hirdetés
hirdetés

Elektromobilitás

Döcög a töltőpont-telepítés

Európa ambiciózus célokat tűzött maga elé az elektromos autók elterjedéséhez nélkülözhetetlen töltőállomás-hálózat kiépítése terén. A gyakorlati megvalósítás azonban nehezen kap lendületre. Az uniós tagállamoknak a múlt év végén kellett volna ismertetniük erre vonatkozó stratégiájukat, de az országok mintegy fele ezzel a mai napig késlekedik. 

hirdetés

A Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA jelentése szerint 2016-ban világszerte 750 ezer elektromos autó talált gazdára, így már több mint 2 millió darab fut belőlük a közutakon. A számok azonban csak első pillantásra örvendetesek, mivel a piac bővülési ütemének jelentős lassulását is jelzik – míg 2015-ben 70 százalékkal nőtt az eladott elektromos autók száma, addig tavaly ez az arány már csupán 40 százalék volt.

Világszinten 320 ezerre bővült a nyilvános töltőpontok száma az elmúlt évben. Kevésbé jó hír, hogy közülük csupán minden harmadik gyorstöltő – azaz olyan állomás, amelyen egy óránál rövidebb idő alatt teljesen feltölthető az elektromos autók akkumulátora –, és ezek többsége Kínában található. Negatív trend továbbá, hogy az elektromos autók legnagyobb piacának számító Kínát kivéve, a gyorstöltő állomások telepítése 2016-ban minden országban lassabb volt, mint a hagyományos, 8-10 órás töltést feltételező infrastruktúráé.

Kevés a gyorstöltő, a legtöbb Kínában van
Kevés a gyorstöltő, a legtöbb Kínában van

Az elektromos autók jelenlegi, 0,2 százalékos piaci penetrációjának gyorsabb növelése érdekében az IEA a vásárlókat támogató, például pénzügyi kedvezmények bevezetését lehetővé tevő szabályok alkotását és a töltő-infrastruktúra kiépítésének felpörgetését javasolja a kormányoknak.

Ettől gurul az e-autó

Rímel az IEA-jelentés ajánlásaira a Platform for Electro-Mobility (PEM) felhívása is, amelyben a töltő-infrastruktúra lendületesebb kiépítését sürgeti. A 25 járműgyártó és szállítmányozó vállalatot, infrastruktúra-üzemeltető és közműszolgáltatót, városi kormányzatot és civil szervezetet tömörítő, európai szakmai szövetség szerint az unió tagállamainak az eddiginél nagyobb elkötelezettséggel kellene dolgozniuk azon, hogy a tiszta, megújuló energiaforrásból előállított elektromos árammal meghajtott járművek használatát tegyék a városi és a városközi áru- és személyszállítás uralkodó formájává.

Az alternatív üzemanyagok használatát támogató infrastruktúra kiépítéséről az Európai Parlament és az Európa Bizottság 2014 szeptemberében fogadta el az irányelvet (Alternative Fuels Infrastructure Directive 2014/94/EU), amely szerint a tagállamoknak a múlt év végéig kellett kidolgozniuk és közzétenniük a fejlesztésekre vonatkozó, nemzeti kerettervüket. Legalábbis kellett volna, mert miként a PEM rámutatott, az uniós országok mintegy fele ezzel még 2017 tavaszán is adós volt. A szövetség szerint a késlekedés elfogadhatatlan, mert a hagyományos, gyors és okos töltőállomások nyilvánosan hozzáférhető, együttműködő hálózatának kiépítése nélkül Európa aligha számíthat rá, hogy eléri az e-mobilitás terén maga elé tűzött célokat, és élvezheti majd az új technológiák alkalmazásával járó előnyöket.

Érthetetlen a fejlesztések halogatása azért is, mert az e-mobilitás előmozdítása sokrétűen meghálálná magát. Azzal együtt, hogy Európa vasúti közlekedését mintegy 80 százalékban már elektromos áram hajtja, a kontinens áru- és személyszállításának 94 százaléka továbbra is a kőolajra támaszkodik. Ennek 84 százaléka importból származik, így a beszerzés naponta akár 1 milliárd euróba is kerülhet – a hagyományos üzemanyag használata ráadásul nemcsak költséges, hanem a természeti környezetet és a lakosság egészségét egyaránt veszélyeztető gyakorlat.  

A kőolaj beszerzése Európának napi 1 millió eurójába is kerülhet
A kőolaj beszerzése Európának napi 1 millió eurójába is kerülhet

Szemben ezzel, a közutakon közlekedő, minden egyes elektromos autó éves szinten több mint ezer literrel csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, ezer euróval a költségeket és három tonnával a szén-dioxid-kibocsátást. Miután az Európai Unió az elektromos áram 56 százalékát már jelenleg is szénmentes forrásokból állítja elő, az elektromos autók széles körű elterjedése közelebb vihetné a közösséget a nagyobb energiahatékonysághoz és az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás mérsékléséhez. Ha előnyt adunk az e-mobilitásnak, azzal nemcsak a napi egymilliárd eurós importszámlát csökkenthetnénk, mutatott rá Nicolas Erb, a PEM elnöke, hanem a tiszta, környezet- és egészségbarát közlekedést egyúttal hozzáférhetőbbé tehetnénk, és új munkahelyeket is teremthetnénk.

Okos elosztóhálózatok

Röviden összefoglalva, az AFI-irányelv az infrastruktúra-fejlesztés három területére összpontosít: a magánkézben levő töltőpontok létesítésének megkönnyítésére, a kellő számú, nyilvános töltőállomás kötelező kialakítására, valamint az Európai Unió szintjén összehangolt szabványosításra, amely biztosítaná a töltőpontok és a csatlakozók kompatibilitását, valamint egységesítené és közérthetővé tenné az autótulajdonosok tájékoztatását.

Amellett, hogy az AFI-irányelv gyakorlatba ültetésére sürgetik a lábukat húzó, uniós tagállamokat, a PEM tagjai további szempontokra és követelményekre is felhívják a figyelmet az időszerű fejlesztések vonatkozásában.

Noha a nyilvános – a közutak mentén és a városi közterületeken működő – töltőállomások gyorsabb ütemű telepítése kiemelten fontos, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elektromos autók többségét tulajdonosuk parkolás közben – otthon vagy a munkahelyen – fogja feltölteni. Szükséges ezért olyan szabályozási környezet kialakítása is, amely nagyobb kedvezményekkel és egyszerűbb engedélyezési folyamattal segítené a töltőpontok elhelyezését mind az újonnan tervezett, mind a már álló épületekben. A PEM szerint erre az épületek energiahatékonyságával foglalkozó, 2010-ben elfogadott uniós irányelv (Energy Performance of Buildings Directive), valamint az uniós költségvetés félidős felülvizsgálata is alkalmat adna.

A telepítési statégiával a tagország fele még nem készült el
A telepítési statégiával a tagország fele még nem készült el

Hasonlóan a nyilvánosan elérhető töltőállomás-hálózathoz, az elektromos autók akkumulátorain is múlik, hogy az e-mobilitás, a fenntartható közlekedés milyen széles körben terjedhet el. Az európai energetikai és szállítmányozási szektor versenyképességének erősítéséhez ezért szükség lesz a nagyobb teljesítményű és hosszabb élettartamú akkumulátorokat fejlesztő és gyártó uniós bázis bővítésére is.

Törekedniük kell a kormányzatoknak arra, hogy a metró- és a villamoshálózathoz hasonlóan a városi tömegközlekedés harmadik pillérét képező autóbuszflottát is elektromos üzemre állítsák át. Megfelelő járművek beszerzése mellett ehhez speciális töltőállomásokat is ki kell majd alakítani a vonalak mentén. 

A legnagyobb energiahatékonyságot azok a városok fogják elérni, amelyek holisztikusan közelítenek az e-mobilitáshoz, és az elektromos árammal hajtott közlekedési eszközöket – a metrótól kezdve az autókon át a kerékpárokig – egyetlen, alacsony szén-dioxid-kibocsátású rendszerbe integrálják, amelyet azután a városközi szállítmányozás hálózatával is összekapcsolnak.

Innovatív technológiákra, új, fejlett szabványokra és piaci szabályokra épülő, okos elosztóhálózatok jönnek így létre, amelyekben az elektromos járművek egyúttal a termelt árammennyiség tárolására szolgáló eszköz szerepét is betöltik. Olyan rugalmasságot kölcsönöz ez a közműhálózatnak, amelyre a megújuló energiaforrások használata és a termelőként megjelenő fogyasztók miatt a jövőben mind nagyobb szükség lesz.

A magyar út

Az európai autógyártók szövetsége, az ACEA (European Automobile Manufacturers’ Association) legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2016 utolsó negyedében 51 darab, tisztán elektromos személyautót értékesítettek. Kissé más megvilágításba kerül ez a szerény darabszám, ha figyelembe vesszük, hogy a megelőző év azonos időszakában 37 jármű talált gazdára ebben a kategóriában. Éves összevetésben ez ugyanis 37,8 százalékos növekedést mutat, azonban az elektromos autók piaci részesedése még így is mikroszkopikus. Az eladott darabszám láttán ráadásul bizonytalannak tűnik, miként lesz teljesíthető a kormány célkitűzése, amely 2020-ra legalább 12 ezer, de a realisztikusnak vélt elterjedési forgatókönyv alapján inkább 21 ezer, míg optimista várakozás szerint több mint 53 ezer elektromos személygépkocsi forgalomba állításáról szól.

Biztató fordulatnak tűnt ezért, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly ősszel e-töltőállomások létesítésére írt ki pályázatot. Az 1,25 milliárd forintos keretre a 15 ezernél nagyobb lélekszámú települések önkormányzatai pályázhattak, beleértve a megyei jogú városokat, a budapesti kerületeket és a fővárosi önkormányzatot is. A tárca számításai szerint ebből az összegből optimális esetben ezer új töltőpont létesülhet, ami a gyakorlatban 500 új töltőállomást jelent országszerte. Összehasonlításképp 2015-ben mindössze 114 hagyományos (lassú) és 14 darab nagy teljesítményű (gyors), nyilvános töltőpont működött Magyarországon.

A pályázatok ellenére kevés töltőpontot telepítettek
A pályázatok ellenére kevés töltőpontot telepítettek

Varga Mihály szakminiszter a pályázat bejelentésekor kiemelte, hogy az jól illeszkedik a kormány e-mobilitást támogató programjába, amely a környezetkímélő jármű fogalmának bevezetésével, a zöld rendszám meghonosításával, a töltőberendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok egyszerűsítésével, illetve adókedvezményekkel teremtett kedvezőbb feltételeket az elektromos autók használatához. A kormány emellett a közösségi közlekedésben is szorgalmazza az elektromos járművek bevezetését, Budapesten tavaly például 20 darab, magyar fejlesztésű és gyártású e-busz állt forgalomba.

A múlt év végi pályázat feltételül szabta, hogy az újonnan létesített töltőállomásoknak bárki által és bármikor hozzáférhetőnek kell lenniük, és az önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy minimum öt éven át üzemben tartják őket. A fejlesztések támogatásával kívánják elérni, hogy Magyarország nagyobb településein mindenki számára elérhetővé váljon a töltés lehetősége, és ezzel együtt az elektromos járművek használata – fogalmazott a szakminiszter is, aki előrevetítette, hogy elsősorban nem a nagyobb távok megtételét segítő, nagy teljesítményű gyorstöltők átgondolt, országos hálózatának telepítésére lehet majd számítani.

Igazolták is ezt az adatok, amelyeket a pályázat lezártával a Világgazdaság kért ki a minisztériumtól. Kiderült, hogy az érdeklődés messze alulmúlta a várakozásokat, az önkormányzatok mindössze 209 töltőállomás létesítéséhez kértek támogatást, és a valamivel több mint 400 töltőpont többségét saját parkolóikban, illetve nagyobb városok központjaiban működtetnék.

A minisztérium ezért újabb pályázat kiírására készül a Világgazdaság információi szerint. Ha ez is hasonló eredménnyel zárulna, akkor a kormány közvetlenül is bekapcsolódna az infrastruktúra fejlesztésébe, és állami beruházással telepítene országos lefedettséget adó töltőállomásokat az autópályák mentén.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés