hirdetés
hirdetés

Megújuló energia

Újabb zöldenergia, most a tengerből

Már működik a tengeri algából készített üzemanyag. Tudósok azt remélik, hogy a kifejlesztett eljárással környezetbarát és gazdaságilag is életképes bioüzemanyagot lehet előállítani. 

hirdetés

A MacroFuels elnevezésű európai kutatási projekt célja, fejlett bioüzemanyagok előállítása algákból vagy makroalgákból. A célzott bioüzemanyagok az etanol, a butanol, a furán és a biogáz. Kutatók olyan eljárást fejlesztenek ki, amellyel környezetbarát és gazdaságilag is működőképes bioüzemanyagot lehet előállítani. A MacroFuels konzorcium a bioüzemanyag-előállítás teljes lánca mentén egyesíti a szakembereket, a tengeri moszat termesztésétől az üzemanyag előállításán át a tesztelésig. Most azt tesztelték kutatók ezen projekten belül, hogy ha algából előállított üzemanyaggal keverik a benzint, akkor milyen hatást tudnak elérni. 

Sten Frandsen, a Dán Technológiai Intézet (DTI) mérnöke tette fel a kérdést, hogy "Rengeteg elektromos autót látunk, de ez lenne az egyetlen megoldás a károsanyag-kibocsátás csökkentésére? Továbbra is számos területen használunk nagy mennyiségben fosszilis üzemanyagokat, a teherszállításban, a hajóknál, a repülőgépeknél. Szükségünk van ennek pótlására, és talán az alga is megoldás lehet.” 

Egy átlagos kocsival tesztelik a tengeri növényekből készített benzint, amely fenntartható alternatívája lehet a fosszilis üzemanyagoknak. A kutatók ezt harmadik generációs bioüzemanyagnak hívják. 

Alga-biodízel
Az algaolaj sok szempontból (sűrűség, viszkozitás, fűtőérték) közelebb áll a dízelolajhoz a többi növényi olajnál, ugyanakkor a többi növényolajnál több, többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz. Ez hátrányosan befolyásolja a belőle készített biodízel stabilitását, viszont jóval könnyebb hidegindítást tesz lehetővé. Az algaolaj nagy telítetlen zsírsavtartalma, magas jódszáma, valamint magas nyomelem-tartalma táplálkozás-élettani szempontból kiváló, azonban az algaolaj átészterezését megnehezítheti. A biodízel előállításának folyamata megegyezik az első, illetve többedik generációs biodízelével, az alapanyag előállítása azonban környezetvédelmi szempontból (szennyvíz-, hulladékhő- és szén-dioxid-hasznosítás) egyedülállóan hatékony rendszer, mely jól társítható egyéb energia-előállítási módokkal. Potenciális mennyisége alkalmas lenne elvileg akár az olaj teljes helyettesítésére is.

A tudósok a mostani teszt során 10 százalék alga-üzemanyaggal töltötték meg a tankot, a maradékot benzinnel és összehasonlították a teljesítményt a hagyományos benzinmeghajtással.

"A szén-monoxid-, szén-dioxid és a nitrogén-oxidok kibocsátását mérjük. Ezen kívül azt is megfigyeljük, mennyi részecskét bocsát ki az autó. Az alga-üzemanyag kibocsátási tesztjei ugyanazt a szintet mutatják, mint a hagyományos üzemanyagé." – Frandsen tehát azt mondta, hogy bár ez a bioüzemanyag nem bocsát ki kevesebb szén-dioxidot, de az algatermesztés kivonja a levegőből a szén-dioxidot, így végül kevésbé szennyező, mint a fosszilis üzemanyag. A kutatók azt tervezik, hogy növelik az algából készült üzemanyag arányát a benzinben. 

A MacroFuels kutatási projekten belül egy holland laboratóriumban azt vizsgálják, miként lehet a legkönnyebben átalakítani üzemanyaggá az algák cukortartalmát, amely egyes növényekben a 60 százalékot is elérheti. Vizet használnak, hogy kinyerjék a tengeri algákból a cukrot, enzimekkel és savakkal keverve. Kapnak egy cukoroldatot, ezt erjesztik etanollá vagy butanollá. Összekeverik normál benzinnel vagy gázolajjal, hogy E10-est hozzanak létre, amivel lehet hajtani a motort. A több bioüzemanyaghoz több tengeri biomassza szükséges, ezért algafarmokat hoztak létre a projekthez.

Fotobioreaktornak nevezik az olyan rendszereket, melyekben az algákat műanyag vezetékeken keresztül szennyezett vízzel táplálják. Az algák tápanyagként nyelik el a szennyeződést, a bevezetett vizet ezért tisztábban lehet visszaengedni a tengerbe, mint ahogyan beengedték. Eközben az algák biomasszává nőnek, melyet aztán fel lehet használni bioüzemanyagokhoz. A szén-dioxid az ilyen fotobioreaktorokba történő bevezetésével a növények gyorsabban nőnek, ami egyúttal a káros gáz egy újrahasznosítási formáját jelenti. Ha az algatelepeket gyárak, avagy erőművek mellé telepítenék, akár az ipari károsanyag-kibocsátás csökkentésére is alternatív lehetőség nyílna. Ezt azt jelenti, hogy a káros gáz, ahelyett, hogy a kéményen keresztül távozna, a bioreaktorba kerül – segítve az algatermesztést. Így másodszor már üzemanyagként kerülne elégetésre és csak ezután távozna az atmoszférába. Így ugyanaz a mennyiségű szén-dioxid kétszer lenne használható.

Bert Groenendaa, a MacroFuels-projekt egyik kémikusa ambiciózus nyilatkozatott tett a riportban: "Amikor néhány évvel ezelőtt elkezdtük a projektet, csak négyzetméterekkel dolgoztunk, ma viszont már hektárokkal, és a közeljövőben a négyzetkilométeres méretre is áttérünk. Ma még túl drága egy liter algaalapú bioüzemanyag, valószínűleg százszor magasabb az ára, mint a hagyományosé. Amikor azonban a méret majd növekszik, az ár csökken és elérünk egy olyan nagyságrendet, amikor versenyképesek leszünk a hagyományos üzemanyagokkal."

Fenntartható erőforrásnak tűnik a tengeri növényzet, hiszen a bolygónk 70 százalékát tenger borítja, így az algának nem kell földterület, műtrágya vagy édesvíz, mint más bioüzemanyagoknak, amelyeket például mezőgazdasági hulladékokból nyernek ki. A szélenergia-ágazat tapasztalataira alapozva a tudósok úgy becsülik, hogy nagyjából 25 évbe telik, mire ez a technológia nyereséges lesz. 

(forrás: Euronews)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés