hirdetés
hirdetés

Energia a lábunk alatt

Ki ne gondolt volna arra egy hazai gyógyfürdőben üldögélve, hogy a meleg víz nem csak a testünk lazítására alkalmas – és főleg mostanában, amikor a Földünk megmentése, a környezetvédelem, a megújuló energiák, aktuális, mindenkit foglalkoztató kérdéssé vált. A termálvízben üldögélve azonban jogosan felmerül a kérdés, ha Magyarország a vizek országa, és ebbe a Föld hője által hevített termálvizek is beletartoznak, akkor miért nem használjuk ki ezt az energiaforrást jobban?

hirdetés

Kisokos a megújuló energiáról

Ha megújuló energiáról beszéltünk, akkor a legtöbben a napra és a szélre gondolnak, pedig ezen kívül több olyan is létezik, ami Magyarországon hasznosabb, hatékonyabb lehet. A megújuló energiák három fő forrása a Nap, a Hold és a Föld: beszélhetünk továbbá ezek között időjárásfüggő és nem időjárásfüggő energiaforrásokról is.

A napenergiát használjuk közvetlen hőtermelésre (ilyen a napkollektor) vagy áramtermelésre (napelem), viszont rendkívüli mértékben időjárásfüggő, ezért Magyarországon kb. évi 17 százalékos kihasználtsággal üzemel. Helyigénye jelentős, a naperőművek hatalmas területeket vesznek el a mezőgazdaság elől. Környezetvédők pedig arra figyelmeztetnek, hogy gyártása és az elhasznált napelemek megsemmisítése jelentős környezetszennyezéssel jár.

Szintén a Naphoz köthető a szélenergia, mivel a Föld légkörét is a Nap energiája hozza mozgásba, amit természetesen a Föld forgása, és a felszínformák is befolyásolnak. Hátránya ugyanaz: a Magyarországon uralkodó időjárási rendszer miatt nehezen kiszámítható, időszakosan rendelkezésre álló energia, és az elhasznált szélturbinák ártalmatlanítása sem teljesen megoldott kérdés.

A Nap a forrása vízenergiának is: energiája biztosítja a víz körforgását, így a hegyekből lezúduló víz helyzeti energiája turbinákon hasznosítható. Habár a nagy kiterjedésű tározók az ökoszisztémát károsítják, egyúttal új élőhelyeket is teremtenek. Ugyan Magyarországot a vizek országaként aposztrofáljuk, adottságunk mégis csak korlátozottan teszi lehetővé a vízenergia hasznosítását. Ami Magyarországon viszont szinte bárhol, az időjárástól függetlenül rendelkezésre áll, minimális földterület igénybevételével, az a Föld belső hőjéből származó geotermikus energia.

Kék Lagúna
A világ egyik legszebb gyógyfürdőjének, a reykjavíki Kék Lagúnának (Blue Lagoon) is a geotermikus erőműhöz van köze. A 80-as évek elején a helyiek vették észre, hogy a Svartsengi Geotermikus Erőműből kiömlő, és a lávamező mélyedéseiben, lagúnáiban összegyűlt, termálvíz jótékony hatású és többféle bőrproblémát is gyógyít. 

 

Geotermikus nagyhatalom lennénk?

A geotermikus energia a leggazdaságosabb energiák közé tartozik: a Föld hője fűtésre vagy áramtermelésre is használható, és mivel állandóan rendelkezésre áll, ezért az év 356 napján 0-24 órájában egyenletesen alkalmazható. Nem szükséges hozzá nagy területeket kivonni a művelésből, kis helyen, bárhol, akár lakott terület közepén is üzemelhet.

Geotermikus hőforrás Izlandon
Geotermikus hőforrás Izlandon

A Föld középpontja felé haladva, 1 kilométerenként átlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Vulkanikus területeken és üledékes medencékben ennél nagyobb a hőmérséklet emelkedése. Izlandon vagy más olyan országokban, amelyek törésvonalak mellett fekszenek, az sem ritka, hogy gőz tör fel, amit egyszerűen csak turbinára kell vezetni, és így olcsón és zölden lehet áramot termelni. Etiópiában például épp 300 Celsius-fok hőmérsékletű kutak fúrásán dolgoznak. Magyarország nagy része üledékes medencében terül el, ezért bár izlandi hőmérséklet nem is érhető el, de geotermikus adottságaink igen jók: a magyarországi geotermikus gradiens akár 45-60 Celsius-fok értéket is elérhet, azaz 1 kilométerenként a hőmérséklet átlagosan 45-60 Celsius-fokkal emelkedik. Ez a világ átlagos értékének 1,5-2-szerese. Hazánkban 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet több helyen eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot. 2000 méter mélységben pedig már 100 fok feletti hőmérséklet található, így fűtésre is és áramtermelésre is hasznosítható.

Termálkút fúrása
Termálkút fúrása

Mire hasznosítható Magyarországon a geotermikus energia?

A Kárpát-medence évszázadok óta ismert meleg vízű, gyógyító forrásairól, fürdőhelyeiről, de a mezőgazdaság is évtizedek óta használja a geotermikus energiát, fólia- és üvegházak fűtésére. Az agráriumban ugyanis felismerték, hogy a geotermikus fűtés alacsony beruházási- és minimális üzemelési költséggel jár, jelentős helyigény nélkül. A mezőgazdasági fűtőrendszerek működtetéséhez viszonylag alacsony, nagyjából 50 Celsius-fok hőmérséklet is elegendő, ami az ország túlnyomó részén – így az Alföldön is – viszonylag sekély mélységben elérhető. Fűtésre általában már ennél magasabb, 60-100 Celsius-fok közötti hőmérsékletű termálvizet használnak. Közel kéttucat városban (például Miskolc, Győr, Szeged, Csongrád, Hódmezővásárhely, Szentlőrinc, Makó, Szigetvár, Vasvár) a távfűtés egy részét ily módon fedezik.

Turai geotermikus erőmű
Turai geotermikus erőmű

Fűtés mellett a geotermikus energia áramtermelésre is használható, hagyományosan 120 Celsius-fok feletti hőmérséklet esetén. Magyarországon eddig egyedül, a Pest megyei Turán építettek geotermikus erőművet, de még sok helyen van rá lehetőség. A nagy, hálózatra dolgozó erőművek mellett gőzerővel folyik a kisméretű, moduláris felépítésű erőművi technológia fejlesztése, amivel akár már 90-100 Celsius-fok hőből is lehet áramot előállítani, relatíve alacsony költséggel és gyors telepíthetőséggel. A moduláris erőművi technológia megoldást jelenthet üzemek, ipari parkok számára is, mivel saját, a területen rendelkezésre álló hőforrásukból – ami a geotermia mellett hulladékhő is lehet – néhány száz kW áramot állíthatnak elő. Kiválóan alkalmas ez a technológia geotermikus fűtőrendszerekkel való együttműködésre is, hiszen a fűtőrendszerek csak télen használják a hőt, így a „felesleges” mennyiség a nyári időszakban hasznosítható áramtermelésre.

Gyakori kérdések a geotermiáról

Geotermikus nagyhatalom lehetne Magyarország. De miért nem az?
A geotermikus beruházás fejnehéz projekt, azaz a fúrások miatt a kezdeti költségek magasak, amik később megtérülnek ugyan, de ez eltántoríthatja a potenciálisan érdekelt önkormányzatokat. Nehezíti a beruházások megindítását, hogy habár egyáltalán nem olyan kockázatosak a fúrások, mint a közhiedelemben él, de 100 százalékos biztonsággal nem lehet kiküszöbölni minden bizonytalanságot.

A fúrásokról az olajipar jut eszébe sokaknak. Úgy kell elképzelni, ahogy a Ewingok tették ezt a Dallas c. sorozatban?
A kockázatokat és a beruházási költségeket tekintve semmiképpen. Mivel itt kisebb pénzekről beszélünk, ezért az előkészítésre sokkal több időt fordítanak, hogy nagyobb biztonsággal megmondhassák, geotermikus energia kinyerésére alkalmas-e a földterület, valamit sokkal több adatból dolgozhatunk, mint az olajipar hőskorában.

Egy közepes méretű üzem számára hány év alatt térül meg a befektetés?
Optimális és ideális esetben akár 3-5 év alatt, de közepes feltételek esetén is 5-10 éven belül megtérül. A kezdeti nagy forrásigény után ugyanis szinte ingyen áll rendelkezésre az energia.

Van-e állami, uniós pályázat, támogatás a kiépítésére?
Általában elérhető állami, uniós, nemzetközi pályázat a támogatásra, ezek elérhetősége és intenzitása változó. Résen kell lenni.

Ha egy céget érdekel a geotermikus energia, milyen procedúrán kell végig menni mire eldől, megéri-e? És mennyi idő, míg használhatja?
Akkor jár a legjobban, ha egy erre szakosodott céggel veszi fel a kapcsolatot, hiszen először meg kell tudni, hogy alkalmas-e az a terület egyáltalán geotermikus energia kinyerésére. Egy ilyen cégnek rengeteg adat áll rendelkezésére ahhoz, hogy szinte egy telefonbeszélgetés után megmondja, nagy valószínűséggel ott milyen hőfokon, milyen mélyen található termálvíz és azt mire lehet hasznosítani. Ezután készíthető el a geológiai értékelést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, ami a költségeket, a technológiát és a beruházás megtérülési idejét is tartalmazza. Ha megvan a döntés, akkor az engedélyezési eljárás és fúrások kb. 1-2 évet tesznek ki.

 

Kinek és miért érheti meg?

Ahogy láthatjuk, a geotermikus energia kiváló alternatíva az országban épülő ipari, kereskedelmi üzemek, gyárak, logisztikai központok számára. A környezettudatos, innovatív cégeknek ugyanis folytonos, megújuló és karbonsemleges energiatermelést biztosít, alacsony költséggel, miközben nem foglal el nagy területet sem. Magyarország egyik nagy előnye, hogy az olaj és gáz kutatások miatt területe alaposan feltárt, így a geotermikus energia beruházások viszonylag kis kockázatot jelentenek.

Geotermikus kút környezete Szentlőrincen
Geotermikus kút környezete Szentlőrincen

Bár a kezdeti költségek a fúrás miatt magasnak mondhatók, egy nagy ipari létesítmény fűtési számláin megtakarított kiadás hamar behozza a költségeket, hiszen a geotermikus rendszer működtetése és a föld hőenergiája közel ingyen van. Ha valaki alternatív energiában gondolkodik, akkor az elterjedtebb, időjárástól függő energiaforrások mellett érdemes készíttetni egy geológiai elemzést is, mivel a leghatékonyabb megoldás épp a lábunk előtt, vagyis alatt hever. És ezt értse mindenki szó szerint! Magyarországon ugyanis a ház végében, a telken, az üzem területén a Föld alatt ott lehet a fűtésre, és talán áramtermelésre is alkalmas geotermikus energia. A konténer méretű plug-in erőművek gyorsan telepíthetőek, sőt, akár láncba is köthetők. Így valóban mindenki előtt ott áll a lehetőség, hogy üzemében megújuló energiát használjon.

MANNVIT – első sorban a megújuló energiában

A Mannvit Izland vezető tervező és műszaki tanácsadó cége, nemzetközileg is elismert cégcsoport. A magyarországi leányvállalata, a Mannvit Kft., 2007 óta szakmai felkészültségével élen jár a Magyarországi geotermikus erőforrások kiaknázásában és a lehetőségek továbbfejlesztésében, valamint a projektekhez tartozó tervezési-, engedélyezési dokumentációk, átfogó modellezések és szimulációk készítésében. A Mannvit Kft. tervei alapján és szakmai irányításával valósult meg a turai geotermikus erőmű, de a cég részt vesz több egyéb geotermikus energiát hasznosító fűtőrendszer és villamos erőmű tervezésében és megvalósításában is mind Magyarországon, mind a Közép-Európai régió más országaiban. 

 

 A cikk elkészítését a MANNVIT Kft. támogatta. 
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés