hirdetés
hirdetés

MediTech

Új lehetőség a tüdőrák szűrésére

Félidejéhez közeledik az a hazai finanszírozású projekt, amelynek keretében magyar fejlesztők a digitális tomoszintézis technikájára épülő vizsgálóberendezést dolgoznak ki.

hirdetés

Jóllehet maga a digitális tomoszintézis (DTS) nem teljesen új technika, a napi gyakorlatban, elsősorban a mellkasi szűrővizsgálatokban való alkalmazása még világszerte nem általános. A DTS a hagyományos röntgentechnikára épül, de számos olyan új elemet tartalmaz, amely a korábbinál jobb, érzékenyebb megjelenítéseket tesz lehetővé. Ezáltal alkalmassá válik a CT vizsgálatok nagy részének helyettesítésére, ráadásul úgy, hogy kiküszöböli azok számos hátrányos tulajdonságát, nevezetesen a CT-k magas árát, a vizsgálatkor a pácienst érő nagy sugárdózist, valamint a hosszú vizsgálati időt.

A berendezést 2014 márciusában nagy érdeklődés mellett mutatták be
A berendezést 2014 márciusában nagy érdeklődés mellett mutatták be

– A DTS technikára épülő, vadonatúj képalkotó eljárásokkal dolgozó rendszerek forradalmian új megoldást jelentenek, és még csak most kezdenek elterjedni a világon. Magyarországon is folynak a fejlesztések: hazai pályázati forrásból egy 20-25 fős csapat már eljutott a mellkasi vizsgálatok elvégzésére alkalmas prototípusig – tájékoztat Dévai Endre, a kutatás-fejlesztést vezető Innomed Medical Zrt. elnöke. A projekt egy konzorcium keretén belül folyik, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéke (BME MIT) és a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája részvételével.

Kisebb sugárdózis, megszűnő várólisták

A mellkasvizsgálatoknál a DTS-sel ugyanazt a területet tekintik át, mint a CT-vel, tehát a gégétől egészen a hasig. A vizsgálat során azonban nem axiális, hanem koronális (vertikális) síkok készülnek. További különbség, hogy míg a CT vizsgálatok során 360º-ban járja körbe a pácienst a sugárforrás és a detektor, addig a DTS eljárásnál csak limitált szögtartományból (±20º) éri sugár a beteget. Ennek köszönhetően a DTS-nél a vizsgálat összdózisa alig haladja meg egy sima mellkasröntgen dózisát (annak két-háromszorosa), miközben egy normál CT vizsgálat esetén ötvenszer vagy akár százszor nagyobb sugárdózis érheti a pácienst. Szemben az akár 20 percig is eltartó CT vizsgálattal, a DTS-sel körülbelül 10 másodpercet vesz igénybe maga a vizsgálat, majd azt követően a rekonstruált képek egy perc alatt elkészülnek. Hatalmas tehát az időmegtakarítás.

– A skandináv államokban, ahol a DTS-t kísérleti jelleggel már sok helyen alkalmazzák, 70-75 százalékkal csökkent a CT vizsgálatok száma. A rövidebb vizsgálati időnek köszönhetően pedig adott idő alatt lényegesen több vizsgálatot lehet elvégezni, mint a CT-vel. Ma Magyarországon egy CT vizsgálatra átlagosan 2 hónapot kell várni. A DTS alkalmazásával a várólisták gyakorlatilag megszüntethetők – hívja fel a figyelmet Horváth Ákos, az Innomed Medical Zrt. mérnöke, a projekt vezetője.

Határ az 5 mm átmérőjű árnyék

Fontos tudnivaló, hogy a CT-vel és a DTS-sel nem pontosan ugyanazt a vizsgálatot lehet elvégezni, tehát a DTS nem minden esetben helyettesítheti a CT-t. Az alapvető különbség a két módszer pontosságában, felbontásában rejlik. A tapasztalatok szerint azonban a CT-vel elérhető nagy felbontás és rendkívüli pontosság sokszor nem indokolt, ráadásul a pácienst a vizsgálatkor feleslegesen nagy sugárterhelés éri, amit jobb elkerülni.

Vegyük például a tüdőrákszűrést. Ma már nem kétséges, hogy a CT alkalmas a feladatra, sőt tanulmányok1 igazolják, hogy ez a fajta vizsgálati eljárás csökkenti a mortalitást. A CT vizsgálattal ugyanis olyan korán észre lehet venni a tüdődaganatokat, hogy azok jellemzően még operálhatók. A probléma – pontosabban a jó hír – az, hogy az egészen parányi, a CT-vel már kimutatható elváltozások nagy része nem rosszindulatú daganat. Az Egyesült Államokban például valóságos lavina indult meg, és sorra hívták vissza a tüdőrákszűrésen részt vett embereket, mondván: a CT felvételen valami gyanús elváltozás mutatható ki.

Az újabb vizsgálatok további komoly költségekkel jártak, ráadásul az érintettek kiestek a munkából, nem beszélve a pszichés sokkról, amit a „rossz” hír okozott. Több volt tehát a kár, mint a haszon, hiszen az esetek döntő többségében kiderült: jóindulatú, nem tumoros elváltozásról van szó. A tapasztalatok alapján a szakmai körök álláspontja ma az, hogy az 5 milliméternél kisebb átmérőjű kerek árnyékokkal nem kell foglalkozni, azokat a soron következő szűrés alkalmával ismét megfigyelik.

– Pillanatnyi ismereteink szerint a DTS és a CT egyformán kimutatja az 5 milliméternél nagyobb átmérőjű árnyékokat, a szóban forgó méréstartományban érzékenységük közel azonos. A tüdőrákszűrésre tehát a DTS lesz az igazi megoldás. A folyamatban lévő fejlesztéshez kapcsolódóan magyarországi vizsgálatokkal, valamint egy azokra épülő tanulmánnyal is szeretnénk álláspontunkat alátámasztani – hangsúlyozza Horváth Ákos.

A cikk teljes terjedelemben elolvasható a GyártásTrend Magazin 2014/4. számában.

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[149518] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés