hirdetés
hirdetés

Energetika

A megújuló energiatermelés növekedésén dolgozik Németország

A német energiapolitika és -gazdaság aktuális trendjeit vitatták meg szakemberek a március 9-én tartott „Energie Storage Europe” című konferencián, Düsseldorfban. 

hirdetés

Alexander Folz, a Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium (BMWi) munkatársa a konferencián tartott előadásában elmondta, hogy a német energiaipar az úgynevezett energiafordulat jegyében új korszakba lépett, s az átalakulás során annak szerkezete is fokozatosan új formát ölt. A fenntartható energiatermelés és -felhasználás a modern gazdaság számára egyre inkább súlyponti témává válik. A rendelkezésre álló fosszilis energiaforrások véges volta, valamint - többek között - az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC)környezetvédelmi tanulmányainak eredményei is indokolttá teszik a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA)azon stratégiáját, mely ösztönzi az energiahatékonyság mellett a megújuló energiaforrások felhasználásának egyre nagyobb mértékű térnyerését. A megújuló energiákra alapozó energiaellátás jelentőségének növekedését mutatja az is, hogy ezeknek a globális villamos energiatermelésben való részesedése ma eléri a 12 százalékot, s ez az előrejelzések szerint 2020-ig csaknem megháromszorozódhat.

Különös aktualitással bír a téma Németországban, ahol az energiafordulatnak nevezett reform keretében a szövetségi kormány célja az atomerőművek fokozatos lekapcsolása mellett 2020-ig a megújuló alapú energiatermelés 35, 2050-ig pedig 80 százalékos részarányának elérése.

20 millió eurót mozgosít a német kormány

Kiemelendő, hogy a megújulók energiaforrások (főként szél- és napenergia) aránya 2014-ben már elérte a 28 százalékot a német energiatermelésben. A 2050-re kitűzött cél elérése érdekében évi 20 milliárd eurót mozgósít a német kormány, melynek forrását a lakosság és a gazdaság szereplői által fizetendő úgynevezett megújuló energia-, azaz EEG-járulék jelenti. A szövetségi kormány célja a szén-dioxid kibocsátás szintjének legalább 80 százalékkal való csökkentése 2050-ig (az 1990-es értékhez képest).

A megújuló energiaforrások térnyerésének ösztönzéséhez hozzájárul azon stratégiai meggondolás is, hogy az ország nagyobb mértékben függetlenedjen az energiahordozók importjától. Ennek jelentőségét alátámasztja a jelenlegi ukrán konfliktus és az uniós szankcióknak az orosz származású olaj- és gázimportra gyakorolt „következményei”. Németország az energiahordozó szükségletének több mint 60 százalékát importból fedezi, ezért a „saját”, az ország területén rendelkezésre álló és ráadásul megújuló energiaforrások nagyobb mértékű kiaknázása fontos lépés az ország „energetikai függetlensége” terén.

Vezető szerepben a klímapolitika ellenzéke?

Dr. Tudor Constantinescu, az Európai Bizottság energetikai főigazgatóságának tanácsadója előadásában elmondta, hogy az euró-övezet kiszélesítése és a piacok liberalizálása mellett az európai energiaunió kiépítése központi szerepet játszik a megbízható, költséghatékony, fenntartható energiaellátás és a kontinens globális versenyképességének erősítése szempontjából. Mindebben fontos tényező a rendelkezésre álló földrajzi potenciálok hatékonyabb kihasználása, koordinálása és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése. Constantinescu idézte a berlini székhelyű DIW gazdaságkutató intézet legutóbbi éves jelentését, melyben megfogalmazást nyert, hogy a globális energia-, klímapolitika és technológia terén Európa vezető szerepét egyre inkább az Egyesült Államok és Kína veszi át. Mindez annál inkább bizarr, mivel ezen országokat tradicionálisan a „klímapolitika ellenzékeként” tartjuk számon.

Az európai energiaellátás biztonságos és versenyképes, az ipar számára „megfizethető” alakítása szempontjából releváns feltétel a globális fejleményekre történő adekvát, rugalmas reagálás és összehangolt fellépés. Ilyen tényezők – egyebek között - a fosszilis energiahordozók árváltozása, a technológiai innovációk és lehetőségek szélesedése, valamint a geopolitikai struktúra aktuális változásai. Utóbbira példa az orosz-ukrán válság és szankciók által indikált primer energiahordozó import biztonságának kérdése, az energiahordozók árának alakulása, valamint az európai gazdaság átlagos növekedési ütemének lemaradása az olcsó palagázra és palaolajra épülő amerikai iparral szemben.

Dr. Peter Röttgen, az E.ON energiatárolási innovációs központjának elnöke szerint az elektromobilitás decentrális energia-tárolóként stratégiai fontosságúvá válhat a jövő energiarendszerében. A rendszerhatárok egyre inkább elmosódnak, az energiaipari hosszú távon összemosódik a mobilitási rendszerváltással, sőt a fűtési- és gázellátási rendszer integrációja is kitűnő megoldásokat kínál az energiatárolás és az ellátási biztonság terén.

Szabó Katalin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés