hirdetés
hirdetés

Energetika

Új, baktériumra épülő napelem-technológián dolgoznak

A jelek szerint kétszer produktívabb az eddigi hasonló módszerekhez képest.

hirdetés

A University of British Columbia tudósai kifejlesztettek egy újfajta napelemet, amely az áram előállításához elektronika helyett baktériumokat használ.

Sok ilyen mikroorganizmus képes arra, hogy fotoszintézissel állítson elő napfényből villamos energiát. Számukra mindezt az általuk termelt kémiai anyagok teszik lehetővé, amelyek azonban fajonként eltérőek lehetnek. A múltban már több kutatócsoport igyekezett elkülöníteni ezeket a vegyületeket, hogy aztán napelemekben felhasználhassák őket. Az elválasztás azonban általában küzdelmes feladat, és a fotoszintetikus anyagokban még kárt is okozhat.

A University of British Columbián a kutatók éppen ezért a vegyületeket benne hagyták a parányi élőlényekben, és magukat a kreatúrákat alkalmazták a villamosenergia-termeléshez. A szakemberek nagy mennyiségű fotoszintetikus anyag felhalmozásához E.coli-, vagyis kólibaktérium-tenyésztésbe kezdtek, majd pedig az áramtermeléshez egy félvezető anyaggal beborították a mikroorganizmusokat. Az új megközelítéssel az eddigi baktériumalapú napelem-technológiáknál elméletileg kétszer több elektromosságot lehet előteremteni.

Forrás: Flickr/LillyAndersen

Bár a hagyományos napenergia-termelési eljárásokkal hatékonyságban még mindig nem tudja felvenni a versenyt, már most számos előnnyel rendelkezik hozzájuk képest. Az E.coli fotoszintetikus anyagai például halovány világosság mellett ugyanolyan jól működnek, mint verőfényben, vagyis a felhős napokon sem hanyatlik a „teljesítményük”. A rájuk épülő napelemeknél ráadásul az óriási anyagköltség leszorítható, a bonyolult gyártási procedúra pedig leegyszerűsíthető, vagyis a táblák előállítása olcsóbb és környezetkímélőbb a megszokott panelekénél.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Popular Mechanics)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés