hirdetés
hirdetés

Megújuló energia

Milyen szelek fújnak Európában?

A Roland Berger tanácsadó cég elemzőinek ez év márciusában közzétett jelentése szerint középtávon Európában a szárazföldi szélenergia marad a legfontosabb megújuló energiaforrás. A képet azonban számos tényező árnyalja, köztük az új uniós szabályozás, és Magyarország ellenkező irányú stratégiája. 

hirdetés

Az Európai Unió célkitűzése, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra negyven százalékkal kell csökkenteni, az energiafelhasználás huszonhét százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. Ehhez a villamosenergia-rendszereket fel kell készíteni; a cél eléréséhez 100 terawatt/óra többlet áramot kell a fogyasztókhoz eljuttatni a megújuló energiaforrásokból, köztük a szélerőművekből.

2005-ben a szélenergia előállítása egyötödébe került az 1990-es évek végi költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével azóta is tovább folytatódott. A szélerőműparkok üzemeltetői következetes intézkedések végrehajtásával átlagban akár 45 százalékkal is csökkenthetik jelenlegi működési költségeiket.

Európa beépített szélenergia-teljesítményét egyértelműen Németország vezeti
Európa beépített szélenergia-teljesítményét egyértelműen Németország vezeti

A Harvard Egyetem egy korábbi kutatásának számításai szerint a szélerőművek 1,3 millió terawattóra áramot is tudnának termelni, ami annak fényében érdekes tény, hogy a világ áramfogyasztása 2006-ban 15 666 terawattóra volt, és ez a szám napjainkra sem emelkedett annyival, hogy ne lenne töredéke a szélerőművek potenciáljának. Európában az élenjárók egyre nagyobb százalékban fedezik az áramfelhasználást szélből nyert energiával, de a kontinens országainak háromnegyede még egészen máshol tart.

Szeles nagyhatalmak

Az Európa beépített szélenergia-teljesítményét egyértelműen vezető Németországban a tengeri szélerőművek esetében 258 megawattnyi új létesítést fejlesztettek idén, ez a szám pedig év végéig elérheti a 700 megawattot is. A Német Szélenergia Szövetség a megújult energiaforrások által megtermelt energia mennyisége növelésének kulcsát további tengeri szélerőművek építésében látja, a jövő év elejétől a szárazföldi szélenergia-ipar növekedését pedig szeretné visszafogni a kormány. Ennek oka, hogyaz áramellátó rendszer még nem képes befogadni ennyi, újonnan telepített kapacitást. 

A szélenergia hasznosításában szintén az elsők között lévő Spanyolországban már a 2010-es évek elején az áramszükséglet 42,2%-át megújuló energiaforrásból, jelentős részben szélenergiából fedezték. A megújuló energia előretörése miatt egy százalékponttal mérséklődött az atomerőművekben előállított villamos energia aránya, a fosszilis energiahordozók által előállított áram aránya pedig jelentősen csökkent. A szén-dioxid-kibocsátás így egy év alatt 60 millió tonnával, azaz 24,8%-kal csökkent.

Nagy-Britannia energiatermelésére 2016 második negyedévében a fosszilis alapú termelés visszaesése, a megújulók fokozatos növekedése és az energiaimport stagnálása volt jellemző. Továbbra is a szélenergia a legtöbb energiát termelő iparág, 35,7 százalékos aránnyal. 

Hornsea-projekt a világ legnagyobb szélerőműparkja lesz
Hornsea-projekt a világ legnagyobb szélerőműparkja lesz

Angliában az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való átállás egyik fontos eleme a szélenergia, de a kormány a jövőben szívesebben látna tengeri szélerőműveket annak ellenére, hogy azok kivitelezése jóval drágább. A szárazföldiek pénzügyi támogatását tavaly be is szüntették.

A tavalyi év egyik nagy híre volt a Hornsea-projekt bejelentése; a világ legnagyobb szélerőműparkjának megépítését jelentette be a dán Dong Energy. A Hornsea Project One névre keresztelt vállalkozás keretén belül a cég egy 407 négyzetkilométeren fekvő, hozzávetőlegesen 1,2 gigawatt kapacitású szélerőműparkot épít Yorkshire (Nagy-Britannia) partjainál.

Az angol kormány által 2014-ben jóváhagyott erőmű akár 1 millió háztartás számára elegendő energiát lesz képes előállítani, és a megtermelt áram árát a kormány 15 évre rögzítette az építési engedélyben.

A franciaországi szélenergia-iparban 2016 első fél évében összesen 568,2 megawattos fejlesztésre került sor, és a tervek szerint 2020-ig 23 százalékra növeli a megújuló energiaforrások felhasználásával megtermelt energia mennyiségét az összes megtermelt energiamennyiségen belül. Ehhez évente több mint 1 gigawattal kell növelniük a szélenergia-kapacitásukat. A következő négy év tervei között szerepel, hogy a szélerőművek kapacitásának el kell érnie a 25 gigawattot, amelyből 19 gigawattot szárazföldi, 6 gigawattot pedig tengeri szélerőműegységekkel termel majd.

Nagy iramban fejlődők

A szélenergia-ipar fejlesztéséhez nagyon jó elhelyezkedéssel rendelkező Lengyelország egyelőre messze Németország, Spanyolország és Dánia mögött helyezkedik el a piacon, de nagy fejlődési potenciállal rendelkezik.

A szélerőművekben termelt energia legnagyobb része főként az ország északi részén található 22 nagy szélenergia-telepről származik, ám az 5,5–7 m/sec átlagos szélerősség mellett a beruházók az ország egyéb területein is jelentős kapacitásokat helyezhetnek el.

A „Szélenergia-ipar fejlődési víziója Lengyelországban 2020-ig” c. jelentés szerint a szélerőművek részesedése az elektromosenergia-termelésben 2020-ra 17%-ra fog növekedni.

Portugália egy év alatt – 2012 és 2013 között – 22 százalékkal bővítette a szélerőműparkját, az ország áramtermelésének 7,5 százaléka már három évvel ezelőtt ezekben a létesítményekben zajlott. A portugál Megújuló Energia Társaság már regisztrált olyan négynapos időszakot, amikor az ország kizárólag megújuló energiából, így részben szélenergiából nyert áramot használt.

A kedvező adottságokkal rendelkező, szintén nagy fejlődésben lévő Hollandia szélenergia-kihasználását jellemzi, hogy az ország vasúthálózatának fele már ma is teljes egészében szélenergiával működik, a tervek és előrejelzések szerint 2018-ra pedig ez a szám száz százalékra bővül majd.

Hazai szélcsend

A volt keleti blokk országai a szélenergia-felhasználás terén a kontinens sereghajtói között szerepelnek, ugyanakkor ezekben az országokban is dinamikus növekedés prognosztizálható a következő években. Magyarország kivételt jelent ebből a szempontból, 2006 óta egyetlen szélerőmű építésére sem adtak ki engedélyt, sőt, idén augusztusban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatott, hogy a tárca nem látja indokoltnak szélerőművek létesítését itthon, a megújuló energiafelhasználás elvárt mértékét más forrásból kívánják megteremteni. A szabályozáshoz új rendeletek érkeztek, amelyek szinte ellehetetlenítik a szélturbinák telepítését. Míg a legtöbb uniós tagállamban az árakat sokszor egy évtizedre előre törvényben rögzítik, hogy a beruházók számára kiszámítható környezetet teremtsenek, addig a hazai szélerőműszektor fejlődését az engedélyezés megakasztása mellett főként a zöldenergiával termelt áram átvételének szabályozatlansága nehezítette.

Magyarországon 2006 óta egyetlen szélerőmű építésére sem adtak ki engedélyt
Magyarországon 2006 óta egyetlen szélerőmű építésére sem adtak ki engedélyt

A szomszédos Romániában az elmúlt években hatszorosára nőtt a beépített szélerőmű-kapacitás, állami ráfordítás nélkül. A román szélkerekek névleges teljesítménye pedig összesen már másfélszerese a paksi atomerőműének.

Kihívások és ellenérvek

A Roland Berger egy 2015-ös tanulmánya szerint a tagországoknak, az iparági szereplőknek nemcsak a változó jogi szabályozással, de azzal is szembe kell nézniük a jövőben, hogy a legtöbb európai országban alig maradt olyan szárazföldi helyszín, amely légmozgását tekintve kedvező hely lehet szélerőművek telepítésére.

Egy másik tényezőt a tiltakozók különböző csoportjai jelentik; állampolgári szerveződések, önkormányzatok gyakran ellenzik a szélerőműparkok telepítését, ami a beruházók számára nehezített pályát és kockázatot jelent.

Az ellenzők kifogásai között szerepel a vizuális környezetszennyezés és a zajszennyezés, illetve a helyi madárpopulációk veszélyeztetése.

Ahogyan azt az idei friss tanulmány is megjegyezte, mégis jelentős tényezőnek ígérkezik az európai energiapiacon a szélenergia, és ha meg is kell birkózni az Európai Bizottság által előirányzott csökkenő állami támogatásokkal, az ellenzők érveivel és az élesedő versennyel, a mérséklődő jövedelmezőséggel, azért olyan potenciált jelent, amellyel jelentősen számolhat a kontinens energiapiaca.

Kárpáti Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés