hirdetés
hirdetés

Művelt Mérnök

Valódi bőrbe kötve

A Harvard kutatói bejelentették, 99,9%, hogy a gyűjteményükben található Arsène Houssaye műve, a Des destinées de l’âme emberi bőrbe van kötve.

hirdetés

Szakértők úgynevezett peptid tömegujjlenyomat- (PMF/peptide mass fingerprinting-) módszerrel vizsgálták meg a 19. századi kötet borítójának anyagát, hogy kizárják a kecske- vagy báránybőr lehetőségét. Ezután a peptideket felépítő aminosavak sorrendjét vizsgálták, amely minden fajnál eltérő. Ezek alapján megállapítható, hogy a Des destinées de l’ âme (A lélek sorsai) kötetet emberbőrbe kötötték – jelentette be Bill Lane, a Harvard Mass Spectrometry and Proteomics Resource Laboratory igazgatója sajtótájékoztatóján, amit a Live Science idéz.

Heather Cole, a Modern Könyvek és Kéziratok részleg kurátora az Independentnek elmondta a BBC-nek, a könyvről eddig is sejtették, hogy egy agyvérzésben elhunyt, mentálisan beteg nő hátából vett bőrből van a kötése, mivel a könyvben olvasható bizonyos Dr. Ludovic Bouland bejegyzése: – Az emberi lélekről szóló könyv megérdemli, hogy emberi bőr legyen a kötése: egy nő hátából származó bőrdarabot kínáltam fel e célra. Nincs semmilyen díszítés a borítón, hogy megerőzze eleganciáját. A sejtést most igazolták.

A könyv az 1930-as években került a Harvard egyik gyűjteményébe. A szerző, Arsène Houssaye az 1880-as évek közepén ajándékozta művét Dr. Ludovic Bouland-nak, és a jó doktor állítólag egy magányos, rokonok nélküli betegének a hátbőrébe köttette a könyvet. Az emberbőrbe való könyvkötészetről az első beszámolók a 16. századból származnak. A 19. században vált gyakorlattá, hogy a kivégzett bűnözők holttestét a tudománynak ajánlották fel, a bőrük pedig gyakorta könyvkötőkhöz került. A Harvard szakértői a gyűjteményükben lévő 15 millió kötet közül háromról feltételezték, hogy emberbőrbe vannak kötve, ám végül csak erről az egyről derült ki, hogy helyes a feltételezés.

Karosszékben

Meglehetősen hátborzongató gyakorlat, főként a 20. századi csúcspontját ismerve. Gulyás Pál írja a könyvkötés technikáiról 1904-ben: "Bouveyre szerint az emberbőr semmi különös jelleggel sem bír; hasonlít a maroquinhez (szattyánbőr), csakhogy sokkal finomabb az ikrázata, kellemesebb a fogása s rendkívüli nagy a tartóssága... Mindazáltal utalunk Marcellin Pellet nyilatkozatára, mely szerint az emberbőr nem ád szép könyvkötést. Legfőbb hibája zsírtartalmában rejlik, melytől szinte sohasem lehet végkép megfosztani.”

Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés