hirdetés
hirdetés

MediTech

Újrajátszható orvoslás - betegszimulációs szoftverek a gyakorlatban

A repülés és a hadiipar már évek óta alkalmazza a rizikómentes, életszerű környezetben zajló szimulációt, amely most az egészségügyben és orvostudományban vetette meg lábát.

hirdetés

Az egészségügyi informatika egyik húzóágazatának számító betegszimulációs technológia világszerte egyre jelentősebb hangsúlyt kap az egészségügyben, legyen szó képzésről, gyakorlatról, megelőzésről, gyógyításról, egészségmenedzsmentről vagy a beteg-orvos kapcsolatról.

A hazai informatikusok előtt egyelőre kevéssé ismert a szakterületet, pedig az innovatív egészségügyi ágazat igazi hiányszektor, melyre 50 ezer magasan képzett szakembert várnak világszerte, így Magyarországon is – derült ki a CAE Healthcare szakmai nyílt napján, ahol betekintést nyerhettünk, hogy a korszerű oktatói eszközöknek köszönhetően az orvostanhallgatók és az egészségügyben tevékenykedők milyen kockázatmentes szimulációs gyakorlatokon keresztül sajátíthatják el a betegek későbbi kezeléséhez szükséges kellő gyakorlati tudást és rutint.

A magas szintű élethűséget biztosító betegszimulátor képes – többek között – különböző kórok, betegségek és tünetek eljátszására
A magas szintű élethűséget biztosító betegszimulátor képes – többek között – különböző kórok, betegségek és tünetek eljátszására

A betegek nélküli orvoslás új korszaka

A páciens-fókuszú adatgyűjtés és az egészségügyi mobil applikációk mellett a mobilizált, webes platformra fejlesztett betegszimulációs szoftverek fejlődése rohamosan alakítja át az egészségügyet. Az orvosi tech profilú startupok és nagyvállalatok is egyre nagyobb súlyt képviselnek az ágazaton belül, hazai és nemzetközi piacon egyaránt.

Az egészségügy új korszaka kibontakozásának lehetünk szemtanúi, melyben az informatikának meghatározó szerepe van az orvosképzésben is. A különböző orvosi oktatószoftverek segítségével az orvosképzés egészen új minőségi szintet érhet el. Az orvostanhallgatók a betegszimulációkon keresztül szakmai tapasztalatot, rutint, gyakorlatot szereznek a gyógyításban, a betegek kezelésében, a páciensek felé irányuló kommunikációban, ezáltal sokkal hatékonyabban tudnak éles helyzetben gyógyítani. Tény, hogy a felkészülés során a szimuláció nem helyettesítheti teljes mértékben a klinikai gyakorlatot, azaz a valódi páciensekkel szerzett tapasztalatokat, de létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen az egészségügyi ellátás és a betegbiztonság terén.

Miben segít egy magas hűségű (high-fidelity) szimulátor?

A szimuláció, mint oktatási módszer nem csupán bizonyos hardverek és szoftverek alkalmazását jelenti, hanem egy olyan, hivatásra való felkészítést, amely során teljesen valósághű, de nem a valódi környezetben történik a gyakorlás. A betegszimulációs eszközök és a hozzájuk kapcsolódó szoftveres technológiák a hús-vér, élő emberek fiziológiai működését és élettani tulajdonságait modellezik le köszönhetően a fejlett infokommunikációs technológiáknak. A magas szintű élethűséget biztosító betegszimulátor (azaz a baba) képes – többek között – különböző kórok, betegségek és tünetek eljátszására, mely során lehetőségük van az orvostanhallgatóknak diagnosztizálniuk és ez alapján lehetséges kezelési megoldásokat – akár többször is – végrehajtaniuk különösebb kockázatok nélkül, úgy, hogy minden tevékenység következményei azonnal észlelhetővé és értékelhetőkké válnak. Olyannyira valósághű a folyamat, hogy akár műtétek, vagy a szülés életszerű gyakorlását is lehetővé teszi. 

Gyakorlatban
A CAE által Floridában gyártott babák rendkívül realisztikusak, többek között másfél literes vértankot is elhelyeztek a lábukban, mellkasuk pontosan ugyanúgy jelzi a légzést, mint amikor mi magunk is levegőt veszünk, ezeket az effekteket használják a szimuláció során, ennek köszönhető, hogy amikor egy orvos vagy nővér bekerül egy ilyen gyakorlatba, olyan pszichológiai hatás alá kerül, amelynek eredményeként megfeledkezik annak szimulációs voltáról és csak azon dolgozik, hogy életet mentsen.

Audiovizuális eszközök az újrajátszáshoz

Orvosi környezetben a munka során a szakembereknek nem csak a tudása és tapasztalta fontos, hanem például az egymás közötti kommunikációval is gondok lehetnek. Egy vészhelyzeti szobában, több orvos és gyakornok által közösen végzett szimuláció során így számtalan probléma felmerülhet, ami akár végzetes eredménnyel is járhatna éles környezetben. Ebben a folyamatban segít, ha audiovizualizációs eszközöket is használnak. Ez nem csak fogadja a babából érkező jeleket, hanem több kameraállásból rögzíti a szimulációs folyamatot is, majd az átlagosan 5-30 perces szimulációkat az azt elvégző csapat teljes egészében visszanézheti a babából feldolgozott életjelekkel szinkronizáltan. Ezzel a folyamattal rengeteget tanulnak az orvostanhallgatók, mert rá tudnak nézni azokra a pontokra, amit a vizualizáció során nem megfelelően csináltak.

Innováció Veszprémből

A CAE által pár hónapja forgalmazott Vivo tabletalapú szoftvert a kezdetben audiovizuális felvevőszoftverekkel foglalkozó veszprémi csapat fejlesztette annak érdekében, hogy egy, az orvosképzésben könnyen bevezethető és használatra kész eszközt biztosítsanak.

Ehhez a nagytudású, mindazonáltal bonyolult kezelőfelülettel rendelkező hagyományos asztali szimulációs szoftvernek készítették el az egyszerű és letisztult felhasználói felülettel rendelkező tabletalapú változatát, amit egy orvos csak kézbe vesz, és máris tud használni.

A szoftveren közel 10 szakember dolgozott, különböző feladatköröket ellátva, míg a felhasználói felületet orvosok, nővérek és számos, egészségügyi szakember tesztelte.

A Vivo tabletalapú szoftvert a veszprémi csapat fejlesztette
A Vivo tabletalapú szoftvert a veszprémi csapat fejlesztette

A szimulációk asztali gépről történő lefuttatása hagyományos esetben ugyanis komplex környezetet igényel, speciális szobákat, szakembereket, technikusokat, akik a bonyolult rendszerben előre leprogramozták a szimuláció lefutását. Azonban a folyamat során számos esetben szükség van korrigálásra vagy a gyakorlat módosítására. Ez az egyik fő különbség az asztali rendszer és a veszprémiek által fejlesztett, bárki által könnyen használható Vivo között.

Bár az orvoslás esetalapú, az egészségügyi dolgozók memóriája véges arra vonatkozóan, hogy hány leírást tudnak megtanulni, így rájuk a desktopalapú megoldás funkcióinak elsajátítása tovább terheket róna, míg a tabletes verzió esetében a szimulátor-konstruktor bármikor beavatkozhat a folyamatba, és tovább alakíthatja, mélyítheti a gyakorlatot – például infarktust is előidézhet a babánál.

Ezt az teszi lehetővé, hogy míg az eddigi rendszerekben a módosításokhoz tisztában kellett lenni a baba fiziológiai működéseivel és azok informatikai megfelelőjével, azaz idő és különböző szakterületet átfogó tudása volt szükséges ahhoz, hogy akár csak egy lázat előidézhessenek a gyakorlat során, az új fejlesztésnél azonban közvetlenül a tünetek változtathatók, így egyszerűen csak fel kell emelni a testhőmérsékletet a hordozható eszköz érintőképernyőjén a szimuláció megszakítása nélkül, hatékonyan irányítva az egész szimuláció végkimenetelét – részletezte lapunknak Nagy Domonkos, a szoftver születésénél bábáskodó szakember.

50 000 egészségügyi informatikus kerestetik

Jelenleg olyan top technológiák alakítják az infokommunikációs technológiákat, mint az autonóm és az öntanuló rendszerek, a konnektivitás és együttműködés, a biztonság, és nem utolsó sorban a 3D-nyomtatás.

„Ezért jó, ha egészségügyi informatikai területen indul egy pályakezdő, mert ezek a trendek az egészségügyben mind jelen vannak” – mondta Dr. Bertók Botond, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának egyetemi docense. Aki picit is érdeklődik az egészségügyi informatika iránt, az számos kurrens és jövőbemutató technológiával tud foglalkozni ezen a területen, a legkorszerűbb technológiák megismerése és alkalmazása pedig hosszú távú megélhetést biztosít.

Márpedig az egészségügy és informatika folyamatos összefonódása hatalmas szakember-igényt támaszt a munkaerőpiacon. Az elkövetkező 5 évben becslések szerint összesen ötvenezer szakemberre lesz szüksége a területnek, és várhatóan 20%-kal növekszik hamarosan az egészségügyi IT-munkalehetőségek száma.

A CAE Healthcare veszprémi irodája
A CAE Healthcare veszprémi irodája

A globális trend Magyarországot is érinti, a terület egyik legmeghatározóbb helyszíne Veszprém, amely a CAE Healthcare-nek köszönhetően az utóbbi években a betegszimulációs szoftverek fejlesztésének központja lett. Az egészségügyi informatikai cég az elmúlt két évben folyamatosan bővíti fejlesztői csapatát, és pályakezdő programjában a friss diplomások egyedi képzés keretében kapcsolódhatnak be a nemzetközileg piacvezető egészségügyi szoftverek fejlesztésébe.

A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai kara ennek érdekében k+f tevékenységet folytat: az egészségügyi informatikai kutatólaborban az orvosi kép és jelfeldolgozás mellett életmódot támogató rendszerekkel is foglalkoznak, illetve az ipari internetre alapuló egészségügyi informatikai megoldásokon is dolgoznak, továbbá az egyetem oldaláról számos tantárggyal támogatják mindezt a képzés során.

CAE Healthcare, Veszprém

A 35 országban jelen lévő orvosi szimulációs eszközök fejlesztésében globálisan vezető, az amerikai hadseregnek is szállító és 300 amerikai egyetemmel kapcsolatban álló CAE nemzetközi színvonalú IT-szoftver fejlesztő csapata Veszprémben dolgozik, ahol megoldásaival korszerűsíti az egészségügyi technológiákat, informatikusai egészségügyi szimulátorokat vezérlő szoftverek fejlesztésével foglalkoznak.  

Sós Éva
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés