hirdetés
hirdetés

Behálózva

„Az eszközeink segítségével már csupán döntéseket kell hozni”

Hogyan segítik az energiahatékonysági rendszerek az adatelemzést? Milyen szerepe van a digitalizációnak az energiaszektorban, és vajon miben áll a jövő? Veres Zsolttal, a Schneider Electric Magyarország országigazgatójával és Racsek Dániellel, a Schneider Electric Magyarország marketingigazgatójával beszélgettünk.

hirdetés

GyártásTrend: Hogyan áll az energiahatékonyság tekintetében Magyarország, hol tartanak ebben a cégek a tapasztalataik alapján?

Veres Zsolt: Nagyon vegyes a kép. Azt gondolom, hogy minden új dolog, amely nem feltétlenül kötelező, hanem inkább önként vállalt, azon áll vagy bukik, mennyire fontos az adott ügy a szervezet számára. De miért lesz egy cég energiatudatos? Azért, mert spórolni akar, mert fontosnak tartja mint alapelvet. Persze jó lenne azt hinni, hogy ez minden esetben az elvvel indul, és utána jön a gazdasági kényszer.

Ebből a szempontból, úgy gondolom, hogy nem állunk rosszul Magyarországon. Környezettudatosság tekintetében a cégek, az itt élő emberek jó irányban haladnak, de a sebességen lehetne gyorsítani. Itthon az energiahatékonysággal már nemcsak a nagy cégek foglalkoznak, ahol ez már az alapelvek között szerepel, de egyre több kis cég is nyitott erre.

Ha valaki elkötelezett az energiahatékonyság irányába, komolyan veszi azt, akkor mi jó partnerei leszünk, hiszen eszközöket tudunk nyújtani fenntarthatósági céljai eléréshez. Szeretjük azonban elmondani, hogy a lehetőség felelősség is egyben.

Racsek Dániel: Nagy, közepes és kis cégekkel is volt szerencsém számos tapasztalatot gyűjteni, és azt láttam, hogy nagyon különböző az adaptációs idő. Telepíthettünk akár nagyon nagy rendszereket, ha később nem foglalkoztak velük. Hiába minden törekvés, ha nem áll rendelkezésre energetikus, ha nem akarják megtanulni, megérteni, miről szól ez az egész. Ugyanakkor, ha az eszközök már ott vannak, csak egy lépés hiányzik, hogy összekapcsoljuk őket a rendszerekkel.

GyT.: Mi az a tényező, amely átbillenti a dolgot, és a cégek elkezdenek valóban foglalkozni azzal, hogy kihasználják az akár már meglévő rendszerekben rejlő lehetőséget?

R. D.: A fejlesztéseink olyan szintre jutottak, hogy az eszközeink segítségével már csupán döntéseket kell hozni. Az elemzések sokkal értelmezhetőbbek, a korábbinál is jobban kedveznek a felhasználóknak, akik konkrét javaslatokat is kapnak arról, hogy egy-egy helyzetben mi a teendő. Konkrét példa: az üzemeltetés kap tíz feladatot prioritási sorrendben, pontosítva, melyikkel mennyi időt spórolhat meg. Így az üzemvezető kis lépésekre lebontva kiadhatja a feladatokat, kipróbálhatja, merre, hogyan halad.

Veres Zsolt, a Schneider Electric Magyarország országigazgatója és Racsek Dániel marketingigazgató
Veres Zsolt, a Schneider Electric Magyarország országigazgatója és Racsek Dániel marketingigazgató

V. Zs.: A rendszereink legfontosabb feladata, hogy felhívják a figyelmet a problémákra anélkül, hogy ehhez bármit is külön tenni kellene, másrészt javaslatot tesznek arra, hogy mi a teendő. Egyszerűsítik az életet, a napi rutint. Az eszköz mellé pedig tanácsadót is biztosítunk; 160 fős nemzetközi szolgáltatóközpontunk energiahatékonysági tanácsadást nyújt a nagyobb olajipari, bányászati, vasipari cégeknek.

GyT.: Mi mindent képesek mérni ezek az eszközök?

R. D.: Egyrészt a rendszer állapotát figyelik és mérik. Ha például van egy gyár ezernyi megszakítóval, egyetlen táblázatba felvihető, hogyan állnak élettartamuk során százalékosan, melyiket mikor kell karbantartani. Láthatóvá válik, milyen névleges, milyen üzemi áramon, milyen hőmérsékleten működnek, hány zárlatot kellett kapcsolniuk.

Másrészről a felhasznált energiákat mérik, hiszen a gyártónak végső soron az a célja, hogy le tudja bontani a költségeket a gyártott egységre; mennyi az emberi erőforrás, a logisztika, a beszerzés, a tárolás, a beruházás költsége. Azaz mindené, ami csak szóba jöhet a gyártás során.

GyT.: Számszerűsíthetően milyen hasznot lehet ezzel realizálni?

R. D.: Elsőként mindig azt kérdezik, hogy mennyi idő alatt térül meg egy ilyen beruházás. Azt szoktam mondani, hogy soha, mert nem ez a feladata, hanem az, hogy pontosan lássuk, mi történik, hiszen csak így hozhatunk megfelelő döntéseket. A helyes döntések haszna az, ami aztán számszerűsíthető. Ha mégis számokat kell mondanom, akkor a 30 százalékos hatékonyságnövelést bátran vállaljuk, de olyan példánk is van, ahol egy energiafelügyeleti rendszer teljes beruházása három hónapon belül megtérült.

GyT.: Hogyan dől el, milyen fejlesztésekkel foglalkoznak, milyen iparági trendeket követnek, esetleg diktálnak?

R. D.: Példaként venture capital cégünket említeném, melynek az a feladata, hogy az összes startup céget – tízezres nagyságrendben – naprakészen kövesse, figyelje. Így tőlük kapunk javaslatokat, hova fektessünk be. Számos olyan vállalkozás van, amelyhez a Schneider Electricnek még nincs köze, de esetleg már elindultunk az általuk jelölt trend irányába.

V. Zs.: Ha visszatekintünk a cég történetében, és ugrunk egyet a kezdetekhez, 1991-be, akkor jól látható, hogy ez a cég alapvetően akvizíciókon keresztül lett nagyobb, komplexebb, sokrétűbb. Az elmúlt jó pár év beruházásai elsősorban nem a gyártási kapacitás, hanem a szoftverek irányába haladtak. Termékeink mindig is voltak és lesznek is, és mindegyik világszínvonalú. A különbség abban áll, hogy mostantól ezeknek összekapcsolhatónak kell lenniük. A szoftver, big data, cloud irányba mozdulunk el mi is. Kissé olyan ez, mintha egy IT-cégnél lennénk. A hívószavak ma nagyon hasonlóak, mindenki ugyanarra megy, de mindenki máshonnan jön. Azt gondolom, hogy az innovációt nagyon sokszor összekeverik a technikai fejlesztésekkel. Az igazi innováció azonban sokkal inkább a gondolkodásmódban gyökerezik. A nagy cégek sokat tudnak tanulni e tekintetben a kicsiktől, a startupoktól, az új generációtól. Így külön célkitűzésünk a jövőre, hogy ebben, azaz a gondolkodásmódunkban is fiatalítsunk.

Egy platform mind alatt

A teljesítmény növeléséhez olyan intelligens megoldásokra van szükség, amelyek kiváltják, illetve hatékonyabbá teszik az emberi munkát, és a digitális eszközökből folyamatosan jövő információk azonnali feldolgozásával és értelmezésével képesek önállóan is irányítani a komplex rendszereket. Ebbe beletartozik a meghibásodások (előre)jelzése, távoli elhárítása, az ütemezhető karbantartás, az üzembiztonság, a gyártási, termelési vagy egyéb munkafolyamatok felügyelete, illetve a felhasznált energia optimalizálása. A Schneider Electric IoT-alapú EcoStruxure platformja ehhez biztosít alapot. A nyílt architektúra egymással összekapcsolt és kommunikáló eszközökre épül, amelyeket a helyi üzemeltetéshez szükséges felügyeleti és vezérlőszoftverek egészítenek ki. Bármely gyártó kommunikációra képes termékei integrálhatók a rendszerbe, hiszen az képes a különböző technológiák összehangolására, ezzel is elősegítve a digitalizáció közös fejlesztését. 

Kárpáti Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés