hirdetés
hirdetés

Indigo 2018

Kutatók és piac párbeszédben az ipari digitalizációról

Bár az ipari digitalizáció már hosszú évek óta zajlik, a munka produktivitása a várt hatással ellentétes módon éppen hogy hanyatlik – az ipar 4.0-ban érdekelt piaci és tudományos szereplők összekapcsolásával igyekszik a változást elősegíteni a második alkalommal megrendezett szakmai nap.

hirdetés

Az MTA SZTAKI és a németországi Fraunhofer Kutatóhálózat közös projektvállalata, az EPIC InnoLabs Kft. termelésinformatikai kiválósági központ október 10-én második alkalommal rendezte meg az Indigo elnevezésű ipari digitalizációs szakmai napot. Az előadások alapvetően két csoportot alkottak, előbb a digitalizációval összefüggő stratégiai, módszertani kérdésekről hallhattak az érdeklődök, ezt követően pedig közvetlen alkalmazási területeken ismerhették meg az ipar 4.0 különféle aspektusait. Mit jelent az ipar 4.0 bevezetése a gyakorlatban? Ki hol tart a fokozatokban? Hogyan hat a robotizálás és a digitalizáció a humán erőforrásra? Szabványosítható-e a digitalizáció? Hol alkalmazható a szoftveres gyártás és logisztikai optimalizáció? – ilyen és ehhez hasonló felvetésekre keresték az előadók a választ, és osztották meg a több mint 130 érdeklődővel, elsősorban vállalati, termelési és logisztikai vezetőkkel, illetve az akadémiai szféra társterületeiről érkezett tudományos kutatókkal, egyetemi tanárokkal

Kádár Botond, az EPIC InnoLabs Kft. ügyvezetője megnyitójában jelezte, hogy az évente megrendezésre kerülő Indigót az ipari digitalizáció témájában egy olyan hiánypótló eseménynek tekintik, ahol közvetlen párbeszéd alakul ki az kutatók, fejlesztő mérnökök és ipari alkalmazók között.

Több mint százan érdeklődtek az ipar 4.0 haladó szintje iránt (forrás: MTA SZTAKI)
Több mint százan érdeklődtek az ipar 4.0 haladó szintje iránt (forrás: MTA SZTAKI)

Az előadók több alkalommal is aláhúzták a mesterséges intelligencia (MI) szerepét az ipari digitalizáció megvalósításában, azaz a kiberfizikai gyártórendszerek létrehozásában kulcsszerepet játszó technológiák között. Ennek különös aktuálist szolgáltatott, hogy az Indigo rendezvényt megelőző napon alakult meg Magyarországon a nagyjából 70 magyar és nemzetközi cég, illetve szervezet által jegyzett és az MI hazai fejlesztésének irányát és kereteit meghatározni hivatott Mesterséges Intelligencia Koalíció.

Módszertantól alkalmazásokig

Az előadásokból szemezgetve – a teljesesség igénye nélkül – Váncza József, az MTA SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője az ipari digitalizáció aktuális trendjeiről adott összképet nemzetközi kitekintésben. Az érdeklődőknek lehetőségük volt megismerni olyan új, a vezető nemzetközi szervezetekben indított kutatási irányokat és legjobb gyakorlatokat is, mint a metropoliszokban egyre jobban meghonosodó, kis, minimális környezeti hatással működő, egyedi vagy kis sorozatok kibocsátására alkalmas gyárak és ezek organikus szövetsége, az Urban Factories; a termelés erőforrásainak megosztására alapuló Crowd Manufacturing; a Japán által indított Society 5.0 program, amelynek célja a társadalom digitális transzformációjának támogatása; vagy éppen a német Fraunhofer Intézet kezdeményezte Biological Manufacturing program, amelyben a természeti inspirációjú technológiák, anyagok, konstrukciók, valamint rendszerek kutatása és kialakítása a cél.

Gallina Viola (Fraunhofer Austria) és Nick Gábor (EPIC InnoLabs) közös előadása ipari digitalizációs érettségi modelleket mutatott be a világból és az InnoLabstól. Az utóbbi egy útkereső tudományos modell, amely a szervezetek jelenének és jövőjének értékelésére nyolc dimenziót használ (például termékek, alkalmazottak, ügyfelek, folyamatok). Az értékelés a megbízóval szoros kooperációban történik. Az előadók általánosságban is aláhúzták a megmérettetések szerepét a vállalatok önképének kialakításában és további irányaik meghatározásában, amely összevetéshez jó lehetőséget ad többek között az Év Gyára verseny, külön ipar 4.0 kategóriájával. Egyébként a digitalizációs fejlődésben is igaz az az általános paradigma, hogy a versenyt mindenki saját magával futja.

Az ember és a robot közötti közvetlen együttműködést demonstrálta a kooperatív robotos szerelési alkalmazás az előtérben
Az ember és a robot közötti közvetlen együttműködést demonstrálta a kooperatív robotos szerelési alkalmazás az előtérben

Adatelemzés és gépi tanulás az iparban – Az első lépések címet viselte Pfeiffer András és Gyulai Dávid (mindketten az EPIC InnoLabs részéről) előadása. Sajnos az ipari digitalizációs kezdeményezések gyakorta leragadnak a pilotfázis szintjén. Ennek egyik oka, hogy nincs elég hangsúly azon, hogy olyan IoT platformok bevezetése szükséges, amelyek sok más funkció mellett módot adnak az adatelemzésre is. A sikeres adatelemzés öt tényezőjének (üzleti hasznosság, adat-ökoszisztéma felmérése, folyamatfejlesztés, bevezetés utáni fenntartás és az emberi tényező) figyelembevételével az EPIC InnoLabs ipari adatelemzési roadmapet dolgozott ki vállalatok számára. Ennek felhasználásához referenciaarchitektúrát is igénybe lehet venni, valamint az egyes lépések végrehajtását szakértők segítik. Mindezekre Németh András, az AQ Anton Kft. ügyvezetője reagált, aki saját cége esetében ismertette a digitalizáció, az intelligencia és a technológia hármasának összefonódását a termelésben.

Középpontban az ember

Az előadók mind az ismertető, mind pedig a közvetlen technológiát, például speciális robotizálási megoldást bemutató előadásaikban erősen hangsúlyozták az emberi erőforrás központi szerepét. Míg korábban a kutatásban és a fejlesztésekben a különböző digitális technológiák kapták a nagyobb hangsúlyt, mára kiderült, hogy a szakemberek és a felhasználók szerepe legalább annyira fontos a produktivitás fenntartása érdekében. Ezt demonstrálta a rendezvényen kiállított, ember-robot kollaborációban működő szerelési mintaalkalmazás is, amelyhez kötődött Nacsa János, az MTA SZTAKI tudományos főmunkatársa Fejlesszünk együtt: ipar 4.0 mintarendszer Győrben, lehetőségek és első tapasztalatok című előadása.

Monostori László, az MTA SZTAKI igazgatója zárszavában hangsúlyozta, hogy a bemutatott eredmények egyaránt aláhúzzák a célzott alapkutatások és az innovációorientáltságú alkalmazott kutatások és fejlesztések elengedhetetlen összhangját. Kiemelte a kooperációk szerepét, utalva egyrészt az MTA SZTAKI és a Fraunhofer Társaság immár 17 éve folytatott együttműködésére, másrészt a hazai akadémia szféra (kutatóintézetek és egyetemek) és az ipari szereplők egymásra utaltságára

Virágh Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés