hirdetés
hirdetés

Innováció

Versenyben Koreával, Amerikával, Japánnal

2014-ben már nemcsak Svédország, hanem Dánia is Németország elé került az EU-tagállamok innovációs ranglistáján. Ez az a három ország, amely tavaly is a legtöbbet tette azért, hogy mérséklődjék az uniónak az Egyesült Államokkal és Japánnal szembeni innovációs lemaradása.

hirdetés

Az Európai Bizottság által összeállított listán a dobogós helyen álló három országot Finnország, Luxemburg, Hollandia, Belgium, az Egyesült Királyság, Írország, Ausztria és Franciaország követi az innovatív nemzetek sorában. Ezek azok az országok, melyek 25 különféle tényező alapján összeállított teljesítménymutatójukat tekintve meghaladják az EU-tagországok átlagát. A teljesítménymutató olyan tényezőkből tevődik össze, mint a támogatási rendszerek, a humánforrások, a vállalatoknak a felsőfokú oktatási intézményekkel való együttműködése, valamint a tőkeellátottság.

– Gondot az unió olyan nagy déli és keleti nemzetgazdasági jelentenek, mint Olaszország, Spanyolország és Portugália. Rajtuk kívül az átlag alatt teljesített Lengyelország, Csehország és Magyarország is – írja az európai innovációs ranglistáról szóló, a Handelsblatt március első hetében megjelent írásában a német gazdasági-pénzügyi napilap brüsszeli tudósítója.

– A tőkéhez való hozzáférés továbbra is meghatározó. Minél több vállalati beruházás, az európai megoldások iránti erős kereslet és a termékek piaci bevezetése előtt álló minél kevesebb akadály – a növekedés kulcselemei – idézi a szerző Antonio Tajanit, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős tagját.

Az iparvállalatok teszik a legtöbbet

Európában – megelőzve minden uniós tagállamot – Svájc tekinthető a leginnovatívabb országnak – kilépve az „öreg kontinensről” –, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán is az EU előtt jár. S bár az elmúlt években jelentősen csökkent az Európai Uniónak az Egyesült Államokkal és Japánnal szembeni lemaradása, Dél-Korea megszilárdította vezető szerepét, s Kína is egyértelműen feljövőben van. Európa pozícióit legkevesebb megőrzendő Máire Geoghegan-Quinn, a Bizottság innovációért felelős ír tagja a kutatásra és fejlesztésre fordított források növelésére szólította fel a tagországokat.

A Horizont 2020 fejlesztési programban kereken 80 milliárd euró kutatási-fejlesztési célú forrás került elkülönítésre, emellett a regionális fejlesztéseken keresztül további több mint 100 milliárd euró áll rendelkezésre. Ennek minél teljesebb és ésszerűbb felhasználásáért a tagországoknak is tenniük kell. A Handelsblatt idézi Johannes Hahnt, a Bizottság regionális fejlesztési politikáért felelős tagját, aki szerint „az EU 274 régiója mindegyikének ki kell fejlesztenie a maga intelligens specializációját szolgáló stratégiáját”.

A gazdaság szereplői közül a legtöbbet az iparvállalatok, különösen a német cégek teszik az innovációért, de ezek körében is még igen sok a tennivaló. Ezt támasztja alá az a Forsa Intézet által készített és a gazdasági-pénzügyi napilap által idézett felmérés, melynek során minden öt német, a kutatásért és fejlesztésért felelős menedzser közül csak kettő sorolta az 1 és 10 közötti skála felső harmadába saját vállalatát; továbbá, hogy a legjobb osztályzattal csak minden huszonötödik, a felmérésbe bevont szakember jutalmazta azt.

A nagy német iparvállalatok mindeközben egyre nagyobb előszeretettel helyezik külföldre kutatási-fejlesztési tevékenységüket. A Handelsblatt értesülése szerint a Volkswagen ma már több mint háromezer fejlesztőt foglalkoztat Kínában, s ez a szám a belátható jövőben várhatóan tovább emelkedik. A k+f tevékenység külföldre helyezése mindazonáltal nem csak a VW sajátja, hasonlóan tesz a Bosch és a Continental is.

A külföldi telephelyek jelentősége folyamatosan növekszik, a német vállalatok k+f célú kiadásaiban a külföldi felhasználás 2011-ben megközelítette a 15 milliárd eurót, aránya pedig a 30 százalékot. A kutatás és fejlesztés ugyanakkor nem egyirányú utca. Szintén 2011-ben a német cégek által külföldön elköltött összegnél valamivel többet tettek ki, elérték a 16 milliárd eurót a külföldi cégek németországi k+f célú kiadásai.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés