hirdetés
hirdetés

Energetika

Ilyen lesz az energiapiac 2035-ben

Szakemeberek szerint 2035-ig a világ energiafogyasztása több mint 30 százalékkal nő, az éves energiafogyasztás növekedése mérséklődik, míg továbbra is a fosszilis energiahordozók dominálják majd az energiapiacot – derült ki a hét országra kiterjedő, „Aktuális trendek a globális energiapiacon – BP Energy Outlook” címmel Düsseldorfban tartott szakmai konferencián. 

hirdetés

Spencer Dale, a BP Group vezető közgazdászának várakozása szerint 2035-ig, a 2014. évivel összehasonlítva a világ energiaigénye várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Ez egyrészt a földkerekség népességének 1,5 milliárd fővel, 8,8 milliárd főre történő növekedésének, másrészt a globális gazdasági növekedés, azaz a világ országainak gazdasági teljesítménye megduplázódásának következménye. E növekmény csaknem fele Kínára és Indiára esik, miközben a népesség növekedése Afrikában – ugyancsak 2014 és 2035 között - eléri majd az 50 százalékot.

Ezzel párhuzamosan az energiafogyasztás éves növekedésének mértéke a 2000 és 2014. közötti évi 2,3 százalékos átlagról 1,4 százalékra mérséklődik. A növekedési dinamika visszaesésének oka az energiaigény növekedése mellett az energiahatékonyság javulásából adódik, főként a fejlett ipari országokban; a fejlődő országokban az energiaszükséglet növekedése ezzel szemben meg fogja haladni a világátlagot.

Spencer Dale, a BP Group vezető közgazdásza
Spencer Dale, a BP Group vezető közgazdásza

80 százalék továbbra is fosszilis lesz

Az energiamix 2035-ig várható alakulásával kapcsolatban figyelemre méltó, hogy továbbra is a fosszilis energiahordozók dominálják az energiapiacot: a fogyasztás-növekedés 60, illetve a világ teljes energia-felhasználásának 80 százaléka továbbra is fosszilis forrásokból történik. Ezen belül a gáz és megújuló források felhasználásának növekedése mellett a szénfogyasztás csökkenése, valamint a kőolajfogyasztás és az atomenergia-felhasználás stagnálása valószínűsíthető.

  • Olaj: az észak-amerikai palaolaj-kitermelés miatti többletkínálat, illetve az olajárak esése következtében jelenleg a fogyasztás növekszik, miközben a technológiai fejlesztések és az energiahatékonyság növekedése következtében az elkövetkező két évtizedben a „Nyugat” olajkeresletének stagnálása várható. Az Egyesült Államok a BP számításai szerint 2030-ra akár önellátóvá is lehet kőolajból, az Európai Unió olajkereslete 2035-re az 1960. évi szintre eshet vissza, Kína és India ugyanakkor egyre nagyobb olajimportra fog szorulni. Mindennek messzire mutató következményei lesznek az energia- és a pénzügyi piacokon, valamint a geopolitikában is.
  • Gáz: a fosszilis forrásokon belül a legmarkánsabb növekedés a gázfogyasztás terén várható. Ennek oroszlánrésze az vezeték-rendszertől függetlenül szállítható LNG és olcsó palagáz termeléséből adódik. A távolabbi országok piacainak elérhetővé válása globálisan integrálódott gáz- és olajpiac kialakulásához vezet. Mindez kedvező lehet Európa számára az orosz beszállításoktól való függetlenedés és a nagyobb fokú gázpiaci diverzifikáció révén.
  • Szén: a kínai és az amerikai fogyasztás visszaesése folytán, (megjegyezve, hogy a világ szénfogyasztása 1,8 százalékkal mérséklődött), a szén energiamixen belüli részesedése máris húszéves mélypontra, 29,2 százalékra esett vissza, s e trend további folytatódása várható.
  • Megújuló energiaforrások: a leglátványosabb fejlődés a napenergia térnyerésében, tíz év alatt a világtermelés hatvanszorosára történt emelkedésében tapasztalható, azaz húszhavonta gyakorlatilag megduplázódott a napenergia-termelői kapacitás. Ennek tükrében a BP továbbra is fényes jövőt jósol a napenergia-termelésnek és –felhasználásnak, továbbá a szélnek és egyéb tiszta technológiáknak is. 

A szén az energiamixen belül visszaesik
A szén az energiamixen belül visszaesik

Az előadást követő pódiumvitában Dale hangsúlyozta, hogy bár a megújuló energiaforrások aránya várhatóan növekedni fog, az új technológiák elterjedéséhez hosszabb időre van szükség. Hasznosítani kell a meglevő energiaforrások bevezetésével kapcsolatban már megszerzett tapasztalatokat, figyelembe kell venni az erőművek élettartamát és amortizálódását, valamint a megújulók integrációjához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket.

Jó tendenciák

Dale felhívta a figyelmet arra, hogy – szemben az elmúlt évtized évi 1,9 százalékos növekedési átlagával – 2015-ben csak egy százalékkal nőtt a világ energiaigénye, s az energiaintenzitás az alacsony energiaárak ellenére is javult, ami figyelemre méltóan jó tendencia. Ugyancsak az elmúlt évben a karbon-emisszió mértéke mindössze 0,1 százalékkal emelkedett, ami a gazdasági válság éveit leszámítva 1992 óta a legalacsonyabb növekedési dinamika.

Itt említjük meg, hogy Kína energiaigénye tavaly 1,5 százalékkal nőtt, ami a világ más országaival összehasonlítva a legerősebb, ám a korábbi években jegyzett 5 százalékos dinamikával szemben mégis csak a legszerényebb növekedési ütem. A jelenség oka: a kevésbé energiaintenzív szolgáltató szektor térnyerése és a kiemelkedően nagy energia-, illetve szénigényű vas-, acél- és cementtermelés visszaesése következtében második éve csökken a szén iránti kereslet. Kína földgáz-kereslete szintén csökken; ami gyökeresen ellentétes azzal, hogy szakértők széles köre egy-két évvel ezelőtt még a gázkereslet évi 14-15 százalékos növekedésére számított.

Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a párizsi klíma-egyezményben definiált célok és a globális felmelegedés mértéke folytán aligha valósul meg az emberiség rendelkezésére álló fosszilis források teljes kiaknázása. 

BP Energy Outlook

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[197453] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés