hirdetés
hirdetés

Augmented reality

Valóság – okosszemüvegen át

Ha a Google bő két éve új lendületet adott a valóság kiterjesztését célzó fejlesztéseknek a Project Glass bejelentésével, akkor a Microsoft ráduplázott erre idén januárban, amikor először beszélt HoloLens okosszemüvegéről. 

hirdetés

Noha léteznek helyhez kötött, speciális projektorokra épülő AR- (augmented reality, azaz kiterjesztett valóság) alkalmazások, és az élő televíziós sportközvetítések is jó ideje használják a technológiát, a kiterjesztett valóság a mobil eszközök – okostelefonok és tabletek – elterjedésével lett igazán széles körben ismertté és hozzáférhetővé. A technológia az úgynevezett viselhető eszközök (wearables): digitális kar- és fejpántok, okosórák és -szemüvegek megjelenésével vált még izgalmasabbá. Viselhető formájában jelent meg az AR Arnold Schwarzenegger Terminátor-filmjeiben is, és azóta elsősorban így él a köztudatban.

Forrás: Shutterstock
Forrás: Shutterstock

Speciális alkalmazási területeken – például az űrkutatásban és a hadászatban – már több mint harminc éve megjelentek az AR-kijelzők, -sisakok és -szemüvegek, sőt a 80-as években készült olyan digitális védőszemüveg is ipari felhasználásra, amely intelligens módon kitakarta a hegesztőpisztoly ívfényét. Ekkor azonban még túl költségesek voltak ezek az eszközök ahhoz, hogy alkalmazásuk más területeken is szóba jöhessen. Ennek lehetőségét a hardver- és szoftvertechnológia további, évtizedes fejlődése hozta el.

Tenyérnyi többletvalóság

Az okostelefonok és tabletek fejlődése az Apple iPhone és iPad 2007-es és 2010-es bejelentésével ért el arra a szintre – a széles sávú mobil adatkommunikációs hálózati technológiák, valamint a számítási felhő fejlődésével együtt –, amelyen túl már AR-alkalmazások is készülhettek a lakosság körében gyorsan terjedő eszközökre. A nagy számítógépes feldolgozási kapacitás, a nagy felbontású kamerák, a szintén nagy felbontású és egyszerre több érintést értelmező multi-touch kijelzők mellett az okostelefonok és tabletek ehhez GPS- és cellainformáció-alapú helymeghatározást, hálózati technológiák (3G, 4G, Bluetooth, NFC, Wi-fi) sorát, giroszkópot, hangvezérlést és a felhőszolgáltatásokon keresztül elérhető információkat is kínáltak. Sorra jelentek meg az elmúlt években azok a navigációs AR-alkalmazások, amelyek az okostelefon vagy a tablet kameráján keresztül látott környezet élő képére vetítve jelenítik meg a térkép-információkat az eszköz kijelzőjén, hathatósan segítve a kül- és beltéri tájékozódást a városi utcák vagy akár egy bevásárlóközpont útvesztőjében.

Hasznosak a hasonló elven működő, digitális útikönyvek is, amelyek a látnivalókról adnak tájékoztatást a turistáknak, és elérhetők olyan applikációk is, amelyekkel bárki dokumentálhatja és AR-útikalauzként közzéteheti saját városi sétáit, kirándulásait. A nagy múzeumok némelyike (például a British Museum, a Metropolitan, Smithsonian) már szintén kínál AR-kalauzokat tárlataihoz, ami két előnnyel jár: a látogatóknak nem kell nehézkes és anakronisztikus, walkmanra emlékeztető céleszközt bérelniük, illetve nem szükséges az előre kijelölt útvonalon haladniuk, ha tárlatvezetést szeretnének, hanem az alkalmazást letöltve szabadon csatangolhatnak, és az érdeklődésüket felkeltő kiállítási tárgyra irányítva okostelefonjuk vagy tabletjük kameráját, arról minden információt megkapnak készülékükön.

Kiterjesztett oktatás

Más területeken is találkozunk a valóság kiterjesztésével. Japánban például 2012-ben jelentek meg azok az AR-nyelvtankönyvek, amelyekhez a diákok mobilalkalmazást tölthetnek le okostelefonjukra. Az eszköz beépített kameráját a tankönyv oldala fölé tartva az applikáció hangfelvételt játszik le a helyes kiejtés bemutatására, illetve az applikáció segítségével a tanuló saját kiejtését is leellenőrizheti, vagy szóban válaszolhat a feltett kérdésekre. Ugyancsak a fogyasztókat célozzák azok a kereskedők által kibocsátott mobil-AR-alkalmazások, amelyekkel a vásárlók ruházati cikkeket vagy sminket tesztelhetnek, a fodrászok ügyfelei új frizurát próbálhatnak fel, mielőtt döntenének. Egyetlen hátrányuk van csupán ezeknek az AR-alkalmazásoknak – használatukhoz okostelefon vagy tablet szükséges, azaz lekötik a felhasználó kezét, és így a valóság kiterjesztése sem egészen valóságos élmény. Ezért keltett akkora feltűnést 2012-ben a Google Glass, amely a legelterjedtebb viselhető eszközön, a szemüvegen keresztül teszi elérhetővé – vagy tette volna, erre még visszatérünk – az AR-funkciókat.

Fényből szőtt tárgyak

Teljesen új dimenziót adott azonban mindehhez a Microsoft idén januárban, amikor bejelentette, hogy a Windows operációs rendszer következő, 10-es verziójára épülő, viselhető, holografikus számítógépet fejleszt HoloLens néven. A Microsoft okosszemüvege hologramokat illeszt a felhasználót körülvevő valós térbe, amelyek elhelyezkedését térhatású hanggal is érzékelteti. Ilyen hologramokat – fényből szőtt tárgyakat – a szemüveghez tartozó HoloStudio tervezőprogrammal a felhasználó intuitív módon készíthet. A HoloLens ugyanis érzékeli és értelmezi a szemmozgást, a fej- és a kézmozdulatokat, továbbá hanggal is vezérelhető. A felhasználó kézzel manipulálhatja a hologramokat, de az is elég, ha rászegezi tekintetét az objektum valamely elemére, és szóbeli utasítást ad.

Microsoft HoloLens: holografikus okosszemüveg
Microsoft HoloLens: holografikus okosszemüveg

A HoloLens több terabyte adatmennyiség valós idejű feldolgozására képes, nagy teljesítményű, miniatűr számítógép, szilíciumlapkára integrált rendszert (system-on-a-chip, SoC), speciális, holografikus feldolgozóegységet (HPU-t) és egy sor szenzort tartalmaz, használatához nincs szükség se okostelefonra, se PC-re. A Microsoft több élethelyzetben is demonstrálta a HoloLens működését. A lakossági felhasználás látványos példájában egy apa Skype-videohívás keretében adott szerelési tanácsokat a lefolyócső cseréjére készülő lányának. Az apa saját tabletjén a lány szemszögéből látta a munkadarabot, és a Skype-ban elérhető HoloNotes alkalmazással holografikus jegyzetekkel egészítette ki a képet, amelyek a túloldalon a térben, a valós környezetre illesztve jelentek meg, segítve a szóban megadott útmutatás könnyebb megértését. Új távlatokat nyithat a HoloLens a számítógépes játékok fejlesztésében a valós környezet és a digitális elemek vegyítésével. Segíthet a holografikus okosszemüveg az otthonok kisebb-nagyobb átalakításának megtervezésében is, elemzők szerint azonban a HoloLens munkahelyi környezetben hozhat igazán nagy fordulatot például a tervezőcsoportok munkájában, miként a képzés terén is.

Tolongás a látómezőben

Bár a HoloLens első demójában megjelenését és képességeit tekintve eléggé kiforrott termék benyomását keltette, valójában még viszonylag keveset tudni róla. A Microsoft tavaszi fejlesztői konferenciáján várhatóan további technológiai részletekre és talán a piaci bevezetés lehetséges időpontjára is fény derül. Eközben a Google ugyancsak januárban beszüntette a Glass nyilvános tesztelésre elérhető prototípusának (Explorer Edition 2.0) értékesítését. Bő két éve a Google még nagyobb feltűnést keltett a Glass bejelentésével, mint most a Microsoft a HoloLens első demójával. Bár az okostelefonok funkcióit AR-környezetben kínáló okosszemüveget bírálatok érték többek között kezdetleges megjelenése miatt is, számos alkalmazás készült rá. A Tesco például olyan applikációt fejlesztett, amely megjeleníti a vásárló által kiszemelt áru részletes leírását. A Google azzal csillapítja a kedélyeket, hogy nem fordított hátat a projektnek, éppen ellenkezőleg, őszre a Glass új, kereskedelmi forgalomba hozható változatát ígéri. Meglátjuk.

Kiterjesztett valóság: távsegítség Skype-on, holografikus jegyzetekkel
Kiterjesztett valóság: távsegítség Skype-on, holografikus jegyzetekkel

A Google bejelentése mindössze két nappal előzte meg a Microsoft HoloLens debütjét, ami persze lehet véletlen is. Mindenesetre több más gyártó is kísérletezik már okosszemüvegekkel, a Samsung Galaxy Glass, a Sony SmartEyeGlass és a Toshiba Glass prototípusai a fejlesztés különböző szakaszainál tartanak, és igen eltérő kijelzőtechnológiákat vonultatnak fel. Az AR-alkalmazásokban rejlő lehetőségek a divatmárkák érdeklődését is felkeltették, az Oakley ugyancsak januárban jelentette be, hogy az Intellel közösen sportoláshoz szánt okosszemüvegen dolgozik. A Gartner fényes jövőt jósol az AR- és VR- (virtual reality) alkalmazásokhoz készült, fejen viselhető eszközöknek, azaz szemüvegeknek és sisakoknak. A piacelemző szerint 2018-ban már több mint huszonötmillió darabot értékesíthetnek belőlük világszinten a szállítók, és a termékkategória főáramba kerül. A tavalyi év fordulatot hozott ezen a téren, az AR- és VR-eszközök több figyelmet kaptak 2014-ben, mint évtizedes történetük során eddig bármikor. Piaci elterjedésük felgyorsul, amint stílusos, a fogyasztók szemében vonzó szemüvegek és a lakosság számára értéket adó AR-alkalmazások formájában is megjelennek – és látjuk, neves gyártók sora fejleszt ilyen termékeket. Hátráltató tényező lehet azonban az élvezhető AR-élményhez szükséges, valós idejű szoftverszolgáltatások hiánya, és az is, hogy az okosszemüvegek olyan adatvédelmi és személyiségi jogi kérdéseket is felvetnek, amelyeket egyelőre nem sikerült megválaszolni. A Gartner szerint ezért a viselhető AR- és VR-eszközök esetében nem számíthatunk olyan futótűzszerű elterjedésre, mint amilyet az okostelefonoknál tapasztaltunk.

Bár a Google Glass bemutatkozására több vállalat és szórakozóhely is azzal válaszolt, hogy nem engedi olyan eszköz használatát, amellyel észrevétlenül felvételek készíthetők, az AR-okosszemüvegek – persze a vállalati adatvagyon védelmét szolgáló, szabályozott keretek között – éppen munkahelyi környezetben találhatják meg helyüket a leghamarabb. Ott ugyanis kézzelfoghatóvá tehető, hogy a valóság kiterjesztése milyen üzleti értéket ad.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés