hirdetés
hirdetés

Atomenergia

A legtöbb energia uránból gyorsneutronos reaktorokkal

A még fejlesztés alatt álló, úgynevezett gyorsneutronos atomreaktorokkal lehet kinyerni a legnagyobb mértékben az uránban rejlő energiát – írja az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) a használt fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló közös jelentésben.

hirdetés

A két szervezet közös jelentése felidézi: az Európai Tanács 2011-ben elfogadott irányelvében előírta a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki nemzeti programot, amelyben szabályozzák a használt fűtőelemek és radioaktív hulladék kezelését. A jelentés ismerteti, milyen eljárások jöhetnek szóba, és melyiknek mik a következményei.     

Az atomenergia-termelés elkerülhetetlen mellékterméke a kiégett nukleáris üzemanyag, amely igen radioaktív, ezért gondoskodni kell sugárvédelmi árnyékolásáról és hűtéséről – áll a jelentésben. Emellett a kiégett fűtőelemek uránt és plutóniumot is tartalmaznak, amely a reaktorokban üzemanyagként újra felhasználható.     

A jelentés leírja: az egyik lehetséges eljárás az úgynevezett nyílt üzemanyagciklus, amikor a kiégett üzemanyagot teljes egészében radioaktív hulladéknak tekintik. Ilyenkor néhány évtizedes – legalább 50 év – átmeneti tárolás után, amely a maradványhő megszűnéséhez szükséges, betokozva véglegesen úgynevezett mélygeológiai tárolóban helyezzük el a használt fűtőelemeket.     

Forás: Shutterstock
Forás: Shutterstock
A másik eljárásban, a zárt üzemanyagciklus keretében az uránt és a plutóniumot újrafeldolgozó üzemben elválasztják a radioaktív hulladéktól, és atomerőművek üzemanyagaként újra felhasználják. Az úgynevezett teljesen zárt üzemanyagciklusnál az uránfelhasználás – amely a nyílt ciklusban eléri az évi 100-200 tonnát – legalább az ötvenedére, de akár a századára is csökkenhet. Emellett óriási előnye ennek az eljárásnak, hogy lényegesen kevesebb a hulladék mennyisége és a keletkező hő, ezért a tároló ökológiai lábnyoma az egyharmadára csökken. A hulladék radioaktív sugárzásának a megszűnéséhez elméletben kevesebb mint ezer évre van szükség, szemben a nyílt ciklussal, ahol 200 ezer évre. A teljesen zárt eljárás hátránya, hogy bonyolultabb folyamat, mint a nyílt ciklus, amely néhány, műszaki szempontból viszonylag egyszerű irányítási és kezelési lépésből áll. A teljesen zárt üzemanyagciklus elvégzéséhez úgynevezett gyorsneutronos reaktorokat kell építeni. Ezek egyelőre fejlesztés alatt állnak, előreláthatólag 2050 előtt nem fognak elterjedni Európában – állapítja meg a jelentés.

A dokumentum leír egy köztes eljárást, az úgynevezett részben zárt üzemanyagciklust, amelyet például Franciaországban alkalmaznak. Itt a kiégett üzemanyag újrahasznosítása során összekeverik a plutóniumot az uránnal, majd úgynevezett kevert oxidú (MOX) üzemanyagként hasznosítják a termikus reaktorokban. Az újrafelhasználás után visszamaradt, kiégett MOX-üzemanyagot – amely rendkívül radioaktív, hosszú élettartamú hulladék – pihentetés után mélygeológiai tárolóban kell véglegesen elhelyezni.

A jelentés szerint látható, hogy geológiai tárolókra szükség lesz, függetlenül attól, hogy egy tagállam melyik üzemanyagciklust választja. A jelentés ezért az egyik legfontosabb feladatként jelöli meg a geológiai tárolókkal kapcsolatos további kutatásokat és fejlesztéseket. Azt, hogy egy ország melyik eljárást választja, számos tényező befolyásolja, a nemzeti energiapolitika, a technológiai fejlettség, a fenntarthatóság, a biztonság, valamint stratégiai és gazdasági szempontok – állapítja meg a jelentés. Utóbbiak kapcsán megjegyzi: rövid távon a nyílt üzemanyagciklus olcsóbb, mint a teljesen zárt, hosszú távon azonban nem lehet megmondani, hogy melyik költségesebb; ez függ attól, hogyan alakul az urán világpiaci ára, hogyan változik a reaktorok és tárolók építési költsége.     

A jelentés készítői ugyanakkor arra figyelmeztetnek: nem szabad kizárólag műszaki és gazdasági szempontokat alapul venni, a döntéshozatalba és a szükséges létesítmények helyének meghatározásába kellő mértékben be kell vonni a közvéleményt is.

(forrás: MTI/GyártásTrend)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés