hirdetés
hirdetés

Digitális transzformáció

Vertikális garázskertészet automatizálva

2017 elején két fiatal vállalkozó elhatározta, hogy egy garázsban, függőleges termesztési technológiával, LED-világítás mellett, salátát termel. Mára 7 ezer négyzetméteres vertikális ültetvényük van. 

hirdetés

A svédországi kisvárosban, Tibroban, a helyi Ljusgårda vállalat épp most kezdett bele a saláta teljesen automatizált, nagyüzemi, beltéri termesztésébe. „A célunk az, hogy helyben termesztett, svéd zöldségeket szállítsunk a svéd piacra, azért, hogy a fogyasztóink lelkiismeret-furdalás és környezetvédelmi aggályok nélkül friss salátát tudjanak fogyasztani egész évben” – mondja Andreas Wilhelmsson, az üzem vezérigazgatója.

Az ABB a Ljusgårda kertészeti üzemnek segít megvalósítani azt a célt, hogy az egész évben, 7000 m2 alapterületen levélzöldségeket tudjon termeszteni
Az ABB a Ljusgårda kertészeti üzemnek segít megvalósítani azt a célt, hogy az egész évben, 7000 m2 alapterületen levélzöldségeket tudjon termeszteni


Az üzem eddigi fejlődési pályája igen látványos volt. 2017 elején két fiatal vállalkozó elhatározta, hogy egy garázsban, függőleges termesztési technológiával, LED-világítás mellett, salátát fog termelni. 2018 februárjában sikeres pályázatot nyújtottak be egy régi bútorgyárra, amelynek a területén – az alapterület egy részén – megkezdték a saláta kísérleti termesztését. 2020-ban elkezdték a gyár teljes felújítását, majd 2021 elejére használatba vették a gyár egész, 7 ezer négyzetméteres területét. Időközben az alkalmazottak létszámát tízről hatvan főre növelték. „Mindenki azt mondta, hogy kilenc hónap alatt képtelenség átalakítani egy gyárat; ennek ellenére mi belevágtunk és sikerült” – mondja Andreas Wilhelmsson.

A régi gyárépület, amelyben ma nagyüzemi, teljesen automatizált, beltéri salátatermesztést folytatnak
A régi gyárépület, amelyben ma nagyüzemi, teljesen automatizált, beltéri salátatermesztést folytatnak

Az épületen belül a gyár szürke padlója csillog, a falak pedig fehérre vannak festve. A saláták a mennyezethez erősített állványzatról lelógó csövekben fejlődnek. A növényeket rózsaszín fényt adó LED-lámpák világítják meg. Ezek fényerőssége úgy van meghatározva, hogy garantálható legyen a salátalevelek roppanóssága és kiváló íze. Szabályos időközönként, a mennyezetre erősített sínen függő saláták újabb adagja tart a termőhelye felé.

Nyárra az üzem és a termesztési folyamatok a vetéstől a termékek csomagolásáig teljes mértékben automatizálttá válnak. A gazdaság várhatóan havonta 60 tonna salátát termel majd a fogyasztók számára. „Ljusgårda üzeme azért virágzik, mert a svéd fogyasztók svéd élelmiszereket akarnak enni” – nyilatkozta Andreas Wilhelmsson. „A beltéri termesztés segítségével egész évben friss, svéd salátával tudjuk ellátni a piacot, amelyen nagyon erős kereslet mutatkozik a termékeink iránt, így minden terményünket értékesíteni tudjuk.”

A vetéstől a termék csomagolásáig teljeskörűen automatizált üzem havonta várhatóan 60 tonna salátát szállít majd a svéd fogyasztók asztalára.
A vetéstől a termék csomagolásáig teljeskörűen automatizált üzem havonta várhatóan 60 tonna salátát szállít majd a svéd fogyasztók asztalára.

A vertikális termesztés fenntartható, és számos szempontból költséghatékony. A termények előállítása helyben történik, a szállítási távolságok rövidek, az élelmiszerveszteség mértéke minimális, a vizet újra hasznosítják, és nincs szükség növényvédő szerekre. Azonban ez a termesztés-technológia nagyon áramigényes. A fenntarthatóság megőrzése, illetve a gazdaság gyors bővítése érdekében Ljusgårda a villamos infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó terveivel az ABB-hez fordult.

Niklas Lindblom és Jan Finsbäck (ABB), valamint Andreas Wilhelmsson és Mats Hellman (Ljusgårda)
Niklas Lindblom és Jan Finsbäck (ABB), valamint Andreas Wilhelmsson és Mats Hellman (Ljusgårda)

A saláta beltéri termesztéséhez nagyon sok villamos energiára van szükség, mivel a növények a nap közel 24 órájában erős megvilágítást igényelnek” – mondja Niklas Lindblom, az ABB Sweden élelmiszer- és üdítőital-ágazat vezetője. „A növények sikeres termesztéséhez állandóan kiegyensúlyozott beltéri hőmérsékletre és állandó páratartalomra van szükség, és ezen követelmények teljesítése szintén rendkívül energiaigényes.”

Az üzem meglévő villamosenergia-rendszere nem felelt meg az új gazdálkodási céloknak, ezért elengedhetetlenné vált a rendszer lecserélése. Mivel Ljusgårda már korábban is igénybe vette az ABB szolgáltatásait, így most azt kérte a vállalattól, hogy vizsgálják meg, tudnak-e megfelelő megoldást tervezni az üzem számára. „A követelmények figyelembevételével olyan megoldást terveztünk, amely megfelel az üzem helyszükségletének és a Ljusgårda által meghatározott energiaigényeknek is” – mondja Jan Finsbäck, az ABB mérnök értékesítője.

Az ABB SafeRing Air/SafePlus Air középfeszültségű kapcsolóberendezéseket magába foglaló, kompakt megoldást épített ki. A tápoldali védelmet a Relion 611 sorozatú védőrelék biztosítják.
Az ABB SafeRing Air/SafePlus Air középfeszültségű kapcsolóberendezéseket magába foglaló, kompakt megoldást épített ki. A tápoldali védelmet a Relion 611 sorozatú védőrelék biztosítják.

A Ljusgårda üzem korszerűsítéséhez magas szintű megbízhatóságot és személyes védelmet garantáló termékekre volt szükség, azonban az üzemben a rendelkezésre álló hely erősen korlátozott volt. Ezen igények figyelembevételével az ABB egy kompakt megoldást tervezett, amely SafeRing Air / SafePlus Air középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, betápoldali védelmet biztosító Relion 611 sorozatú védőreléket, valamint Emax2 megszakítókkal szerelt MNS 3.0 kisfeszültségű elosztóberendezéseket és új transzformátorokat foglalt magába. A megoldás megfelel Ljusgårda fenntarthatósági céljainak is, mivel hozzájárul a káros kibocsátások csökkentéséhez. A középfeszültségű kapcsolóberendezés teljes mértékben újrahasznosítható, és üvegházhatású kén-hexafluorid (SF6) gázt sem tartalmaz.

(forrás: ABB Magyarország)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés