hirdetés
hirdetés

Korszerű eszközök a naprakész termelés szolgálatában

Kutatóközpontok a hatékony ipari működésért

Az idén harmadik éve megrendezett Indigo Ipari Digitalizációs Szakmai Nap központi témája továbbra is a digitális gyártás és a digitális vállalati folyamatok szervezése volt október 3-án, Budapesten. Az eseményen olyan eszközök, hardverek és szoftverek, valamint iparági megoldások mutatkoztak be, amelyek egytől-egyig a hatékonyságnövelést és a folyamatos minőség biztosítását célozzák. A szakmai előadások mellett természetesen tartalmas beszélgetéseknek és kapcsolatépítésnek is helyet adott az esemény helyszínéül szolgáló Öbölház Rendezvényközpont.

hirdetés

A rendezvényt Monostori László, a SZTAKI igazgatója nyitotta meg; köszöntőjében elmondta, a hazai ipar folyamatos fejlődésében mind a SZTAKI, mind a Fraunhofer-rel közösen létrehozott EPIC InnoLabs igyekszik segítséget nyújtani, illetve szerepet vállalni. Egyedi megoldásokból és a piac, valamint az ipar sajátosságaira szabott lehetőségekből pedig nincs hiány, ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem a tengerentúlon is kereslet mutatkozik a szolgáltatások és termékek iránt. „Az ipar 4.0 digitális átalakulását csak az ipari környezet egyéb tényezői, a vállalati folyamatok digitalizációja, illetve gazdasági hatások mentén értelmezhetjük.”

Monostori Lászlótól a szót Nick Gábor, az EPIC InnoLabs vezetője vette át. Bányai Gáborral, az Aventics-Emerson képviselőjével közös előadásában azt mutatta be, hogy hogyan segíthet az Ipar 4.0 érettségi modell az átállásban és a digitalizálódás kihívásainak megugrásában. Kritikus önvizsgálatra buzdította a cégvezetőket és az érintetteket, ugyanis, ahogy ő fogalmazott, ez az alapja a fejlődésnek. A vállalat, miután felismerte aktuális fejlettségi szintjét, megnevezte a kritikus területeket és nyitottan, konstruktívan áll a fejlődés irányához, megkezdheti a stratégiai tervezést. A tervezésben – ahogy a megvalósításban is – pedig rendelkezésére áll a program, méghozzá egy alaposan átgondolt és kidolgozott megoldással.

Erről beszélt Bányai Gábor is, kiemelve, hogy számukra a leghasznosabb a külső nézőpont volt, amit a Technológiai Platform képviselt, hiszen ezen keresztül láthatták át igazán a problémáikat. Ez jelölte ki a továbbiakban a feladataikat is, majd a teljes átvilágítás után így alkothatták meg a digitalizációs stratégiát is. A törekvéseik eredményeit pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2018-ban az Aventics gyára nyerte el az Ipar 4.0 legfelkészültebb gyár címet. „Ha a tudományt a szimuláció és a megvalósítandó projekt szolgálatába állítjuk, hatalmas eredményeket érhetünk el” – mondta.

Lengyel Attila, a Western Digital vezetője a tudomány és a digitalizáció kapcsolatáról beszélt, megnevezve a fejlesztési potenciálokat egy vállalatnál, illetve a fejlesztések útjában álló gátakat is. Éleslátása és határozott véleménye, bár az amerikai piacon szerzett tapasztalatait tükrözi, a magyarországi vállalatok számára is tartogat értékes és megfontolandó tartalmat. Kiemelte, hogy nem szabad a kizárólagos automatizálásra törekednünk a digitalizáció fellendülésével – fontos megtalálnunk az egyensúlyt és felismerni azokat a feladatokat, ahol nem helyettesíthetik a gépek az embereket. „A mérnökök lights-off gyárakat szeretnének, a big data szakértők és adatelemzők pedig lights-off mérnökirodákat” – így foglalta össze a digitalizációban rejlő lehetőségeket és veszélyeket.

A Fraunhofer-t képviselő, Arik Lämmle számos gyakorlati példát és best practice-t hozott a magyarországi vállalatvezetőknek. A németországi projektek mindegyike az automatizálás és a digitalizáció egyensúlyát, a termékfejlesztés és a kivitelezés folyamatát hangsúlyozta. „Nem minden folyamat automatizálható és nem is kell minden folyamatot automatizálni” – jegyezte meg Lengyel Attilához hasonlóan. A lehetőségek kihasználása tehát nem kötelező, inkább megfontoltan ajánlott és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az automatizálás mellett érdemes időt és energiát áldozni a termékek egyszerűsítésére is – így maga az automatizálás is egyszerűbb lehet.

Váncza József, a SZTAKI munkatársa az ipar és a fenntarthatóság kapcsolatáról tartott előadást. Témája nemcsak ezen a fórumon és nemcsak hazánkban forró: az egész világot foglalkoztatja az, hogy hogyan használhatjuk bolygónk erőforrásait anélkül, hogy kisemmiznénk a kincseit. Hangsúlyozta, hogy a növekedés, a társadalmi felelősségvállalás és a természetvédelem melletti elkötelezettség mind-mind szerepel a vállalatok céljai között, mégis, olyan háromszögről beszélünk, amelynek minden feltételét igen nehéz lenne egyszerre kielégíteni.

A Körkörös Gazdaság modellje azt kívánja bemutatni, hogy a teljes termékéletciklusra fókuszálva hogyan tehető környezetkímélőbbé a teljes ipari termelés. Ennek része a selejt- és a maradékanyagok visszaforgatása ugyanúgy, mint a már használaton kívül kerülő termékek újrahasznosítása. A komplex problémakörrel kapcsolatos kérdésekre ugyanakkor a kutatók sem tudnak egyelőre konkrét válaszokat adni, így Váncza József előadásának célja is elsősorban a szemléletformálás és a gondolatébresztés volt.

Mi történik egy tanácsadó folyamatban?

A második szekciót egy valós helyzetet szimuláló bemutató zárta, amelyben Bergmann Júlia, Czirkó Dávid, Farkas Ádám és Vén Zoltán, az EPIC InnoLabs munkatársai mutatták be, hogyan zajlik egy tanácsadó folyamat. Előadásukban egy valós helyzeteken alapuló példa segítségével mutatták meg, hogy hogyan segíti a szimuláció, az adatgyűjtés és -feldolgozás megfejteni a problémát és hogyan nyújt új megoldási lehetőséget ezután az újraütemezés. Az adat az új olaj – hiába értékes, nyers formájában nem igazán hasznosítható” – hívta fel a figyelmet Bergmann Júlia.

Az utolsó szekcióban, az ebéd után a gyakorlati megoldásokra fókuszáló előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. Tipary Bence és Erdős Gábor, a SZTAKI munkatársai a robotos minőségellenőrzésre mutattak be egy példát. Cserteg Tamás robotos csiszolásról, Gergelyi Domonkos pedig a mesterséges intelligencia döntéstámogatásban betöltött szerepéről beszélt. Végül, Kádár Botond, az EPIC InnoLabs munkatársa a jövő gyárának vízióját mutatta be az esemény résztvevőinek. A program azonban nem ért véget az előadásokkal, a helyszínen lehetőség nyílt arra, hogy az érdeklődők személyes konzultációk keretében egyeztessenek az előadókkal, valamint a kiállított demokat is egészen a nap végéig meg lehetett tekinteni.

Kun Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés