hirdetés
hirdetés

IoT és AI felügyeli a felvonókat

Városi mobilitás a magasban

A felvonók a városi közlekedés legelterjedtebb formáját képviselik, meghibásodásuk ezért a várakozási idő növelésével meglepően nagy kárt okoz a gazdaságnak. A thyssenkrupp a dolgok internetjére kapcsolja liftjeit, hogy mesterséges intelligenciával fokozza rendelkezésre állásukat.

hirdetés

Idén tavasszal a thyssenkrupp a francia EDF energiaszolgáltató központjában is bevezeti MAX prediktív felvonó-karbantartó megoldását, hogy csökkentse a meghibásodásból fakadó kiesések számát és időtartamát. A próbaprojekt, amely a központban működő 17 felvonó rendelkezésre állását hivatott növelni, Franciaországban a rendszer első installációját valósítja meg, a két fél azonban a továbbiakban az EDF összes telephelyére kiterjeszti a rendszert, így az 585 lift és 1545 automata ajtó működését teszi majd hatékonyabbá. Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Dél-Koreában azonban a MAX már ma is több mint 124 ezer felvonó zavartalan üzemelése felett őrködik.

A thyssenkrupp a Microsoft Azure felhőplatformján fejlesztette ki és indította el 2015-ben az iparág első, valós idejű, prediktív felvonó-karbantartó rendszerét, amelyhez a Vodafone adja az adatkommunikációs infrastruktúrát. A dolgok internetjére (internet of things, IoT) és mesterséges intelligenciára (artificial intelligence, AI) épülő MAX folyamatosan monitorozza a szolgáltatásba bevont liftek funkcióit. A felvonókba épített szenzorok észlelési adatait IoT-kapcsolaton keresztül, valós időben a Microsoft felhőjébe továbbítja, és ott AI-képességeivel elemzi.

Minthogy az adatokból kiolvassa a gépek működésében bekövetkező változásokra utaló jeleket, feltárja az összefüggéseket, mintákat azonosít és mindebből tanul, a MAX nagy pontossággal előrejelzi a különböző alkatrészek várható technikai problémáit, így azok javíthatók vagy cserélhetők, mielőtt meghibásodnának.    

Várakozással töltött évek

Felpörgött az élet üteme az internet hatására, és kialakult a kényelem kultúrája, amelyben az azonnaliság nemcsak lehetőség, hanem alapelvárás szinte minden szolgáltatással szemben, az idő pedig minden eddiginél értékesebbé vált. A felvonók iparágát sem kerülte el ez a változás, a liftek meghibásodása miatt hosszabra nyúló várakozás nemcsak bosszúság forrása, hanem olyan probléma, amely a vállalatok működésére, a gazdaság egészére is kedvezőtlenül hat – mutat rá fehér könyvében (Maximizing City Efficiency) a thyssenkrupp.

A thyssenkrupp MAX prediktív karbantartó megoldása...
A thyssenkrupp MAX prediktív karbantartó megoldása...

New York városában például az irodai dolgozók 2010-ben öszesen 16,6 évet töltöttek a zárt liftajtók előtt álldogálva. A várakozás megemeli a stressz szintjét, feszültebbé és ingerlékenyebbé teheti az embereket, ami egészségi állapotukat és munkavégzésüket is negatívan befolyásolja, ez pedig rontja a vállalatok és a városok hatékonyságát is. Az Egyesült Királyságban például kiszámolták, hogy ha az irodai dolgozók fejenként és naponta csupán 49 percet veszítenek, az éves szinten 26 milliárd font kár okoz a szigetország gazdaságának. Ha ebből akár napi öt percet töltenek liftre várakozva, már az is komoly következménnyel jár.

Beszédes számok ezek önmagukban is, de a hatás döbbenetes erejéről akkor alkothatunk igazán fogalmat, ha figyelembe vesszük, hogy a világon több mint 12 millió felvonó üzemel, amely 7 milliárd utat tesz meg, és 1 milliárd embert szállít naponta. A liftek képviselik a városi közlekedés leggyakrabban használt és legbiztonságosabb formáját, azonban elterjedtségüknek van árnyoldala is. Becslések szerint 12 hónapra vetítve a világ felvonói összesen 190 millió órában használhatatlanok meghibásodás miatt – ami 108 évszázadnak felel meg.

Ráadásul az urbanizáció ütemét tekintve a probléma csak súlyosbodni fog, ha nem teszünk ellene semmit. A következő 30 évben további 3 milliárd ember költözik majd városokba, 2050-ben már a föld lakosságának 70 százaléka ilyen környezetben fog élni. A városi épületek emeletei mindennap akkora alapterülettel bővülnek már jelenleg is, mint amekkora Manhattan földrajzi kiterjedése, és a toronyházak egyre magasabbá válnak – az Empire State Building 1931-ben még 443 méterrel állíthatott világcsúcsot, 2010-ben a Burdzs Kalifa ezt 828 méterével közel megduplázta, de már jövőre elkészülhet a következő bajnok, az 1008 méteres Jeddah Tower, és az előttünk álló 3 évben közel félszáz, 450 méternél magasabb felhőkarcoló átadása várható, elsősorban Ázsiában. Eközben a világ áramfogyasztásának 40 százaléka már ma is az épületekhez kötődik, és ennek 10 százaléka a felvonók üzemeltetéséhez szükséges.

Kétségtelen, a felvonók rendelkezésre állását is sürgősen növelni kell, hogy a toronyházak hatékonysága és a bennük otthonra találó emberek életminősége, a vállalatok és alkalmazottak termelékenysége is javuljon.

Ember- és környezetbarát liftek

MAX megoldásával a thyssenkrupp felvonók tízezreiről gyűjt adatokat, amelyeket a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás fejlett algoritmusaival behatóan elemez, hogy a már bekövetkezett meghibásodások kórképéből és a lifthasználatban felismerhető minták alapján megalapozott következtetéseket vonjon le a jövőbeni eseményekre, az egyes alkatrészek várható élettartamára nézve. 

Az adatvezérelt karbantartó szolgáltatás hatalmas mennyiségű, egyszersmind rendkívül részletes információval dolgozik. A MAX például a felvonókat típusuk – személy- vagy teherlift – és modelljük alapján is azonosítja, és szenzorain keresztül valós időben monitorozza, hogy mekkora terhelésnek vannak kitéve, milyen utakat járnak be, mely emeleteket kötik össze a leggyakrabban, és átlagosan mennyi időbe telik az ajtók zárása. Az adatokat elemezve azután alkatrészekre lebontva elkészíti minden egyes felvonó prediktív egészségi modelljét, amelynek alapján a thyssenkrupp a hibaelhárításról áttérhetett a hibamegelőző karbantartásra. 

...magasabb szintre emeli a felvonók rendelkezésre állását
...magasabb szintre emeli a felvonók rendelkezésre állását

Minthogy a karbantartás a felvonógyártók számára jelentős bevételi forrás, várható, hogy a MAX és a hozzá hasonló, IoT-re és AI-re épülő megoldások hatására a szolgáltatás modellje is átalakul, és a számlázás nem a javított hibák, hanem például a zavartalan működés óraszáma alapján történik majd a jövőben. A felvonók használatáról és működéséről gyűjtött adatokat, a belőlük nyert információkat a gyártók a termékfejlesztésben is hasznosítják, mivel a minden eddiginél mélyrehatóbb ismeretek birtokában eleve jobb minőségű és hosszabb élettartamú alkatrészeket készíthetnek – de ezt a tudást az építészekkel is megoszthatják, akik így hatékonyabban és fenntarthatóbban működő, jobb élet- és munkakörülményeket teremtő épületeket tervezhetnek.  

Az eddigi tapasztalatok tanúsága szerint a MAX akár 50 százalékkal csökkenti az üzemkiesések számát, ezáltal évente 108 évszázadnak megfelelő üzemidővel növeli a szolgáltatásba bevont felvonók rendelkezésre állását. A thyssenkrupp tervezi, hogy prediktív karbantartási megoldását már a közeljövőben kiterjeszti a világ felvonóinak 80 százalékára, így az egyre fontosabb szerephez juthat majd a gyorsan növekvő városok ember- és környezetbarát működtetésében. 

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés