hirdetés
hirdetés

Nemzetközi gazdaság

A hiány és az infláció a fellendülés megrontói

A múlt évi visszaesés után a világgazdaság teljesítménye az idén ismét növekedésnek indult, de a koronavírus-járvány delta-hullámának megjelenése és elterjedése folytán továbbra is nagyok a gazdasági-kereskedelmi tevékenységet érintő, a fejlődésre fékező hatást gyakorló kockázatok.

hirdetés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) október közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint – a múlt évi 3,1 százalékos visszaesést követően – a világ GDP-je 5,9 százalékkal haladja meg a múlt évit (azaz minimális mértékben elmarad a júliusban feltételezettnél); majd ezt követően a jövő évben újabb 4,9, 2023-ban pedig további 3,3 százalékos növekedés várható. A világ gazdasági teljesítményének nagyobb hányadát előállító ipari nemzeteket – a koronavírus-járványból adódó egészségügyi kockázatok mellett – szállítási-anyagellátási problémák sújtják, ráadásul a helyzetüket az energiahordozókhoz való hozzáférés, az energiaárak tartósan magas szintje, valamint az infláció is megnehezíti.

A Világbank szerint az energiaárak a következő évben is magas szinten maradnak, s így világszerte inflációs nyomást fognak okozni. Az energiaárak várhatóan csak a jövő év második felében csökkennek újra, ami a kínálati helyzet javulásának és a kereslet növekedése lassulásának lesz köszönhető.

„Az energiaárak emelkedése rövid távon jelentős kockázatot jelent a globális inflációra nézve, és ha folytatódik, gyengítheti az energiaimportőr országok növekedését is” – fogalmazott Ayhan Kose, a Világbank közgazdásza. Azaz: a nyersanyagárak gyors emelkedése megnehezítheti a járvány okozta válságból való kilábalást. Márpedig az infláció mértéke jelentősen megemelkedett Németországban, számos, az euróövezethez tartozó uniós tagországban és az Egyesült Államokban is.

A Nemzetközi Valutaalap 2022. évi növekedési várakozásai a gazdaságilag jelentősebb országokban/országcsoportokban, a Handelsblatt honlapján megjelent grafikon alapján.
A Nemzetközi Valutaalap 2022. évi növekedési várakozásai a gazdaságilag jelentősebb országokban/országcsoportokban, a Handelsblatt honlapján megjelent grafikon alapján.

A fejlett gazdasággal rendelkező országok lakosságának 60 százaléka teljes mértékben beoltott. „A lakosság növekvő beoltottsága folytán télen valószínűleg sokkal kisebb teher éri majd a gazdaságot, mint korábban” – írta Geraldine Dany-Knedlik, a berlini DIW gazdaságkutató intézet szakértője. Ugyanakkor a fejlett ipari országok sem védettek a járványokkal kapcsolatos felfordulásoktól. Vannak országok, ahol kedvezően alakul a rendelésállomány, derűt sugároz a fogyasztói hangulat, de a termelés nem tart lépést a kereslettel.

Az ellentmondás okai többek között az ellátási láncok nehézségeiben keresendőek. Néhány kikötő zárva van a fertőzés elleni védelem jegyében, a rendelkezésre álló konténerek száma és a személyzet létszáma pedig egyaránt elmarad az igényektől. Ennek következtében hiányhelyzet alakult az előgyártmányokkal és a nyersanyagokkal való ellátottságban, s ha egyes megrendelt tételek meg is érkeznek, áruk jóval magasabb a megszokottnál.

Az Egyesült Államokban az IMF az idei évre 6 százalékos gazdasági növekedést jelez, ami egy százalékponttal alacsonyabb a nyáron becsültnél. Az utóbbi időben gyöngültek mind a fellendülés jelei, mind a fogyasztói bizalom, mind pedig a foglalkoztatási piac, s az ellátási láncoknál is sok a gond. A fellendülés ellaposodásának fő veszélye mégis „házi készítésű” probléma, miután abból a dollárban számolva billiós nagyságrendű befektetési csomagból, amit Joe Biden elnök hivatalba lépésekor helyezett kilátásba, egyelőre semmi sem valósult meg. Az Egyesült Államokban a jövő évre jelzett 5,2 százalékos dinamika ennek ellenére még mindig jóval magasabb, mint a fejlett ipari országok átlagában várt 4,5, s ezen belül az euróövezet országaiban jelzett 4,3 százalékos növekedési ütem.

Kína gazdasága viszonylag gyorsan túljutott a Covid-járványon, a kilátások azonban – legalábbis a korábbi időszakban tapasztalt fejlődési dinamikához képest – ott sem túl kedvezőek. A harmadik negyedévben a nyersanyagárak emelkedése, súlyosbodó ellátási nehézségek és áramkiesések fékezték a fejlődést, minek következtében az ország gazdasági teljesítménye július és szeptember között csupán 4,9 százalékkal haladta meg az előző negyedévit, ami alacsonyabb, mint a megelőző egy évben bármikor. Az IMF szakértői 2021-re a világ legnépesebb országában ennek ellenére összességében 8 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítenek, ami a jövő évben 5,6 százalékra mérséklődik, s csaknem 3 százalékponttal elmarad India növekedési mutatójától.

A Kínában működő, európai érdekeltségű vállalatok ugyancsak megszenvedik az üzemek átmeneti leállásából adódó kieséseket. „A problémák az előttünk álló téli hónapokban tovább élesedhetnek, és akár márciusig eltarthatnak”, idézi a Deutsche Welle Jörg Wuttkének, a Kínában működő európai kamarai szervezet elnökének véleményét. Az európai érdekeltségű vállalatok „kaotikus körülményekre” panaszkodtak, mert gyakran előfordul, hogy a vállalatok egy órával a műszakkezdés előtt kapnak tájékoztatást az áramszolgáltatás leállásáról.

A kínai gazdaság egy további jelentős problémája az állami szektor, a vállalatok és a magánháztartások hatalmas eladósodottsága, melynek nagysága az éves gazdasági teljesítmény 287 százalékával egyenértékű. Lisandra Flach, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet külgazdasági központjának vezetője szerint „Kína adósságproblémái dominóhatást válthatnak ki, legyengíthetik az ország gazdasági erejét, és globális hatásokkal járhatnak”.

A Nemzetközi Valutaalap 2022-re vonatkozó inflációs előrejelzései, idézte: a Handelsblatt
A Nemzetközi Valutaalap 2022-re vonatkozó inflációs előrejelzései, idézte: a Handelsblatt

Az európai autóipar különösen megérzi a válságot

Az európai autóipar számára 2021 a remény évéből a krízis évévé vált. Az európai autógyártók szövetsége (Acea) adatai szerint az EU tagországaiban a nyári hónapokban 23,1 százalékkal kevesebb autót értékesítettek, mint egy évvel korábban, míg a szeptemberi, nem egészen 720 ezer darabos kibocsátás alacsonyabb, mint amennyit 1995 óta bármely év kilencedik hónapjában forgalomba hoztak. (Ezzel együtt az első kilenchavi 7,5 millió darabos értékesítés 6,6 százalékkal még meghaladja a múlt év első háromnegyed évit.)

Peter Fuß, az Ernst&Youngnak a Deutsche Welle által idézett szakértője szerint ugyanakkor „elszállt az a remény, hogy az EU autópiacán a 2020-as válságév után 2021 fellendülést hozna az ágazatnak”; az év egészére vonatkozóan legfeljebb a múlt évi alacsony szint megismétlődése valószínűsíthető. A kereslet nagy, de az ipar nem tudja kielégíteni, az autógyárak a legprofitábilisabb márkákra koncentrálnak, kevesebb engedményt adnak, s a masszív termeléscsökkenés hatására jelentős forgalomkieséssel kell számolni. „Az ágazat nehéz hónapok előtt áll”, fogalmazott a szakértő, aki szerint a helyzet érzékelhető enyhülésére csak a jövő év közepén lehet számítani.

A Boston Consulting Group stratégiai tanácsadó október első napjaiban nyilvánosságra hozott elemzésében arra figyelmeztetett, hogy idén a világ országaiban 11 millió darab jármű nem kerül legyártásra és – fő okként a félvezetők és az acél hiányát megjelölve – a PricewaterhouseCoopers is hasonló következtetésre jutott.

A német gazdaságkutatók drasztikusan mérsékelték a növekedési előrejelzéseket

A termelést sújtó hiányhelyzetek Németországban is súlyos problémákat jelentenek: ott is leginkább az autóipar által felhasznált félvezetőknél alakult ki súlyos ellátási helyzet.

Az esseni RWI, a berlini DIW, a müncheni Ifo, a kieli IfW és a hallei IWH gazdaságkutató intézet korábbi, 3,7 százalékos növekedési előrejelzését az IMF-nél jóval alacsonyabb szintre, 2,4 százalékra mérsékelte, ami elsősorban az előgyártmányok, különösen a félvezetők elérhetőségének korlátaival indokolható.

A korábban jelzett növekedési várakozások több mint egy százalékpontos visszavételében nagy szerepet játszott az a körülmény, hogy az iparvállalatok számára beérkező rendelések és a termelés csökkenése után augusztusban – 15 hónap töretlen emelkedését követően, s a forgalom további növekedését sejtető szakértői várakozások ellenére – az egy hónappal korábbihoz képest 1,2 százalékkal az export is csökkent.

„A válság előtti színvonalat 2022 első negyedévében fogjuk ismét elérni”, mondta Stefan Koots, a kieli IfW gazdaságkutató intézet szakértője a közös előrejelzés berlini bemutatásakor. Németország aktuális gazdasági helyzetét illetően továbbra is a Covid-járvány játszik meghatározó szerepet. Oliver Holtemöller, a hallei IWH gazdaságkutató intézet alelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy „a kapcsolatok intenzivitása szempontjából fontos tevékenységek teljes körű normalizálódására rövid távon nem lehet számítani”. Holtemöller szerint „a német gazdaság csak valamikor a jövő év közepén fogja a normális leterheltséget elérni”.

Németországban a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet a nyár közepén készített, a Handelsblatt által idézett felmérése szerint a nyersanyagellátásban tapasztalt nehézségek a villamosipari berendezéseket, az autógyárakat és beszállítóikat, a gumi- és műanyaggyárakat, a bútorgyártókat, az adatfeldolgozó berendezéseket és a gép- és berendezésgyártókat sújtja leginkább.
Németországban a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet a nyár közepén készített, a Handelsblatt által idézett felmérése szerint a nyersanyagellátásban tapasztalt nehézségek a villamosipari berendezéseket, az autógyárakat és beszállítóikat, a gumi- és műanyaggyárakat, a bútorgyártókat, az adatfeldolgozó berendezéseket és a gép- és berendezésgyártókat sújtja leginkább.

Dirk Jandura a nagy- és külkereskedelmi szövetség (BGA) elnöke szerint „a szállítási árak emelkedő szintje és a konténerek hiánya megnehezíti a nemzetközi üzleteket, és a magasba nyomja az árakat a piaci szereplők számára”. Közben kiderült, hogy a hosszú munkaidő, a kedvezőtlen munkakörülmények és az otthontól való napokig vagy akár hetekig tartó távollét hatására – más országokhoz, elsősorban az Egyesült Királysághoz hasonlóan – Németországban is egyre nagyobb gondot okoz a haszonjárműveket (azaz kamionokat, teherautókat) vezetők számának csökkenése, a hiányzó létszámot 80 ezer főre becsülik.

„A német gazdaságnak nehéz őszre kell felkészülnie”, fogalmazott Joachim Lang, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára, hangsúlyozva, hogy „a globális szállítói láncok problémái, a magas logisztikai költségek és a tisztázatlan kereskedelmi viták elsötétítik a konjunktúra egét”. Az előgyártmányoknál tapasztalt hiányosságok fékezték az exportot, amit tovább súlyosbítottak a kikötőkben kialakult torlódások és a konténerkapacitások hiányosságai.

Az energiaárak gyors emelkedése súlyos hatással van a német iparra. Éves összehasonlításban a termelői árak 14,2 százalékkal emelkedtek, ami 1974 októbere óta a leggyorsabb. A fejlődés fő oka az energiaárak megugrása. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint a gáz különösen erősen drágult szeptemberben, de emellett számos olyan anyag és előgyártmány ára is emelkedik, amelyeket az iparban feldolgoznak. A fémek átlagosan 35,5 százalékkal drágábbak, mint egy évvel korábban.

A teljes euróövezetben az infláció 3,4 százalékot ért el szeptemberben, ami 13 éve a legmagasabb szint. Németországban a szeptemberi, 4,1 százalékos inflációs ráta 28 év után először haladta meg a 4 százalékos határt.

A Német Acél- és Fémfeldolgozók Kereskedelmi Szövetsége is komor forgatókönyvet vázolt fel. „Az ipari villamos energia és a földgáz gyors drágulása azt jelenti, hogy sok acél- és fémfeldolgozó közepes ipari vállalat nem tud többé Németországban termelni” – áll a szövetség közleményében, amely jó 5 ezer, főként családi tulajdonban lévő vállalkozást képvisel. Az egyesület felhívással fordult a nagyvállalatokhoz, hogy akceptálják kis- és közepes beszállítóik egyre drámaibb helyzetét, a szövetségi kormányt pedig arra kérte, hogy az adott helyzetben mondjon le egyes olyan bevételekről, mint pl. az energiaárakra rakódó EEG-pótdíj.

A termelés visszaesése nyomán – Alexander Krüger, a Lampe bankház vezető közgazdásza szavait idézve – az „exportmotor is kátyúba kerül”. Az ipari és kereskedelmi kamarák egy, a közelmúltban készített felmérése szerint anyaghiány miatt a vállalatok 42 százaléka nem képes meglévő rendelései teljesítésére. Egy, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által a nyár folyamán feldolgozóipari vállalatok körében végzett felmérés szerint a villamos gépeket és berendezéseket gyártó vállalatok 84, az autóipari vállalatok és beszállítók 83, a gép- és berendezésgyártók 70, míg a vegyipari vállalatok 59 százaléka tevékenységét fékezi az alapanyag- és előgyártmány-ellátásban jelentkező hiányhelyzet.

Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza szerint „reményt egyelőre csak az kölcsönözhet, hogy „előbb vagy később mégis csak el kell indulni felfelé”, amibe az alapanyag-ellátásban tapasztalható hiányok és feszültségek jövő évre várható oldódása és a német exportgazdaság ebből fakadó élénkülése is beleértendő. „Az viszont valószínűtlennek látszik, hogy a német konjunktúra már a negyedik negyedévben behozná a múlt évben elszenvedett veszteségeket”, idézte a Deutsche Welle Volker Treiert, a kamarai szövetség (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettesét.

Gerd Kerkhoff neves beszerzési szakértő, számtalan könyv és szakmai publikáció szerzője egy, a közelmúltban a Handelsblattnak adott interjúban kifejtette, hogy az anyagellátás területén tapasztalható hiányhelyzet valamennyi ágazatot érinti”. Ráadásul Kínának a nyersanyagellátásban elért növekvő hatalma is egyre nagyobb kihívást jelent, beleértve egyes Afrikában elérhető nyersanyagok biztosítását is.

A nyersanyagok és előgyártmányok kínálatának szűk keresztmetszetei a kkv-szektor nagy részét érintik. Németország mintegy 3,8 millió kis- és középvállalkozása közül szinte minden második ezzel küzd. „Ez az ország legnagyobb növekedési féke, és egyben a legjelentősebb csődveszély is” – figyelmeztetett Kerkhoff, aki szerint különösen érzékenyen érintettek a nagy gyárak nyomása alatt álló kisebb autóipari beszállítók, valamint a gép- és berendezésgyártók. „Senki sem invesztál új berendezésekbe, amíg a nyersanyaghelyzet bizonytalan”, mondta a szakértő.

A globális ellátási láncok továbbra is sebezhetők a válságokkal szemben, nem utolsósorban az erdőtüzek, vulkánkitörések és járványok miatt. Különösen a középvállalkozásoknak kell újragondolniuk beszerzési politikájukat, vásárlóerejük nem olyan erős, mint a nagyobb vállalatoké. A kockázatnak kitett termékekből három-hat hónapos készletet kell tartalékolni, ami viszont komoly költségtényező.

Van, ahol a szállítási láncok problémái már üzembezáráshoz vezettek

A szállítási láncok zavarai – mint már utaltunk rá – nagyban hozzájárulnak az árak emelkedéséhez. Ferdinand Dudenhöffer, a duisburgi Center Automotive Research (CAR) igazgatója szerint többek között a naponta újonnan forgalomba hozott személyautók számának csökkenése és a 30 legnagyobb számban értékesített típusra adott kedvezmények visszafogása nyomán átlagosan 360 euróval növekedett egy-egy új autó ára, de a drágító tényezők sorában a félvezetők hiánya is meghatározó szerepet játszik. „Az autóajánlat szűkössége nyomán a nettó árak emelkednek, ami oda vezet, hogy szűkül az eladók árképzésnél meglévő szabadsága”, fogalmazott a duisburgi szakértő.

Az autóipar helyzetének drámaiságát jól jelzi, hogy az elmúlt hetekben egyes üzemekben újra rövidített munkaidőbe sorolták a munkatársakat, sőt elsőként a Stellantis-csoporthoz tartozó Opel eisenachi gyára esetében mintegy három hónapra teljesen bezárták az üzemet. Azaz: a türingiai üzemben már csak jövőre indulnak el újra a gyártószalagok, feltéve, hogy arra a szállítási láncok lehetőséget engednek.

Közben szeptemberben az infláció mértéke meghaladta a 4 százalékot, azaz magasabb, mint az elmúlt három évtizedben bármikor. Ami csak részben magyarázható az értéktöbbletadónak a lakossági fogyasztás serkentését szolgáló átmeneti csökkentésével és az energiaáraknak a válság alatti alacsony szintjével. A Németországban megszokotthoz képest rendkívüli méreteket öltő infláció fő oka a szállítási láncok zavaraival és azon fogyasztók vevőként történő megjelenésével indokolható, akik megtakarításaikat a járvány idején nem tudták elkölteni.

A félvezetők hiánya elsősorban az autógyártást és a szolgáltatóipart sújtja, de látványos teljesítménycsökkenés tapasztalható a fát felhasználó építőiparban, valamint az acélt és a műanyagot felhasználó más ágazatokban is. Az áremelkedések az élelmiszerekre is kiterjednek. A képlet egyszerű: a járvány miatti korlátozások és bezárások után a kereslet a magasba ugrott, a nemzetgazdaságok többsége a fellendülés időszakát éli, ugyanakkor a válság alatt számos vállalat és beszállítója csökkentette a termelést.

A válság mind több ágazatra kiterjed

Az Adidas sportszergyártó a megbetegedések számának vietnámi emelkedésével s annak a termelésre gyakorolt hatásával küszködik, mérlegelve, hogy a termelést átmenetileg más országba kellene helyezni. De nem jobb a szintén Vietnámban dolgoztató Nike és Puma helyzete sem; sőt sajtóhírek szerint az Apple új iPhone 13-as készülékére is várniuk kell a potenciális vevőknek, mert nemcsak sporteszközökből, hanem optikai alkatrészekből sem tudják kielégíteni az igényeket a vietnámi szállítók.

Szakmai körökben egyre több a kétség arra vonatkozóan, hogy a belátható jövőben érdemben javulna a helyzet. Korábban sokan gondolták azt, hogy a szállítási láncoknál jelentkező problémák viszonylag gyorsan feloldódnak, de – mint Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke egy, a közelmúltban tartott szakmai fórumon fogalmazott – „egyre nagyobb a vállalatok nyersanyagok és alapanyagok szállítása miatti bizonytalanságérzete, ami fenyegetést jelent a növekedésre”.

Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szállítási láncokkal kapcsolatos problémák nem oldódnak, hanem vélhetően a jövő évbe nyúlóan is megmaradnak, minek következtében az infláció is tovább fog tartani, mint azt korábban feltételezték.

Németországban a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet a nyár közepén készített, a Handelsblatt által idézett felmérése szerint a nyersanyagellátásban tapasztalt nehézségek a villamosipari berendezéseket, az autógyárakat és beszállítóikat, a gumi- és műanyaggyárakat, a bútorgyártókat, az adatfeldolgozó berendezéseket és a gép- és berendezésgyártókat sújtja leginkább.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés