hirdetés
hirdetés

Várakozások és félelmek

A német gazdaság az európai bizonytalanságban

A franciaországi elnök- és a görögországi parlamenti választások után májusban Németországban is felerősödtek a viták az unió kívánatosnak vélt gazdaságpolitikáját illetően.

hirdetés

A Lajtán túli politikai és gazdasági vezetők – élükön Angela Merkel szövetségi kancellárral – ugyanis nem szívesen kockáztatnák a költségvetés stabilizálásában elért eredményeiket. Európa gazdasági sikereinek záloga „az államadósságok leküzdése a konszolidációs intézkedések révén, valamint a foglalkoztatási piac reformja és a célzott növekedésre tett kísérletek” – szögezte le Dieter Hundt, a Német Munkáltatói Szövetség (BDA) elnöke a Süddeutsche Zeitung című napilap kérdéseire válaszolva. Miközben a görög helyzetet sokakhoz hasonlóan meglehetősen aggasztónak tartja, Anton Börner, a Német Nagy- és Külkereskedők Szövetsége (BGA) elnöke szerint a gazdasági növekedés élénkítése mellett érvelő Francois Hollande az új kihívásokhoz megfelelően alkalmazkodó reálpolitikus.

A francia elnöknek már csak azért is a stabilitásért kell fáradoznia, mert az európai konszolidációs folyamatnak nincs reális alternatívája. Még ha vita tárgyát képezi is, a növekedési program nem járhat együtt az eladósodás fokozódásával. Az adósságválság leküzdésének a feltétele a piacok megnyugtatása, illetve a befektetők meggyőzése arról, hogy Európában érdemes elkölteni a pénzüket.

Az infrastruktúrába, a jövő technológiáiba, valamint a képzésbe történő befektetések révén – az üzleti szféra reprezentánsai rovására – a munkahelyteremtő célkitűzésekre összpontosítana Michael Sommer, a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke. Könnyen meglehet, hogy a stratégiaváltásra szükség is lesz, a sokak által a német gazdasági szereplők hangulata legfontosabb fokmérőjének tartott Ifo-index ugyanis – fél év folyamatos emelkedést követően – a görögországi és a franciaországi választások után, idén májusban mélyrepülésbe kezdett. Három ponttal esett vissza, ráadásul a felmérésben részt vett 7 ezer vállalat többsége mind a saját aktuális üzleti helyzetét, mind a soron következő fél év kilátásait kedvezőtlenebbnek ítélte, mint egy hónappal korábban.

A távol-keleti kapcsolatok bővítését szolgálta például, hogy idén Kína volt a hannoveri ipari vásár vendégországa
A távol-keleti kapcsolatok bővítését szolgálta például, hogy idén Kína volt a hannoveri ipari vásár vendégországa

A nemzeti vészforgatókönyvek kidolgozására egyelőre még nincs feltétlenül szükség, de – mint Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok csoportjának a vezetője fogalmazott – minden lehetséges szcenárióra fel kell készülni, még akkor is, ha az elsődleges politikai szándék továbbra Görögország benntartása az euróövezetben. A mintegy 25 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló kora nyári, május végén nyilvánosságra hozott konjunktúra-felmérésben a DIHK az idei évre a saját, év elején jósolt egy százalékos elvárásaival szemben derűlátóbbnak bizonyult, 1,3 százalékos növekedési dinamikát valószínűsített.

„A német gazdaság az euróövezet bizonytalanságai ellenére erőteljes lendületet vett, a vállalatok nagy része érzékelhetően derűlátóbb, a foglalkoztatási és a befektetési tervek nagyravágyóbbá váltak” – magyarázta az optimizmust Martin Wansleben, a szervezet főtitkára. A felmérésben részt vevő vállalatok jelzései alapján mind az állami, mind pedig a magánfogyasztásban 1,3, a beruházásokban 2,8, az áru- és szolgáltatásexportban kereken négy, míg a behozatalban öt százalékos növekedést valószínűsítenek a kamarai szövetség szakértői.

A munkanélküliek száma a tavalyihoz képest 150 ezerrel, 2,83 millióra mérséklődik, a foglalkoztatottaké pedig ennek nyomán 450 ezerrel nő. Az április utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott közös prognózisukat a müncheni Ifo, a kieli IfW, az esseni RWI és a hallei IWH gazdaságkutató intézetek is fölfelé módosították, igaz, csak kis mértékben, 0,8-ról 0,9-re saccolva a német GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzésüket. A már az év első negyedévében bekövetkezett és a várakozások szerint tartósnak ígérkező élénkülést követően jövőre további fellendülést várnak, a kutatók 2013-ra a bruttó hazai termék 2 százalékos növekedését valószínűsítik.

Áprilisi jelentésében a Német Szövetségi Bank is 0,9 százalékos éves gazdasági növekedést valószínűsített. Ennek okai közt tudható az elemzők szerint, hogy a vállalatok túlnyomó többsége jónak, de legalábbis kielégítőnek ítélte meg a saját helyzetét, ezért szívesebben bővítik alkalmazottaik számát. Az Európán kívüli viszonylatok tekintetében ezúttal is növekedett, míg az euróövezet országai felől csökkent a beérkező megrendelések állománya. Kedvezőnek mutatkoznak a belső gazdasági kilátások is, ami nem kizárólag a foglalkoztatási helyzet javulásában, valamint a béremeléseken – mint a magánfogyasztásra serkentően ható tényezőben – érhető tetten, hanem a kedvezőbb finanszírozási feltételek miatt a lakásberuházások is élénkülni kezdtek – magyarázták a Bundesbank szakértői.

Április utolsó napjaiban hozta nyilvánosságra előrejelzését a szövetségi kormány is, amely azonban nem módosította év eleji, az idei évre 0,7, jövőre pedig 1,6 százalékos növekedésre vonatkozó elvárásait. A visszafogottság okait Philipp Rösler gazdasági és technológiai miniszter – a viszonylag magas inflációt és az emelkedő munkabér-költségeket említve – részben belső okokkal, másrészt pedig az Egyesült Államok továbbra is bizonytalankodó gazdasági helyzetével, valamint a kínai növekedési ütem mérséklődésével magyarázta.

A cikk teljes terjedelemben a GyártásTrend Magazin 2012/6. számában olvasható.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[112184] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés