hirdetés
hirdetés

Gyártás 2015

Ipar 4.0-fejlesztések a gyártástechnológiában

A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Gyártási Rendszerek Szakosztálya november 20-án rendezte meg Gyártás 2015 konferenciáját, amelynek egyik súlyponti témája az Ipar 4.0 volt.

hirdetés

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületében tartott konferencia céljaként tűzte ki, hogy lehetőséget teremtsen a kutatók és az ipari szakemberek számára a legújabb, a gyártási rendszerek teljes vertikumát felölelő fejlesztések és kutatási eredmények ismertetésére, megvitatására. Mint ahogyan a rendezvény megnyitójában Kundrák János, a konferencia tudományos bizottságának elnöke hangsúlyozta, a GTE nagy hangsúlyt fektet arra, hogy rendszeres konferenciáin a magyar hallgatóság magyar nyelven értesüljön a gyakorlatban már bevezetett irányadó gyártástechnológiai fejlesztésekről, megoldásokról, illetve a fejlesztés alatt álló és új ötletként felmerült rendszerekről. A rendezvény kiváló teret adott a hazai és a szomszédos országok magyar kutatói és oktatói számára a kapcsolatteremtésre.

Már a Gyártás 2015 bevezető plenáris előadásának témája (Nemzetközi együttműködés az Industry 4.0 témakörök kutatására és az eredmények hazai bevezetésére) rávilágított arra, hogy a gyártástechnológia trendjei, fejlesztései elválaszthatatlanok a negyedik ipari forradalomként is nevezett gyökeres átalakulástól. Monostori László professzor (BME Gépészmérnöki Kar Gyártástudomány és -technológia Tanszék, MTA SZTAKI) kiemelte, miszerint hatalmasak az elvárások a gyártás új megközelítésének egyes aspektusai iránt. A világszerte különböző elnevezésekkel illetett paradigma (ipari internet, Ipar 4.0, kiberfizikai gyártórendszerek) egyik, hazai közreműködéssel készülő irányadó kutatási dokumentuma (key-note paper) 2016 augusztusára készül majd el.

A jövő termelése kiberfizikai rendszereken alapszik
A jövő termelése kiberfizikai rendszereken alapszik

A Gyártás 2015 délelőtti plenáris előadásait tematikus szekciók követték. A konferencia keretében a gyártástechnológiai, a forgácsolási, a folyamatfejlesztési és a logisztikai szekció mellett önálló szekcióval jelent meg az Európai Unió Horizon 2020 programja által támogatott Center of Excellence in Production Informatics and Control (EPIC) projekt. Ennek keretében Tóth András (BME Gépészmérnöki Kar Gyártástudomány és -technológia Tanszék) az ember-robot interakció korszerű gyártási környezetekben érvényes új vetületeit boncolgatta az EPIC projekt kutatásainak tükrében. Bohács Gábor (BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék) az Ipar 4.0-nak az üzemi logisztikában való alkalmazásáról szólva kitért arra is, hogy azzal, hogy „napjainkban minden vállalat szeretne Ipar 4.0 lenni”, hatalmasra duzzad az igény a tudásalapú, jövőorientált szakemberek iránt, amire viszont a választ a felkészült oktatási intézményeknek kell megadni. Kardos Csaba (MTA SZTAKI) az Industry 4.0 keretén belül felmerülő digitális technológiai problémák megoldási lehetőségeiről tartott bemutató előadást.

Haidegger Géza (SZTAKI) előadásában az Európai Manufuture Technológiai Platform szerepvállalását emelte ki a Horizon 2020 kutatási-fejlesztési program keretében. A gyártás és termék egymással párhuzamos fejlesztése, a smart technológiák és a smart termékek egyszerre való megjelenése lehet a kulcsa annak, hogy meg lehessen akadályozni a termelés Európából való kiáramlását. Más kontinensek olcsó termelési környezeteivel csak az alapvetően más, jelentős technológiai többletet adó kiberfizikai gyártórendszerek jövőképének, kutatási és megvalósítási terveinek kidolgozásával van remény a verseny felvételére – mondta Haidegger Géza.

Virágh Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés