hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Választások után

A javuló világgazdasági környezet és a bizonytalanságok mérséklődése Németországban serkenti a beruházásokat.

hirdetés

A CDU, a bajor CSU és az SPD tárgyaló delegációi közötti, a nagykoalíciós kormány létrejöttét szolgáló érdemi tárgyalások megkezdésekor napi politikai jelentőséget kapott a vezető gazdaságkutató intézetek október közepén nyilvánosságra hozott, a német gazdaság jövő évi fejlődésére vonatkozó előrejelzése.

A müncheni Ifo, az esseni RWI, a hallei IWH és a berlini DIW közös prognózisában 2013-ra – a rendkívül rossz évkezdetre való tekintettel - csupán 0,4, 2014-re viszont – nagyjából a korábbi szövetségi kormány által követett gazdaságpolitika folytatását feltételezve - 1,8 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. Az intézetek szerint a jövő évre várható boom elegendő költségvetési bevételt generál ahhoz, hogy – a szociáldemokraták által a választási kampány során követett, majd a koalíciós tárgyalások során feladott törekvésével ellentétben – ne legyen szükség adóemelésre.

A növekedés hajtóereje a belső kereslet lesz
A jövő évre várható boom elegendő költségvetési bevételt generál ahhoz, hogy ne legyen szükség adóemelésre

A növekedés hajtóereje a belső kereslet lesz. A javuló világgazdasági környezet és a bizonytalanságok mérséklődése Németországban serkenti a beruházásokat; a foglalkoztatási és a jövedelmi kilátások kedvező voltának köszönhető, hogy a magánfogyasztás is élénkül. A világgazdaság teljesítménye 2013-ban 2,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, majd a jövő évben – az ideihez képest - várhatóan újabb 2,8 százalékkal emelkedik; ezen belül az Európai Unió tagországainak gazdasági teljesítménye az idén stagnál, jövőre pedig 1,2 százalékkal várhatóan bővül.

A világkereskedelem volumene a múlt évi 2,4 százalékról 2013-ban 2,1 százalékra mérséklődik, majd jövőre 4,2 százalékkal meghaladja az ez évit. Mivel a német export növekedési dinamikája jóval szerényebb lesz a korábbi években megszokottnál, az import viszont az erőteljes belföldi kereslet hatására élénk marad – Európa vezető nemzetgazdaságában a külgazdasági kapcsolatok 2014-ben aligha járulnak hozzá a bruttó hazai termék növekedésére, sőt arra éppenséggel mérséklő hatást gyakorolnak.

Derűlátó prognózisok

„Az elmúlt években a pénzügypolitika az állami költségvetés konszolidálására törekedett, s ezzel kedvező kiindulási helyzetet teremtett” – olvasható az előrejelzésben. Már pedig ha folytatódik az elmúlt időszakban követett gazdaságpolitikai irányvonal, a kutatóintézetek várakozása szerint – az idei, a bruttó hazai termék 0,1, jövőre pedig 0,3 százalékát kitevő bevételi többletet követően - a most kezdődő törvénykezési időszak végére a GDP 1,5 százalékát kitevő bevételi többlet keletkezhet a költségvetésben, amit a politikának az infrastruktúrára, a képzés fejlesztésére, kutatásra, s nem utolsósorban a fennálló államadósság csökkentésére kellene fordítania.

Az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított mértéke a 2012. évi 81,2, s az idei 79,4 százalékról jövőre 75,1, 2018-ra pedig várhatóan 61,0 százalékra mérséklődik. A gazdaságkutató intézetek markáns derűlátást sugárzó középtávú előrejelzésükkel Wolfgang Schäublét támogatják, véli az SPD, kockázatosnak tartva azt a feltételezést, hogy 2014 és 2017 között nem lesz konjunkturális lanyhulás. Joachim Poß, a szociáldemokraták pénzügyi szakértője szerint „ilyen sokáig tartó töretlen össz-gazdasági fejlődés igen valószínűtlen”.

Munkaerőpiaci kockázatok

Egy további, a szociáldemokraták álláspontjával ellentétes, a CDU és a CSU álláspontjával azonos véleményt fogalmaztak meg a gazdaság-kutatók azzal, hogy előrejelzésükben elutasítják a minden ágazatra kiterjedő törvényes minimálbér bevezetését. Ennek valószínűleg több lenne a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatása, mint az eddigi ágazati megállapodásoknak, mert a törvényes minimálbérek bevezetése munkahelyek jelentős számban történő megszűnését okozná, olvasható az anyagban.

Az elmúlt évek alighanem legmarkánsabb németországi gazdaság-politikai sikere a munkaerő-piaci helyzet javulása. A foglalkoztattak száma az idén 235, jövőre újabb 260 ezer fővel emelkedik, de a munkaképes korú lakosság lélekszámának bővülése folytán az 1992 és 2012 között évi átlagban 9,4 százalékot kitevő, (2010 óta gyakorlatilag folyamatosan csökkenő) munkanélküliségi ráta a 2013. évi 6,9 százalékról csupán minimális mértékben, 6,8 százalékra mérséklődik. Az idén 1,6 százalékos inflációs ráta a gazdaságkutatók előrejelzése szerint jövőre az elmúlt húsz év átlagával azonos szintre, 1,9 százalékra növekszik.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[139511] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés