyártók mutatója. A nemzetgazdaság szempontjából fontosabb ágazatok közül bizakodóbbá váltak a vegyipari vállalatok és a gép- és berendezésgyártók is.

A sor végén – a legpesszimistább ágazattól kiindulva – a ruházati cikkeket, a bőrtermékeket és a bútorokat gyártók találhatóak, akik körében a januárihoz képest ugyan javultak a termelési kilátások, nyilvánvalóan a hazai értékesítési feltételek nagyfokú romlása következtében továbbra is a termelés csökkenését várók vannak túlnyomó többségében.

Az Ifo felmérése alapján ma csaknem minden ötödik vállalat érzi magát az egzisztenciális veszélyeztetettség állapotában úgy, hogy a februárban mért 18,7 százalékos arány jó egy százalékponttal magasabb, (azaz kedvezőtlenebb), mint a múlt év novemberi 17,6, de alacsonyabb, mint a májusi 21,8 százalék volt. Az iparvállalatok stabil helyzetére utal, hogy az ő esetükben ez az arány csupán 7,5, míg az építőiparban ennél is alacsonyabb, mindössze 3,6 százalék; szemben a kiskereskedelmi vállalatok 34,5 és a szolgáltatási tevékenységet folytatók 26,3 százalékos arányával.

A legtöbben, a felmérésbe bevont vállalatok 83,7 százaléka érzi magát veszélyeztetettnek az utazásszervezők körében, de ettől alig marad el a szállodák 82,3, továbbá az éttermek és vendéglők 72,3 százalékos mutatója. Az összehasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben lévő iparvállalatok közül a gép- és berendezésgyártók 5,6, a villamosipari vállalatok 4,4, a vegyipariak 3,9, az autógyártók és beszállítóik 2,3, míg a gyógyszergyártók 0,9 százaléka érzi veszélyeztetve a jövőjét.

…miközben a bölcsek mérsékelték növekedési várakozásukat

A Lars Feld, a testület elnöke februári kiválása után átmenetileg négy főre olvadt független szakértői tanács március közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében 3,1 százalékra, a szövetségi kormány éves jelentésében jelzett 3,0 százalékos prognózis közelébe mérsékelte a maga őszi, akkor még 3,7 százalékos növekedési várakozását, (amit viszont ma – mint már utaltunk rá – az IWH hallei kutatói reális lehetőségnek tartanak). Az éves növekedési előrejelzés mérséklésében fontos szerepet játszik az a tény, hogy a „bölcsek” a tartóssá vált korlátozások és a fertőzések számának magas szintje miatt az első negyedévre a gazdasági teljesítmény 2,0 százalékos visszaesését valószínűsítik, a múlt év január és márciusihoz képest.

A Halle Leibniz Gazdaságkutató Intézet (IWH) feladata a tudományos kutatás és a gazdaságpolitikai tanácsadás. Az intézet három kutatási részlegén, a makroökonómia, a pénzügyi piacok, valamint a strukturális változás és termelékenység terén az elméleti és empirikus módszerek szoros összekapcsolásával bizonyítékokon alapuló kutatásokat végez.
A Halle Leibniz Gazdaságkutató Intézet (IWH) feladata a tudományos kutatás és a gazdaságpolitikai tanácsadás. Az intézet három kutatási részlegén, a makroökonómia, a pénzügyi piacok, valamint a strukturális változás és termelékenység terén az elméleti és empirikus módszerek szoros összekapcsolásával bizonyítékokon alapuló kutatásokat végez.

„A németországi konjunktúra legnagyobb kockázatát egy lehetséges harmadik fertőzési hullám jelenti, különösen, hogy ha az korlátozásokhoz, sőt ipari üzemek bezárásához vezetne”, idézte a Deutsche Welle Volker Wieland, a testület tagja véleményét. Ha pedig a bezárások egy negyedévvel meghosszabbodnak, a most 3,1 százalékban meghatározott várható növekedési prognózis további egy százalékponttal mérséklődne, tette hozzá Monika Schnitzer, a testület egy másik tagja, megjegyezve, hogy amennyiben a leállításokat csak egy hónappal hosszabbítanák meg, értelemszerűen a fékező hatás is kisebb lenne.

Veronika Grimm pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az oltási kampánynak az AstraZeneca kiiktatása miatti meghosszabbodásának „egészen világos gazdasági következményei” lennének, ez esetben a kormányzatnak a vállalkozók tevékenységét segítő intézkedéseit is meg kellene hosszabbítani. és a vállalati csődök száma is jelentősen megnövekedne. Veronika Grimm egy, a Handelsblattnak adott interjúban kifejtette: a német és az európai konjunktúracsomagokban elegendő forrás áll rendelkezésre a gazdaságnak a járvány legküzdése utáni klímabarát és digitális átalakítására. „Itt az idő, hogy a közösségi eszközök célirányos és a legnagyobb hatékonysággal történő felhasználására”, fogalmazott a gazdaságtudós.

Március harmadik hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésükben a DIW berlini gazdaságkutató intézet szakértői a „jelentős” jelzővel jellemezték a politika gyakori irányváltása által kiváltott kockázatokat és bizonytalanságot. Amit súlyosbít az egyes vállalatok csődhelyzetbe kerülésével kapcsolatok bejelentésére vonatkozó kötelezettség átmeneti kiiktatása, melynek következményeként a járványból adódó károk „leghamarabb az év folyamán fognak megmutatkoznak”. Ez annak az ellentmondásnak a következménye, hogy míg 2020-ban az erősen csökkenő gazdasági teljesítmény mellett a csődök száma viszonylag alacsony szinten maradt, ez az idén jelentősen emelkedik és a foglalkoztatásra is erőteljes nyomást fog gyakorolni. Így fordulhat elő, hogy a DIW kutatói szerint a foglalkoztatottak száma a 2020. évi 44,78 millió főről (igaz, csak kis mértékben), 44,74 millióra mérséklődik.

Figyelemre méltó, hogy – ugyancsak a DIW előrejelzése szerint - az állami költségvetés hiánya a 2020. évi 139,6 milliárd euróról az idén 157,8 milliárd euróra, a bruttó hazai termék 4,2 százalékáról 4,5 százalékára emelkedik, s jelentős, a GDP 2 százaléka alatti szintre csökkenés majd csak 2022-ben várható.

A gazdasági növekedés várható dinamikáját tekintve az elmúlt három hónapban az egyes kutatói műhelyek által nyilvánosságra hozott előrejelzések 2021-re nagyon változatos képet mutatnak: növekedési előrejelzések 2,8 és 4,2 százalék között mozognak. A 2,8 százalékot év eleji konjunktúra-felmérésének eredményei alapján az ipari és kereskedelmi kamarák valószínűsítette, a szövetségi kormány, a szövetségi bank és a berlini DIW gazdaságkutató intézet ezzel szemben 3,0, a független szakértői tanács 3,1, az Európai Bizottság 3,2, a Német Ipari Szövetség (BDI) 3,5, a hallei IWH – mint már említettük – 3,7, míg a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 4,2 százalékos gazdasági növekedést feltételez. A különbségek oka végső soron a koronavírus-járványnak a gazdaságra gyakorolt hatása eltérő megítélésében keresendő.

Marcel Fratzscher, a DIW elnöke az intézet március harmadik hetében nyilvánosságra hozott előrejelzése kapcsán megállapította, hogy „a német gazdaság nehéz év előtt áll: a koronajárvány még ért véget, a harmadik hullámhoz vezető úton vagyunk.” A választási szuperévben, fél évvel a szövetségi parlamenti választások és több tartományi szavazás előtt nem mellékes a közgazdász professzor azon megállapítása, mely szerint „a politika elveszítette a bizalmat és a hitelességet, mert késedelmesen cselekedett és egyértelműen letért az irányvonalától. A nyitásra vonatkozó törekvések ellenére még mindig a megszorítások erősítéséről kell beszélni, hogy el ne vesszen a járvány feletti ellenőrzés. … Minden korábbinál sürgősebben szükségünk van egy olyan, a járvány leküzdését szolgáló meggyőző tervre, amellyel hiteles perspektíva nyílik a társadalomnak és a gazdaságnak.”

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés