hirdetés
hirdetés

Németországi előrejelzés

Zuhanásszerű visszaesés után mérsékelt növekedési kilátások

Németországban a 2020. évi adatok szerint a teljes ipari termelésből 13 százalékkal részesülő gép- és berendezésgyártás – a 22,8 százalékos részarányt képviselő közútijármű-gyártás után és a 8,8 százalékos részaránnyal a 3. helyet elfoglaló élelmiszer-feldolgozó ipart megelőzve – a második, a foglalkoztatottak kb. 970 ezres létszámát tekintve pedig a legfontosabb ipari ágazat. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ágazatban működő, 50 főnél magasabb létszámot foglalkoztató, jellemzően a kis- és középvállalatok körébe tartozó cégek száma megközelíti a 3800-at. 

hirdetés

A német gép- és berendezésgyártás az elmúlt évben az átlagnál nagyobb mértékben megszenvedte a koronavírus-járvány nyomán kialakult válságot. Az ágazat vállalatainak termelése 13,8 százalékkal csökkent a 2019. évihez képest, ami 3 százalékponttal meghaladja a feldolgozóipar 10,8 százalékos visszaesését. Ettől súlyosabb, 25 százalékos termeléscsökkenést csak az ágazatok sorában vezető helyet betöltő közútijármű-gyártás, valamint az ipari termelésből mindössze 0,3 százalékkal részesülő ruházati ipar szenvedett el.

A szerszámgépgyártók az ipari átlagnál is többet veszítettek

A szerszámgépek előállítása a német gép- és berendezésgyártás öt legfontosabb tevékenységének egyike. Termelési értéke 2018-ban még meghaladta 17,1 milliárd eurót, a foglalkoztatottak száma a két évvel korábbi 69 ezerről 73,5 ezerre emelkedett, a kapacitáskihasználtság megközelítette a 94 százalékot. Az ágazati exportkvóta alulról súrolta a 69 százalékot, a 10,8 milliárd eurós exportbevétel közel 15 százalékkal több volt a 2016. évinél.

2019-ben minden főbb jelzőszám (termelés, létszám, export) a stagnálás jeleit mutatta; majd 2020-ban megjelent a koronavírus, melynek hatására a piaci lehetőségek erősen beszűkültek, és a megrendelések kedvezőtlen alakulása folytán a járvány megfékezését szolgáló kormányzati intézkedések is csak a foglalkoztatási nehézségek egy részének enyhítésére lehettek elegendőek.
A március közepén fellépett koronavírus-válság hatására a német szerszámgépipar éves termelési értéke az ágazat vállalatait összefogó egyesülés, a VDW előzetes számítása szerint tavaly 11,8 milliárd euróra csökkent, ami több mint 30 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A 7,1 milliárd eurós export alig haladta meg a két évvel korábbi kétharmadát, a foglalkoztatottak száma decemberben 68,4 ezerre mérséklődött, azaz 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kapacitáskihasználtság példátlan mértékben, a két évvel korábbihoz képest több mint 20 százalékponttal, 71 százalékra esett vissza.

Az export nem kompenzálta a belföldön elszenvedett kiesést

A VDW adatai szerint a húsz legfontosabb célország között egyetlenegy olyan sincs, ahová tavaly nem csökkent, hanem bővült volna a német szerszámgépexport; ráadásul e húsz ország között mindössze kettő olyan akadt (a célországok sorában a 8. helyen álló Oroszország és a 13. Törökország), ahová százalékban kifejezve nem két, hanem csak egy számjegyű mértékben (egyébként mindkét viszonylatba egyaránt 4 százalékkal) esett vissza a kivitel.

A főbb célországok közül
• Kínába, amely a teljes német szerszámgépkivitel csaknem egyötödét veszi fel, az 1,28 milliárd eurós export egyharmadával maradt el az egy évvel korábbi csaknem 2 milliárdtól;
• az Egyesült Államokba irányuló szállítások értéke az egy évvel korábbi 1,12 milliárd euróról 930 millióra, azaz „csak” 17 százalékkal esett vissza;
• a Lengyelországba, Franciaországba, Olaszországba és Ausztriába irányuló, viszonylatonként nagyjából 320 és 325 millió euró közötti forgalom országonként eltérő mértékben csökkent az egy évvel korábbihoz képest úgy, hogy a visszaesés mértéke mind a négy érintett ország esetében a 30 és a 40 százalékpont közötti tartományba esik;
• az exportpiacok sorában a 10. helyet elfoglaló Csehországba és a 16. helyet elfoglaló Magyarországra egyaránt 43 százalékkal (203, illetve kb. 150 millió euróra), míg a 21. helyet elfoglaló Szlovákiába (kereken 100 milliós forgalommal) 49 százalékkal esett vissza a német szerszámgépkivitel.

Az ágazat behozatala a 2019. évi 3,77 milliárd euróról 38 százalékkal, 2,35 milliárd euróra esett vissza úgy, hogy a forgalom egynegyedét (621 millió euró) biztosító Svájcból a teljes forgalom átlagával azonos mértékben, 38, a második helyezett Japánból 42, Olaszországból 47, Kínából 28, Ausztriából 27, Csehországból 42, Dél-Koreából 44 százalékos volt a visszaesés mértéke. A Németországba évi 100 millió eurót meghaladó értékű szerszámgépbevitelt teljesítő országok száma a 2019. évi 12-ről 7-re esett vissza.

A visegrádi országok közül Lengyelország – 77 millió eurós forgalommal – a 9., Szlovákia – 25 millió euró – a 17., Magyarország pedig – 22 millió euró – a 18. helyet foglalta el a német szerszámgép-behozatalban úgy, hogy a forgalom visszaesése az ő esetükben is a 30 és a 40 százalékpont közötti tartományba esett, sőt Szlovákiában elérte az 53 százalékot.

A zuhanásszerű visszaesést csak lassú, fokozatos bővülés követheti, bár…

Dr. Heinz-Jürgen Prokop, a Német Szerszámgépipari Egyesülés (VDW) elnöke a szervezet év eleji szokásos sajtótájékoztatóján 2021-re a termelési érték 6 százalékkal, 12,6 milliárd euróra történő növekedését valószínűsítette. „Két év nagy visszatartása után van mit behozni”, mondta a VDW elnöke, aki szerint a szerszámgépek iránti kereslet világszerte tapasztalható élénkülése és a beruházási javakat gyártó ágazatok bizakodásának a müncheni gazdaságkutató intézet által számított Ifo-indexben való megjelenése egyaránt arra utal, hogy növekedési pályára került az ágazat. A koronavírus teljesítményfékező hatásától másoknál hamarabb megszabadult Kína a nemzetközi konjunktúra hajtóerejévé vált, és Joe Biden választási győzelme után, az új kormányzat által meghirdetett élénkítési program hatására az Egyesült Államokban is erősödtek a gazdasági fellendülés jelei.

„A vállalatok bizalmának visszaszerzéséhez és a beruházások bővüléséhez elengedhetetlen a járvány legyőzése, valamint a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésének a gazdaság élénkülésére gyakorolt serkentő hatása”, mondta a VDW elnöke. Akinek az előrejelzéséhez azért azt meg kell jegyezni, hogy ha az idén teljesül is az általa feltételezett 12,6 milliárd eurós termelési volumen, még messze vannak attól, hogy a megelőző öt esztendő évi 15 milliárd eurós teljesítményét akár csak megközelítsék.
A megrázkódtatásokkal teli képet némileg árnyalja, hogy a német szerszámgépgyártók más versenytársakkal összehasonlítva összességében tavaly is jól teljesítettek:
• a világtermelésben Kína mögött és Japánt megelőzve, 16 százalékos részesedéssel a második helyet foglalják el;
• a kivitel tekintetében pedig a világ országai szerszámgépexportjában elért 20 százalékos részesedéssel, megelőzve Japánt és Kínát, továbbra is vezető szerepet játszanak, bár – mint a VDW elnöke megjegyezte – a jövőben az üzleti feltételek nehezülésére és Japánnal, illetve Dél-Koreával a kínai piaci pozíciókért folytatott verseny fokozódására kell felkészülni.

…az első negyedévben élénkült a gépek és berendezések iránti kereslet

Az ágazat idei kilátásainak rövid áttekintése előtt emlékeztetni kell arra, hogy a járvány és az annak megfékezését szolgáló kormányzati intézkedések, az iparban keletkezett ellátási nehézségek és a hideg időjárásnak az építőiparra gyakorolt hatása a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet számítása szerint az első negyedévben összességében 50 milliárd euróval, az előző negyedévihez képest 1,7 százalékkal rövidítette meg az ország gazdasági teljesítményét.

Az első negyedévre vonatkozó némely más adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy a német gép- és berendezésgyártók maguk mögött tudják a koronavírus-járvány fékező hatását: az ágazat vállalataihoz beérkező rendelések az év első három hónapjában 9 százalékkal meghaladták az előző év első negyedévi adatait, ezen belül márciusban a növekedés mértéke megközelítette a 30 százalékot. A fejlődés fő hordozóereje továbbra is az exportban, elsősorban az oltási kampányt másoknál hamarabb megkezdő, állami beruházásélénkítő programokkal megerősített amerikai és a kínai viszonylatban keresendő, de a belföldi megrendelések is egyértelműen fejlődést mutatnak.

A biztató évkezdet optimizmussal töltötte el a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetségének (VDMA) vezetését. Ralph Wiechers, a szervezet vezető közgazdásza mindazonáltal továbbra is óvatossága int: „Az elmúlt év 12 százalékos termelés-visszaesése után egyértelműen a pozitív irányú fejlődés útjára léptünk. Ez egybevág az ez évre szóló 7 százalékos növekedési előrejelzésünkkel. A válság előtti színvonalat azonban csak 2022-ben fogja újra elérni az ágazat.”

A válságból való kilábalásra utal az is, hogy a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma áprilisban ismét 100 ezer fő alá, az Ifo számítása szerint 79 ezerre esett vissza. A szerkezetváltásból adódóan nem biztosítható, hogy minden foglalkoztatott megőrzi régi állását, ugyanakkor a szakemberek iránti kereslet továbbra is magas, ami pótlólagos esélyeket kínál az érintetteknek, fogalmazott a vezető közgazdász. Mindamellett semmilyen biztosíték sincs arra, hogy egy új koronamutáns ne jelenne meg, ráadásul egyre több üzemet sújt a nyers- és alapanyagárak emelkedése. Ez utóbbit megerősíti, hogy az Ifo által megkérdezett ipari vállalatok 45 százaléka panaszkodott az előgyártmány- és nyersanyagellátás nehézségeire, ami három évtized óta a legmagasabb arány.

Klaus Wohlrabe, az Ifo szakértője szerint egyelőre nehéz megítélni, hogy a nyersanyagárak jelenlegi emelkedése rövid távú jelenség vagy egy hosszú távú folyamat kezdete. Az előrejelzést nehezíti, hogy a koronavírus okozta sokk után újraszerveződhetnek a szállítási láncok, ami egy hosszabb távú cezúrát jelenthet, de arról, hogy ez valóban így lesz, lehet, hogy csak évek múlva tudunk teljes körű bizonyosságot szerezni.
A második negyedév gazdasági teljesítménye szempontjából döntő jelentőségű, hogyan alakul az oltások száma, és mennyiben enyhíthetők az emberi kontaktusok korlátozását szolgáló kormányzati intézkedések. Az ipari termelés élénkülését nagyban hátráltatják egyes, a termelést korlátozó tényezők: az intézet által áprilisban készített felmérés során a megkérdezett vállalatok közel 70 százaléka jelölt meg valamilyen, a tevékenységét negatívan befolyásoló elemet. A gép- és berendezésgyártók által felhasznált előgyártmányok oldaláról megjelenő hiányhelyzetek mellett a szakképzett munkaerő hiánya is mind több iparvállalat tevékenységét nehezíti.

A szerszámgépgyártók számára is biztató lehet, hogy a múlt évi súlyos, 12,1 százalékos visszaesés után az idén a beruházások új lendületet kapnak. S bár a gépi beruházásoknak a szövetségi kormány által prognosztizált 7,5 százalékos növekedési dinamikája csak részben „hozza vissza” a múlt évben elszenvedett veszteségeket, jövőre – ugyancsak a kormányzat várakozása szerint – az ideihez képest újabb 5,5 százalékkal folytatódik azok bővülése.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés