hirdetés
hirdetés

Versenyben a hulladékért

IT-alapú megoldások az inverz logisztikában

Az inverz logisztika az ellátási logisztikáéhoz hasonló fejlődési pályát kezd bejárni: megjelentek a komplex szolgáltatók és a folyamatoptimalizálást, a versenyképességet segítő rendszerek is. A szakterületen végbemenő változásokról kérdeztük Romhányi Gábor műegyetemi adjunktust, egy környezetvédelmi informatikai megoldásokat fejlesztő magyar cég ügyvezetőjét.

hirdetés

Már nem kell sok idő ahhoz, hogy a fejlettebb országokban a lezárt hulladéktárolókat felbontsák, és tartalmukat különféle technológiák révén hasznosítsák. Arra már példákat is lehet látni, hogy a 20-30 éve kialakult meddőhányókat elkezdték megbontani, és a sokáig valóban meddőnek tartott anyag ismét termékennyé válik valamely iparág számára. Ez a folyamat egyszerre több fontos változást is jelez – kezdte a szakértő. Egyrészt azt, hogy a hulladék csak adott helyen tekinthető használhatatlan anyagnak, máshol értékes „nyersanyagként” számítanak rá.

Jóformán nincs olyan hulladékfajta, amire ne lenne bevált, de legalább valamilyen kezdetleges újrahasznosítási eljárás. Talán csak a kommunális hulladék hatékony újrahasznosítása az, amely még mindig komoly fejtörést okoz a szakemberek számára. A másik – az említettekből következő – változás az, hogy önálló, komoly iparággá vált a hulladékhasznosítás, vele együtt pedig az úgynevezett inverz logisztika is, hiszen a hulladékot a keletkezési helyről, ahol nem használhatónak számít, a feldolgozás vagy a tárolás helyére kell szállítani, ahol értékként kezelik. Jelenleg mind a feldolgozók, újrahasznosítók, mind pedig az inverz logisztikai szolgáltatók jó helyzetben vannak, hiszen ahogy fogyasztunk, úgy minden típusú fogyasztásunkkal hulladékot is termelünk, begyűjtés nélkül pedig ellepnének minket a hulladékhegyek.

A jó lehetőségeket kínáló piac persze vonzza a vállalkozásokat, így egyre többen küzdenek a közel azonos mennyiségű hulladék megszerzéséért. A hulladékért folytatott verseny idehaza is egyre kiélezettebb, és visszagyűjtés – Nyugat-Európához, de akár Csehországhoz hasonlítva – egyes területeken még alacsony szintű, vagyis van még lehetőség, illetve esély a mennyiség növelésére, növekedésére. A fokozódó verseny pedig arra kényszeríti az inverz logisztikai szolgáltatókat, hogy az ellátási, beszerzési logisztika szolgáltatóihoz hasonló utat járjanak be a jobb hatékonyság és versenyképesség eléréséhez.

Magyarán arról van szó, hogy múlóban az a helyzet, amelyben az érdekeltek ölébe pottyan a hulladék, és a jelentős haszon miatt nem kell figyelni a logisztikai folyamatok szervezettségére, a költségek pontos tervezésére. Ennek és a hulladék biznisz töretlen fejlődésének ellenére a hazai tulajdonú inverz logisztikai szolgáltatók szervezettsége, működési hatékonysága alacsony fokú – jegyezte meg Romhányi Gábor, aki – név nélkül – példaként említett olyan milliárdos forgalmú hazai vállalkozást, ahol döntően még mindig papíralapúan próbálják menedzselni a teljes működést.

Jellemző eset az is, amikor egy vállalkozás, a korábbi üzleti sikerekre építve és egy-egy elnyert újabb megrendelésen felbuzdulva flottabővítésbe kezd, de nem végez olyan számítást, amely segítségével a legmegfelelőbb számú és típusú haszongépjárművet tudná beszerezni. Mindez komoly versenyhátrányt jelent a tapasztaltabb nyugat-európai tulajdonú vállalkozásokkal szemben, amelyek saját piacukon már megtanulták, hogy a jobb versenyképesség eléréséhez minden apró részletre figyelni kell.

Lehet javítani

Romhányi Gábor szerint négy olyan terület van az inverz logisztikai szolgáltatók működésében, amelyek rendbetételével növelhető a hatékonyság és a versenyképesség. Az út pedig minden esetben az informatikán át vezet a megoldásig – jegyezte meg a szakember. Az említett területek közül az egyik az adminisztráció. Mind a hulladékok begyűjtőinek, mind pedig azok termelőinek, így az ipari termelő vállalkozásoknak vagy kereskedőknek rendkívül komoly – nem vitatható módon szükséges – adminisztrációs terhei vannak.

Elég a szállítólevelekre, a számlákra, vagy veszélyes hulladék esetén az „Sz” vagy „K” jegyekre, és a kötelezően vezetendő nyilvántartásokra, illetve az időszakos bejelentésekre gondolni. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek ezres vagy tízezres tételben szállítanak vagy szállítatnak el hulladékot – termelőknél a kötelezően foglalkoztatott környezetvédelmi megbízott mellett –, munkaerőt kell, hogy ráállítsanak az említett adminisztrációs feladatok manuális elvégzésére. Ez a munka azonban kiváltható a piacon kapható, kifejezetten e célokra fejlesztett szoftverek alkalmazásával.

Az a vállalkozás, amely eddig eljut, már jelentős költséget képes megtakarítani, a felszabaduló munkaerőt pedig hasznosabb tevékenységre, így például piacszerzésre tudja átcsoportosítani. Komoly költségcsökkentési lehetőség van a flottaműködés optimalizációjában is. Ami a fuvarozó vállalatoknál már hosszú évek óta jól működik, minden gond nélkül átültethető az inverz logisztikai cégek működésébe is. A begyűjtés ezzel optimálisan szervezhető, tehát csökkenthető a gépjárművek üzemanyag-fogyasztása, racionalizálható a gépkocsivezetők vezénylése, munkaideje, valamint a gépjárművek futási ideje is, ami pedig kedvezően hat az alkatrész-, illetve szervizköltségekre.

A flottaműködés-optimalizáló informatikai rendszerek mellett – vagy azok részeként – kiválóan alkalmazhatók a flottakövető rendszerek GPS-alapon, amelyekkel az értékes hulladékok vagy az üzemanyag sajnos nem ritka lopása, megcsapolása csökkenthető vagy megakadályozható. A megfelelő informatikai megoldás alkalmazásával megoldható a vállalkozás vagy vállalat működése során keletkező adatok feldolgozása és a döntések meghozatalát segítő információkká alakítása is.

Előny itt, meg ott is…

Mire jó mindez? A fejlett informatikai rendszerek alkalmazásával átláthatóbb és költséghatékonyabb működés mellett az inverz logisztikai szolgáltatók elérhetik azt is, hogy a megbízó – főként iparvállalatok, vállalkozások, kereskedelmi láncok – számára komplex szolgáltatásokat tudjanak felkínálni, éppen úgy, ahogy az ellátási, beszerzési logisztikában láthatjuk. Egy termelő számára ugyanis még a hulladékból származó bevételnél (feltéve, hogy nem veszélyes hulladékról van szó) is nagyobb előny, ha fő tevékenységére tud összpontosítani, és kapacitásainak egy részét nem a hulladékkezelés feladata köti le.

A komplexebbé váló szolgáltatások pedig nem kerülnek többe, hiszen a folyamatok egyszerűbbé, optimálisabbá válnak, vagyis nem keletkezik olyan többletköltség, amit a szolgáltatónak a hulladéktermelőn érvényesítenie kellene. Egy optimálisan működő rendszerben a hulladék termelőjének hulladékkezeléssel foglalkozó munkatársa egy gombnyomással jelezheti a szállításra vonatkozó igényt a szolgáltató felé, aki – a flotta optimalizációs rendszer információi alapján – képes pontosan megadni az elszállítás időpontját.

A szolgáltató az adminisztráció esetében is átveheti a termelőtől a feladatot, a hulladék termelőjére így csak annyi tennivaló hárulhat, hogy a szolgáltatója által vezetett nyilvántartás alapján – ugyancsak a szolgáltató által készített – negyedéves kötelező jelentést elpostázza a területi illetékes környezetvédelmi felügyeletnek. „Ezek a megoldások nem futurisztikus ábrándok. Az inverz logisztikában érdekelt szolgáltatók vagy gépgyártó vállalatok és vállalkozások egyaránt használnak már ilyen rendszereket idehaza is, bár jellemzően még inkább csak azok, akik az ellátási, beszerzési logisztika területén már megtapasztalták az IT-alapú megoldások előnyeit” – jegyezte meg előadásában Romhányi Gábor. Jelenleg az előzőek szerinti, létező megoldást kínál az EnWizard szoftver.

Inverz logisztika

Az elnevezés magáért beszél: fordított logisztikáról van szó, vagyis begyűjtésről. A logisztika ismertebb fő fajtája az ellátási vagy beszerzési logisztika (nézőpont kérdése) ugyanis elosztó, szétterítő folyamatokat takar. Míg az elosztó-beszerző logisztika a termelést és szolgáltatást szolgálja ki, ahol értékek létrehozása történik többnyire összerakás jelleggel, addig az inverz logisztikánál a begyűjtés majd a szétbontás vagy szétválogatás (kezelés) a megfelelője. Előbbi által kezelt áruknál a minőség szempontjából a funkcionalitás, a rendeltetésnek megfelelő hibátlan használat az elsődleges, addig a fordított logisztikában a minőség mást jelent: szétbonthatóságot, feldolgozhatóságot.

Egy egyszerű példával érzékeltetve: nem az számít, hogy a PET palack kézre áll-e, hanem az, hogy a műanyagipar képes-e újrahasznosítani. Jelentős különbség még a két logisztikai válfaj között, hogy az ellátási logisztika úgynevezett PUSH-típusú anyagáramlási folyamat, vagyis a gyártó által vezérelt (a termékét kívánja eljuttatni a lehető legnagyobb számú fogyasztóhoz, igényt kielégítve vagy teremtve), addig az inverz logisztika PULL-típusú, vagyis az anyagáramlás itt vevővezérelt: a hulladékbegyűjtők, feldolgozók, illetve az ipari felhasználók igénylik a terméket, vagyis a hulladékot. Ez utóbbi természetesen nincs az előbbi nélkül, de látni kell azt, hogy a szekunder piac egyre fontosabb az ipar és a különböző államok nemzeti jövedelemtermelése szempontjából.

Szabó Márton
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Versenyben a hulladékért
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés